Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-07-15 / 29. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: L)KŐRÖS BTSTDRE. fiiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Ko'i Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Napközi otthonokat a községekbe! A mult heti vaszari nagy tűzvész, amelyet felügyelet nélkül magukra hagyott gyermekek játéka idézett elő, kötelességünkké teszi, hogy a napközi gyermekotthonok kérdésével — mint már annyiszor — ismét foglalkozzunk. Magyarországon évente millió és millió értékű nemzetvagyon pusztul el gyermekek játéka folytán; koldusbotra jutott, hajléktalanná lett családok ezrei keseregnek szomorú sorsuk felett, s akárhányszor a közrészvétnek kell segítségül menni, hogy némileg kárpótolja mindenüket vesztett honfitársainkat. Évenként visszatérő nagy csapása hazánknak a gyermekek által okozott tűzi veszedelem, amely kétszeresen sujt bennünket, földmivelő államot, mert akkor pusztít leginkább, amikor a gabonát betakarítottuk és a lakóházakkal együtt martalékul esik az élelem is, amely a köz táplálásra szolgált volna. Pedig az élelem kérdése ma már — a háború idején különösen — fontos dolog és nem közömbös reánk, hogy amit az áldott anyaföld az emberi szorgalommal párosulva megtermett, az vigyázatlanságból, gondatlanságból el ne pusztuljon. A falvak földmivelésből élő lakói a nyári nagy dologidőben kora reggeltől késő estig a földeken munkálkodnak, nem egyszer messze a községtől. Odahaza csak az aggok maradnak, meg az apró gyermekek. Ám az öregeknek is meg van a maguk dolga, végzik a ház körüli teendőket, ennivalót készítenek a munkából hazatérőknek. Az apróságok teljesen magukra hagyatva, félrehúzódnak játszani az istállókba, az ólakba, a házak végében levő boglyák, kazlak mellé s ha a szülők gondatlanságából vagy bármi más módon gyújtó is került hozzájuk, akkor hamarosan félre kell verni a harangokat, a „vörös kakas" a falu fölé száll, magával hordván a pusztítás démonait. Mire az emberek a mezőkről haza szaladnak, sokan közülük romokban találják szorgalmuk, munkásságuk gyümölcseit. Pedig ezeknek a tűzi veszedelmeknek kilencven százaléka megelőzhető volna, ha a kis gyermekeket kellő felügyelett alatt tartanák. Nem kellene más, csak kötelezővé tenni minden faluban a napközi gyermek-otthonok felállítását, hova a munkába térő szülők gyermekeiket reggel beadhatnák s este hazavihetnék. Néhány arra alkalmas jólelkű öreg néni a napközi otthonban elgondozná egész nap a gyermekeket, vigyázna reájuk, hogy magukban és egymásban kárt ne tegyenek, kiosztaná közöttük az élelmet, mit a szülők részükre reggel átadtak, esetleg — ha mást nem, egy kis levest — főzhetnének részükre, mihez a hozzávalót szintén a szülők adhatnák össze. Az anyagi károsodások elkerülésén kivül milyen lelki megnyugvást okozna a mezőkön foglalatoskodó szülőkre, ha kis apróságaikat egész nap biztos helyen tudnák, s mennyivel több eredményt mutatna fel aggodalmaktól ment munkájuk. Törvényhozásilag kellene tehát mielőbb kötelezni a községeket a napközi gyermek-otthonok felállítására. Egy percig sem szabadna tűrni, hogy a falukban a kis gyermekek egész nap őrizetlenül magukra maradjanak. A nagyobb, vagyonosabb községek állítsák fel az otthonokat a saját erejükből, a kisebb, szegényebb községek pedig az állam vagy a megye segítségével. Az egész intézmény nem kerülne sokba; helyiségül esetleg szolgálhatnának az iskolák, vagy a község középületei, mindössze a gondozó nénék 3—4 hónapi javadalmazásáról kellene gondoskodni. Mivel ily módon a tűzi veszedelem megelőzésével a biztosító társaságok is nagy megtakarításokat érnének el, a községek kérhetnének ezektől a biztosító társaságoktól bizonyos százalékú díj-visszatérítéseket, mit aztán a napközi gyermekotthonok céljaira használhatnának fel. De ha a napközi otthonokért áldozatott kell is hozni, ettől sem szabad visszariadni, mert az bőven meghozná kamatait a nemzetvagyon gyarapodásában. És ha a tüzoltó-testület felállítása és fenntartása kötelező a községekre, akkor a logika szerint legyenek kötelezők a napközi gyermek-otthonok is, amelyek méltán sorozhatok a megelőző tűzrendészet alkalmatosságai közé. Állíttassanak fel tehát a községekben mielőbb a napközi gyermek-otthonok, hogy a falusi tűzi veszedelmek leírásánál eltűnjön az újságokból végre-valahára a stereotip mondat, hogy „a tüzet őrizetlenül magukra hagyott gyermekek játéka idézte elő". N. P. Házinyul-telep Pápán. A közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén történt városunk polgármesterének azon bejelentése is, hogy Pápán a mindinkább fokozódó husszükséglet minél jobb kielégítése céljából házinyúl-telepet óhajt létesíteni. Hogy ezen bejelentés, ezen igen dicsérendő szándék, a házinyúl-tenyésztés rendkívül fontos lényegével tisztában lehessünk, először talán azon félreértést kell elhárítanunk — amely szinte átment már a köztudatba —, mintha a házi nyúlnak nem volna oly jó és tartalmas husa, mint a vadnyúlnak, vagy más állatnak. Azt állítják, hogy édes. Lehet, hogy az istállókban, jászolok alatt tenyésztett közönséges házinyúl husa édes, de az is csak úgy, ha nincs kellően előkészítve a terítékre. Mert hiszen köztudomásu, hogy a réce husa sem oly jó, ha előzőleg néhány napig nem tartották szemes eleségen. így van ez a házinyúlnál is. Kulturnyulaknál azonban — amire különösen a belga óriás, vagy az ezüst nyul a legalkalmasabb — biztosan állíthatjuk, hogy husuk gyönyörű fehér, ízletes, ment minden mellékiztől s rendkívül tápláló. Ez utóbbira nézve saját tapasztalataim mellett legyen elég dr. Haberkorn königsbergi egyetemi tanár vizsgálatát ide igtatnom, aki is azt mutatta ki, hogy 100 kg. sertéshúsban 16 kg., borjúhúsban 195 kg., marhahúsban 26 kg., tyukhusban 235 kg., s a házinyúl húsában 25 kg. fehérje-tartalom található meg. Egy pillantás alatt láthatjuk tehát, hogy a házinyúl husa fehérje-tartalmát egyedül a marhahús múlja felül, a többi mind alatta marad. S ha a házinyúl husa ily elsőrendű qualitásu, igazán balgaság és gyámoltalanság,, ha annak fogyasztásától ily súlyos időben s ily hushiányban is vonakodunk. De meg aki mégis oly kényes izlésü, igen egyszerű módszerrel az esetleges csekély mellékizt is eltüntetheti, ha az elkészítés előtt a hust egy nappal előbb besózza, vagy oly elkészítési módnál (rántott nyulhust stb.), hol lé nincs, a húsdarabokat olajjal kissé bedörzsöli, mivel a nyúlhús amúgy is elég száraz. Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szívesen költenek naponta 2—3 fillérrel többet: MODIANO-clubspecialííé szívarkahüvelyek Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem színnyomás, y de minden hüvelyben benne van viznyomással a gyáros aláírása: C/jPiftot?***^?