Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-04-14 / 15. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. ^ Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÖRÖS EÜSTDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Koi n Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. A pacsirta-utcai tiiz. Húsvét másnapján éjjel 11 órakor — valószínűleg gyújtogatás következtében — a Pacsirtautcában Jancsó György közös házánál tűz ütött ki, amely, valamint a szomszédos ház, teljesen Végett. Jancsót, aki a veszedelem idején nem volt honn, házának elégésén kivül az a kár is érte, hogy lova és csikója bennégett az istállóban, ahol a tüz keletkezett. Eddig a sablonos tudósítás a tűzesetről. Ám ezzel nem térhetünk az eset fölött napirendre, mert a tüz alkalmából olyan súlyos hiba történt, amelyből igen nagy veszedelmek származhattak volna, s amelynek előfordulnia többé semmi körülmények között nem szabad. Történt ugyanis a következő: Amikor a tüz kiütött, a közelben lakó alparancsnok telefonon rögtön avizálta a parancsnokot, s egyben oda szólott az őrtanyára, hogy egy szerkocsi és fecskendőkocsi azonnal vonuljon ki a vész színhelyére. A tűzoltók a kidben kiadóit parancsnoki utasításra is, nagy-gyorsan készenlétbe helyezkedtek, ám a tűzhöz ki nem vonulhattak, mert a kocsisok, a városgazda rendelkezésére hivatkozva, nem fogtak be. (Mint értesülünk, a városgazda azért rendelkezett így, mert abba a jóhiszemű tévedésbe esett, hogy a tüz Pápán kivül van.) így azután megtörtént az a botrányos eset, hogy az egy alparancsnokon kivül tűzoltók az oltás munkájában nem vehettek részt. Jó szerencse, hogy a vész színhelyén megjelent vagy negyven, tűzoltásra is kiképzett huszár, akik az alparancsnok dirigálása mellett megakadályozták azt, hogy a tüz a két házon túl terjedhessen. Valóban, hálás lehet nekik a környék lakossága. A tüzoltó-testület parancsnoksága a kellemetlen ügyben még azon este ülést tartott, s ott egyértelműen azt a határozatot hozták, hogy az esetet a testületi alelnöknek Írásban tudomására hozzák, kérvén, hogy a tűzoltók ki nem vonulásának okáról tegyen jelentést a városi tanácsnak, s hogy többé a tűzoltók kötelességük teljesítésében hasonló módon meg ne akadályoztassanak, felhatalmazást kérnek a tanácstól arra, hogy vész esetén a város tulajdonát képező fogatok fölött a mindenkori tűzoltó-parancsnok rendelkezhessék, neki tartozván feltétlen engedelmességgel a kocsisok. S hogy kérelmüknek nagyobb nyomatékot adjanak, kijelentik, miszerint ha előterjesztésük eddigi javaslataik sorsára jutna — t. i. szépen ad akta helyeztetnék — akkor működésüket a hét végén beszüntetik, 5 e hó 15-étől kezdve a város tűzbiztonságáért a felelősséget nem vállalják. Mikor e sorokat irjuk, nem ismerjük még a tanács határozatát de annyi tény, hogy a fogatok ügyében végre-valahára intézkedni kell, mert hogy a tűzoltók fogathiány miatt akkor se vonulhassanak ki a tűzhöz, amikor a lovak és kocsisok a városmajorban tartózkodnak, az csakugyan tűrhetetlen. A városgazdát tiszteljük, becsüljük, nálánál megfelelőbb, lelkiismeretesebb embert a helyén el sem tudunk képzelni, tévedése bizonyára őtet bántja legjobban, de a dolog természete szerint tűzvész esetén a fogatok felett való rendelkezési jog mégis csak azt illeti, aki hivatásánál fogva a tűzoltók működéséért felelősséggel tartozik — a tűzoltó-parancsnokot. Mert inkább tévedjenek a tüzoiíók a vész' helyének megállapításában s útközben forduljanak vissza — t. i. a háború óta tűzoltóink vidékre nem mennek ki! —, mint sem a városban előfordult tűzesetnél ne jelenjenek meg. Nem tudjuk, a testületnek mik azok az egyéb javaslatai, melyekről panaszkép említi, hogy a tanács felettük napirendre tért, de a fogatokat illető kívánságát feltétlenül honorálni kell. Végezetül a tüzoltó-testülethez is van egy-két szavunk. Előterjesztésükben azt mondják, hogy ha kérelmüket a hét folyamán — 4—5 napon belül! — nem teljesítik, beszüntetik működésüket, s e hó 15-ikétől a felelősséget nem vállalják. A munkásmozgalmak nyelvén szólva: sztrájkba lépnek. Ámbár — mint fentebb már kifejtettük — értjük és méltányoljuk a tűzoltóknak a szigorú kötelességérzeten alapuló komoly fellépését, de egy város tűzbiztonságát a Gondviselésre reá bizni még fenyegetéskép sem volna szabad. Mert ha a tanács megfelelő módon nem intézkednék, ott van a városi közgyűlés, amely szélesebb körű érdekeltséget foglalván magában, bizonyára minden lehetőt megtenne a testület működésének zavartalan biztosítása érdekében. Meg vagyunk róla győződve — épen azért, mert ismerjük nagy kötelességtudását —, hogy tüzoltó-testületünk a retorzió fegyveréhez a legrosszabb esetben sem nyúlna. S nem nyúlna különösen a mai válságos időkben, amikor helyünkön szilárdan megállani, feladatainkat teljesíteni az elibénk toluló akadályok, nehéz körülmények ellenére is honpolgári kötelességünk. Ha már a cikkünk tárgyát képező sajnálatos eset megtörtént, szeretnők, ha ez okul szolgálna arra, hogy a tüzoltótestület jogos kívánságai teljesíttetnének, s mód adatnék arra, hogy a testület minél tökéletesebben felelhessen meg feladatának, mit a köz érdekében magára vállalt. * Lapunk zártakor vettük az értesítést, hogy a tűzoltók fentemlített előterjesztésére a polgármester a következő határozatot hozta: „Tudomásul vettem és a v. gazdának szigorú rendeletet adtam ki

} hogy jövőben — vidéki tüzek kivételével — a lovakat azonnal bocsássa a tűzoltóság rendelkezésére Ezt a — különben helyes — határozatot csak akkor vehetjük megnyugvással tudomásul, hogy ha a tüz helyének megállapításába az arra egyedül illetékes tűzoltókon kivül senki bele nem avatkozik, mert hisz most is ott történt a hiba, hogy a helybeli tüzet a v. gazda vidékinek nézte. N. P. Városi közgyűlés. Hosszabb szünet után f. hó 12-én ismét egybegyűlt városunk képviselőtestülete, hogy több elintézésre váró ügyben határozzon. Mérsékelt számban jelentek meg a tanácsteremben a városatyák s elég csendes hangulatban tárgyalták le a tárgysorozat pontjait. Nagyobb emóciót az alsóvárosi ovoda és a szemétkifuvarozás ügye keltett, de a viták itt is kifogástalanul tárgyilagosak voltak és terjedelmükre nézve a dolog fontosságához mértek. Igaz ugyan, hogy sem az egyik, sem a másik kérdés végleges döntést nem nyert, mert mind a kettőben a legközelebbi közgyűlés lesz hivatva végleg határozni, de — sajnos — mostan a tárgyalás előkészítésének hiánya miatt, más álláspontra a képviselőtestület nem helyezkedhetett. Megjegyzendő még, hogy a közgyűlés tagjai közül sokan interpellációkat vártak a tűzoltótestület szenzációs ügyében, továbbá a városi tisztiorvos helyettesítésének kérdésében, végül az eladott városmalom legújabb incidensében. Azonban ezek elmaradA „MÖDIANO-CLUBSPECIALITÉ" SODORNI VALÓ SZIVARKAPAFIKNAK ÁRA ma | = 1 KÖNYVECSKÉBEN 60 LAP VAN. = 20 fillér. Minden könyvecskén rajta van a védjegy 9 és a gyáros aláirasa . —' i 1 i r T-' . 1