Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-05-05 / 18. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. , . , , . Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Laptulajdonos főszerkesztő: ' £ r Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn U R- KUKUö il/ N JJ ÍXÜj. | Mór fiait Gigler Bda urak üzletében i s Polgárliga. A Magyar Városok Országos Kon­gresszusa rendkívüli jelentős lépésre hatá­rozta el magát. Az ország valamennyi városának polgárságát akarja egységes szervezetbe tömöríteni, hogy a „közélet számára összefogó tudatos munkára megszervezze". És pedig erre azért vállalkozik most, mert mint erre vonatkozó határozati javaslatá­ban mondja: „Súlyos helyzetben már a múltban is élt a városi polgárság; a sorsdöntő fordulathoz csak most érke­zett el." Minden szava szent igazság. Mert amint tovább folytatja: „Amidőn egy pusztuló lét romjain új világ alakulását várjuk, biztosan tudva már azt, hogy társadalmi és állami életünk régi keretei végképpen szétpattannak s amikor min­dennek, ami él és élni akar, számot kell vetnie azzal, miképpen kapcsolja be életét az új környezetbe, táplálva azt a maga erejével és biztosítva a maga fejlődését, akkor a városi polgárságnak, amelyet a háború a legsúlyosabban érintett és mely így életképességének helyreállítására és jövő fejlődésének biz­tosítására legjobban reászorul, éreznie kell, hogy elérkezett az idő, amidőn új célok kitűzésére és megvalósítására való szervezkedés nemcsak lehetővé vált, ha­nem ezt a nemzet érdeke is egyenesen parancsolja." A kongresszus e határozatának meg­okolását ki kell bővítenünk annak a megállapításával, hogy több mint egy évtizede semmiféle jóakaratot sem lát­tunk és látunk kormányainkban a váro­sok jogos óhajtásai iránt, sőt határozottan a falu érdekeit támogatták a városokéval szemben. Továbbá elszomorodva kell tapasz­talnunk, hogy a közéleti és a társadalmi reakció rohamosan terjed. A nagy 48-as és 60-as idők liberális alkotásai, amelyek a polgári osztályt lábra állították és megerősítették, hova - tovább elvesztik hatásukat. Pedig a városok éltető erejét ez az osztály képezi. A cim- és a rang­kórság elharapódzása nagyméretű és bizo­nyos hivatalok betöltésénél a születés praerogativája feltűnő módon érvényesül, ami mind a városi osztályok és kivált az iskolákat végzett középosztályok, a nemzet e legértékesebb elemének degra­dálásával jár együtt. A reakció, a 48-as idők e fantom­jainak merész betolakodását a városok érdekében kell meghiúsítani. Ez elteme­tettnek hitt középkori institúciók fel­támadása annál szembetűnőbb, mert ép­pen akkor bújnak elő és lepik el a köz- és a társadalmi élet tereit, amikor a gyönyörű 48-as és 60-as évek demo­kratikus szellemében nevelt generációi a frontokon hősiesen küzdenek a hazáért. Szent óráink alatt belopódzó és a társadalmi egyetértést veszélyeztető szel­lemet csakis oly liga verheti vissza odú­jába, amely liga a városok polgárságá­ból alakul. Örömmel üdvözöljük tehát e liga megalakulását és hisszük, hogy a mi városunk polgársága is egy szivvel, lélekkel csatlakozik a mozgalomhoz és annak szervező ülésén, amely folyó hó 19-én lesz Budapesten, több tagjával részt is vesz. Gv G. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése, A dunántüíi ref. egynázKerüiet ápr. 30-án tartotta városunkban tavaszi közgyűlését. A fő­iskolai díszteremben lefolyt gyűlésen megjelen­tek Németh István püspök és gróf Tisza István egyházkerületi főgondnok elnöklete alatt többek között Szász Károly v. b. t. t., Beöthy Zsolt egyet, tanár, Kis Albert egyet, tanár (Pozsony), mezőtelegdi Miskolczy Imre orsz. képviselő, Antal Lajos, Fülöp József tanácsbirák, Patay Károly, Nagy Lajos, Tóth Kálmán, Szűcs László, Kis József, Czike Lajos esperesek, Kovács S. Endre főispán, Huszár Aladár törvényszéki elnök, Szily János közjegyző, Csérnél Antal földbirtokos, Kulin Sándor kúriai biró, Szabó György kon­venti ügyész, egyházmegyei gondnokok. A gyű­lés alkotó tagjai csaknem teljes számban meg­jöttek már 29-én és részt vettek a ref. nőegylet estélyén. A reggel 9 órakor kezdődő közgyűlést Németh István püspök magas szárnyalású imával nyitotta meg, majd Tisza István főgondnok nagyszabású beszédet mondott melyben az egész országhoz szólt. Hangsúlyozta, hogy a most folyó küzdelemben kettő szükséges: az egység és a magyar népnek lelki tulajdonainak teljes kifejtése. Örömmel állapította meg, hogy a háború alatt az összes vallásfelekezeteknél háttérbe szo­rult a felekezeti szempontok emlegetése, és hogy a magyar protestantizmus egyhangú közvéle­ménye is a vallásfelekezeti béke szent ügyének ápolását kívánja. Kiemelte, hogy milyen fokozott munka vár a kultura munkásaira, a tanítói, és különösen a tanári karra. Beszéde második ré­szében arra a nagyarányú szeretetmunkára hívta fel a figyelmet, amelynek országos szervezése most folyik, élén Magyarország királynéjával. Nagyon megható jelenet következett ez­után. Németh István püspök szép szavakkal méltatta a nap jelentőségét, melyen 10 éve mult, hogy Tisza Istvánt a főgondnoki székbe beik­tatta a dunántúli egyházkerület. Tisza István rövid, de őt igen jellemző beszédben köszönte meg az üdvözlést. A beszéd után Németh István püspök indítványára hódoló sürgönyt küldtek Őfelségének. Ugyancsak sürgönyileg üdvözölte a gyűlés gróf Tisza Istvánnét. Miskolczy Imre országgyűlési képviselő és Sárközy Jenő világi tanácsbirák eskütétele után, a püspöki jelentést dr. Antal Géza egy­házkerületi egyházi főjegyző referálta. A püspöki jelentéssel kapcsolatban elbúcsúzott a közgyűlés a pápai főgimnázium két kiváló tanárától, dr. Kapossy Luciántói és Kis Ernőtől, akik 35 évi szolgálat után nyugalomba mennek. Mély részvéttel értesült a közgyűlés dr. Thury Etele theol. tanár és Baranyai Zsigmond nyug. jogtanár haláláról. Emléküket jegyző­könyvében megörökítette, egyúttal elrendelte, hogy Thury Etele tanszékére a pályázat meg­hirdettessék, valamint elrendelte az ő halálával í megüresedett egyházkerületi egyházi aljegyző­ségre a szavazást. E tekintetben a hangulat, amint értesülünk, Czeglédy Sándor theol. tanár mellett van. A Baranyai Zsigmond halálával megüresedett gazdasági tanácstagságra dr. Bara­nyai Ferenc ügyvédet választották meg. A fő- és középiskolai ügyek során kimon­dották Csekcy Jolán nőneveiő-intézeti tanítónő állandósítását. A főgimnáziumnál három helyet­tes (2 magyar-latin, 1 mathematika-fizika szakos) tanári állásra pályázatot hirdetnek. Köszönetet szavaztak Zink Jenő honvéd századosnak, aki a főgimn. tanulók katonai kiképzését vezeti. Városunk közönségét közelről érdeklő ha­tározatot hoztak a főgimnázium V. osztályát illetőleg. E szerint az V. osztályba a beiratko­zást mindig az előző tanév végén kell megtar­tani, mely alkalommal elsősorban az intézet növendékeit veszik fel, más intézetből jelentke­zők csak az esetben vehetők fel, ha azt a lét­szám megengedi. A fiuinternátust a háború tartamára felfüggesztik s az így felszabadult helyiségeket a tanítás céljaira veszik igénybe. Főiskolai igazgatóvá az 1917—8. és 1919—20. iskolai évekre Pongrácz József theológiai tanárt választották meg. A vagyoni ügyek tárgyalásánál meleg kö­szönetet mondott a közgyűlés Kis Tivadar, Kondor Emil és neje és Zakots István jóltevők­nek, akik elhunyt szeretteik emlékére a főisko­lánál 1000—1000 koronás alapítványt tettek. Az egyházkerületi bíróság is ülésezett. A kocsi lelkészválasztást tárgyalták és Süvegh Ist­ván lelkészt törvényesen megválasztott lelkész­nek jelentették ki, vádlóit pedig elmarasztalták. A gondos előkészítés folytán a gyűlés d. u. 1 órakor véget ért, mely után közebéd volt a Griff ben. * Az egyházkerületnek a királyhoz intézett hódoló táviratára Németh István püspökhöz a kö­vetkező választávirat érkezett: A dunántuli re­formátus egyházkerület mai közgyűlésének haza­fias hódolatát szives köszönettel fogadván, biz­tosítom az egyházkerületet állandó kegyelmemről és gondoskodásomról. Kát oly. i A „MODIANO-CLUBSPEOIALITÉ" SODORNI VALÓ SZÍVA RK A PAFIKNA K ÁRA ma 1 KÖNYVECSKÉBEN 60 LAP VAN. = 20 fillér. Minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása

Next

/
Oldalképek
Tartalom