Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-04-14 / 15. szám

tak s helyettök két más interpelláció hangzott el, az egyik a város szénellátásának biztosítá­sával, a másik a dohány-, illetve a szivarjegyek behozatalának sürgetésével foglalkozott. Mind a két felszólalás megnyugtató válaszban részesült. Végül nem hagyjuk megemlítés nélkül azt a — szerintünk — szabályellenes esetet sem, hogy oly ügy is tárgyalás elé került, amely nem volt a közgyűlés programmjában és amellyel előző­leg még a tanács sem foglalkozott. A német tanulók elfogadására vonatkozó szegedi átiratot értjük. Minden esetre jószándékból termett oly váratlanul ez a dolog a képviselőtestület elé, de ily precedensek megismétlése ellen már eleve is tiltakozunk. A közgyűlés a következőképpen folyt le: Elnöklő polgármester pont három órakor megnyitván a gyűlést, a jegyzőköny hitelesíté­sére felkérte Hajnóczky Béla, Böhm Samu, Giczy Gábor, Grátzer János és Edelényi Szabó József képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után elnöklő polgármester meleg szavakban emlékezett meg Hornig Károly br. veszprémi bíboros püspök és Bierbauer Lipót benedekrendi nyug. tanár elhalálozásáról, akinek a városi vízvezeték létesítése körül elévülhetet­len érdeme van, s indítványozta, hogy az el­haltak emlékét jegyzökönyvünkben örökítsük meg, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Jelentette továbbá, hogy Baldauf Gusztáv ev. püspöki titkár, Pécsre lelkésszé választatván, a városból távozásakor képviselői mandátumáról lemondott. A gyűlés a jelentést tudomásul vette. Ezután a napirend előtt Lővy László dr. kérdést intézett a polgármesterhez, hogy intézke­dett-e a hatóság a város lakosságának szénnel való ellátásában. A polgármester kijelentette, hogy mivel városunkat az orsz. szénbizottság a II. osztályba sorozta, nem tarthatunk szénmizériá­tól. Somogyi József szintén napirend előtt kér­dezte a polgármestertől, hogy a dohány, illetve a szivar igazságosabb elárusítása végett nem jobb lenne-e életbe léptetni nálunk is a jeggyel való árusítást. Elnök kilátásba helyezte ennek a megpróbálását. Mind a két választ a közgyűlés tudomásul vette. A napirend első tárgyát, hogy a háború­ban feldúlt házhelyek felépítésére alakult orsz. bizottság köszönetét fejezte ki városunknak 1000 K-ás adományáért, tudomásul vették. Majd elhatározták, hogy a telekkönyvi betétek elké­szültét közhírré teszik. A Hungária műtrágya­gyár kérelmét, mely szerint a háborús viszonyok miatt a gyár üzembehelyezésére kitűzött határ­idő továbbra halasztassék, teljesítették. Preiner Pál v. kocsisnak, sok évi hűséges szolgálata fejében 300 K kegydíjat adnak, de egyszersmind el­határozzák, hogy ezentúl minden olyan városi alkalmazottat, akinek nyugdíjilletménye nincs, a rokkant munkások orsz. egyesületébe beíratnak. Az alsóvárosi ovoda számára szükséges lakás kérdésénél nagyobb vita támadt. A v. tanács és az áll. választmány javasolta, hogy egyrészt készíttessék teljes költségvetéses tervezet egy esetleg építendő ovodahelyiségre, másrészt, ha az építés a költség nagysága miatt elmaradna, ez esetre a hatóság már most gondoskodjék alkalmas bérhelyiségről az ovoda számára akként, hogy oda 1918 októberében beköltözhessék az ovoda. Sarudy György, Teli Anasztáz az ovodát még az egy év lejárta előtt kívánják egészsége­sebb helyre átvitetni, ha kell, építés útján is. Révész Arnold v. főmérnök, Lővy László, Hoffner Sándor, Blau Henrik, Győri Gyula szintén he­lyeslik az ovoda mielébbi elmozdítását jelen helyéről, de csakis bérházba tehető ez át. A polgármester indítványára az lőn a határozat, hogy e kérdés végleges megoldására egy hó­napon belül újabb rendkívüli gyűlés hívandó egybe. Ezután szó nélkül elfogadták a regale­bizottságnak a vásári helypénzdijszabályzatra vonatkozó javaslatát. — Az antalházi pusztára kimondották, hogy el nem adják, hanem nyil­vános versenytárgyalás utján bérbeadják. — A városi hivatalos órákra nézve abban állapod­tak meg, hogy a háború miatt marad a délutáni hivataloskodás is, de feleknek felvilágosítást csak d. e. 9—11 óráig adnak a tisztviselők. — Szeged városának abbeli átiratát, hogy a nagy vakáció alatt németországi középiskolai tanuló­kat vegyenek tehetősebb lakosaink magukhoz, pártolólag ajánlják a lakosságnak. Élénkebb vita után a gyűlés elfogadta a szemétkihordási szabályrendeletet a 6. §. ki­vételével, amelyre Győri Gyula, Hajnóczky Béla s Steinberger Lipót felszólalására kimondta a képviselőtestület, hogy alaposabb átdolgozásban a legközelebbi közgyűlésre terjesztessék elé. EMLÉKEKRŐL. A vadul rohanó Idő keresztülgázol mindenen: az ifjúság virágain, — szerelmeken, sziveken. Jaj annak, mi odakerül a gázló nagy talpak alá. Letapos mindent, amit ér, biztosabb, mint a halál. Hatalmába' van minden itt. Zsarnok ura mindennek ő. Mosolyokon, gyönyörökön, csókokon ő a szemfedő. S mégis, mégis van valami, amit e zsarnok megkímél. Ha az útjába az kerül, annak ő kelme is kitér. Hervadt virágot ha talál útjába: bús emlékeket, — hogy rá ne lépjen, jól vigyáz. Kerülve, félve lépeget. Hervadt virágra nem tapos. A bús emlék: örök marad. Ettől soha nem szabadulsz: Csak ha vele halsz, te magad. Vértesy Gyula. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi .hír. Németh István refor­mátus püspök és Vértesy Gyula tanfelügyelő a hét elején hivatalos ügyekben Pápán tartózkodott. — Rendjel átadás. Toreky Árpád, vaszari plébánost, a király nem rég a Ferencz József­rend keresztjével tüntette ki. E rendjelet a fő­ispán megbízásából Bélák Lajos főszolgabíró e hó 22-én, d. e 11 órakor a vaszari községhá­zán adja át a kitüntetettnek. — Főispáni helyettesítés. Hunkár Dénes, vármegyénk főispánja, egy fővárosi szanatóriumi kezelés után pár heti üdülést élvez. A főispán helyettesítésével a belügyminiszter dr. Véghely Kálmán alispánt bizta meg. — Kitüntetett tábori rabbi. Dr. Deutsch Ernő karánsebesi főrabbit, Deutsch Hermán helybeli szénkereskedő kiváló fiát, akit két év­vel ezelőtt hivtak be tábori lelkészi szolgálatra, s aki e minőségben egy év óta az olasz fron­ton teljesít szolgálatot, a koronás arany érdem­kereszttel tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — Signum laudis. Őfelsége a király elrendelte, hogy dr. Szilágyi Sándor munkácsi főgimn. tanár, főhadnagy földinknek a vasútnál teljesített kitűnő hadi szolgálatai méltánylásául a legfelsőbb elismerés (Signum laudis) tudtul adassék. — A Jókai-kör közgyűlése. A Jókai­kör mult vasárnap tartotta rendes évi közgyű­lését a városháza tanácstermében. A közgyűlést Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök, köri elnök nyi­totta meg, meleg szavakban üdvözölve a meg­jelent tagokat s röviden beszámolt a kör téli működéséről. Az elnöki megnyitó után Jankó László titkár-jegyző számolt be részletesen a kör tevékenységéről, melyből megtudtuk, hogy a kör az elmúlt télen a tagok szórakoztatására 6 házi estélyt rendezett, mely — a szereplők és a rendező-hölgyek buzgósága folytán — min­denkor fényesen sikerült. Ezeken az estélyeken összesen 38070 K gyűlt be önkéntes adakozás­ból, melyet a helybeli rokkantak segélyezésére fognak fordítani. 10.000 korona hadikölcsönt is jegyzett a kör. A titkár jelentését a közgyűlés tudomásul vette s elhatározta, hogy a pénztári számadásokkal együtt azt kinyomatja, de a ren­des évkönyv kiadásától ezúttal eltekint. A titkár javaslatára közgyűlés köszönetet szavazott az estélyeken közreműködő szereplőknek, felolva­sóknak, rendező hölgyeknek és a ref. nőnevelő­intézet igazgatóságának a terem átengedéséért. Ezután Gyurátz Ferenc elnök, hivatkozva magas korára és egészségi állapotára, bejelentette, hogy elnöki tisztéről lemond. Dr. Antal Géza szép szavakban kérte, hogy tisztét továbbra is tartsa meg, de Gyurátz püspök véglegesen megmaradt lemondási szándéka mellett. Közgyűlés sajná­lattal vette tudomásul nagynevű elnökének le­mondását, utódjául dr. Antal Géza orsz. kép­viselőt választotta meg. Dr. Antal Géza meg­köszönte a választást, kijelentette, hogy pro­grammot most nem ad, de igérte, hogy mindent megtesz a kör érdekében. Indítványozta azután, hogy Gyurátz Ferenc volt kiváló elnöknek, ki majdnem két évtizeden át vezette nagy bölcse­séggel a kört, szavazzon a közgyűlés jegyző­könyvileg hálás köszönetet, mit a közgyűlés lelkes éljenzéssel elfogadott. Dr. Kapossy Lucián a közgyűlés nevében üdvözölte az új elnököt, majd indítványára Gyurátz Ferencet tiszteletbeli elnökké választották. Ezzel a gyülé? véget ért. — A felmentések újabb átvizsgálását ban most érkezett le a városhoz is és a pápai járás főszolgabiróságához is a miniszteri ren­delet. Pápán hatósági hirdetmény fogja tudatni az érdekeltekkel a jelentkezések idejét. A járásra vonatkozólag pedig a főszolgabíró az egyöntetű eljárás megállapítása végett e hó 17-ikére érte­kezletre egybehívta a járás valamennyi jegyzőjét. — A városmalom ügye. Még élénk emlékezetünkben van, hogy a képviselőtestüle­tünk 1913-ban a város tulajdonát képező uszoda melletti malmot a Löwenstein és Fia-cégnek cipőgyár céljaira, de csak erre a célra, eladta azzal a szerződésileg is kikötött feltétellel, hogy oda legkésőbb 1915 juliusáig felépít 50—60 munkással dolgozó cipőgyárat és amennyiben ezt elhalasztani teljesíteni, a malom visszaszáll a városra, s hogy e kikötését még erösebben biztosítsa, a szerződésben e feltételek telekkönyvi betáblázását külön pontba vette. így áll ez az ügy, melyhez hozzá kell még füznünk, hogy a képviselőtestület- csakis úgy- volt rávehető a malom eladására, ha helyébe gyár épül, s ott többé malom nem lesz. Elmúlt 1915, a kitűzött határidő, elmúlt már azóta 1916 is, itt az 1917 is és még egy kis jele sincs a gyár építésének. Belátjuk, hogy a háborús viszonyok miatt késhe­tett és késhetik is. Azonban azt nem látjuk be, hogy a v. tanács a képviselőtestület megkérde­zése nélkül tologatja ki a cégnek az építési határidőt és akar oly kérelme dolgában hatá­rozni, ami a szerződés megváltoztatását jelenti, s amely ennélfogva a képviselőtestület elé tar­tozik. Már most felhívjuk a tanács figyelmét arra, hogy a Löwenstein és Fiai-, illetve a Berger­cégnek azt a szándékát, amely szerint a malmot 16 esztendőre egy helybéli molnárnak bérbe adja, aki ott nagy költséggel építkezni akar, egyáltalán utasítsa vissza, azaz a közgyűlés elé utalja. Egyébként is: micsoda bátorság volt a cégtől a közgyűlés megkérdezése nélkül olyan bérleti szerződést kötni a malomra nézve, amilyet kötött? Hát nálunk ez szabad? Megint befeje­zett tények elé akarják állítani a várost ? Nézünk elébe! Ha nem birja kötelességét teljesíteni a cég, vegye vissza tőle a város mielőbb ! Malom­nak mi is ki tudjuk most jó áron adni. — Hősi halál. A városházára érkezett hivatalos értesítés szerint Preisinger Sándor (született 1875-ben) 1917 március hó 24-én hősi halált halt. — Az iskolai év vége. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az okta­tást a hatósága alá tartozó középfokú tanintéze­tekben (névszerint: a gimnáziumokban, reál­iskolákban, leányközépiskolákban, polgári isko­lákban, óvónőképző intézetekben, tanító- és ta­nítónőképző-intézetekben) május 26-ig befejezzék és az érettségi és képesítő-vizsgálatokat a pün­kösdi ünnepek után azonnal megtartsák. E tekin­tetben csak olyan intézetek kivételek, amelyek évközben kénytelenek voltak két hétnél hosszabb szünetet tartani. De az ilyen iskolában is a tanév legkésőbb junius végével bezárandó. E rende­letet megküldték a felekezeti hatóságoknak, ame­lyek hasonló intézkedés megtételére felhatalma­zást kaptak. A mezei munkában való segédke­zésre külön felhívás fog menni az iskolákhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom