Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-07-15 / 29. szám

De ezekre szükség nincs, mert — ismét­lem — a házinyúl hus minden kétségen felüli elsőrendű élelmiszer. Ezek után nézzük csak a tenyésztést s a gerezna (közönségesen bunda) termelést. Rész­letesen nem bocsátkozhatom most bele ezen kérdések tárgyalásába, csak annyiban, hogy a pápai házinyul-telep felállításának szükséges­ségét kimutathassam. Kétségtelen, hogy — mint említettem — a belga óriás s az ezüst nyul a legalkalmasabb a hus és gerezna szempontjából is a tenyész­tésre. Bár meg vagyunk győződve róla, hogy városunk intéző körei ezen kérdést is legna­gyobb megelégedésünkre s a lakosság hasznára fogják megvalósítani, mégis legyen szabad főbb vonásokban már most is néhány fő tenyésztési tételt figyelmökbe ajánlani. Első alaptétel az, hogy jó anyagot csakis jó tenyészanyagtól várhatunk, miért is ajánljuk, hogy néhány — különösen a gödöllői baromfi­és nyultelep — kultur nyultenyészeti telepet megvizsgálva annak mintájára elsőrendű be­rendezés és elsőrendű tenyészállatok szereztes­senek be. A belga óriást ajánlhatjuk azért, mivel nagyra fejlődvén, 5—8 kiló súlyt ér el egy-egy példány. Belgiumban és Németország­ban ezért terjedt el annyira, s nemcsak falvakban, de városokban is igen tenyésztik. Mivel gyors fejlődésü állat (8 hetes korában már akkora, mint a kifejlett közönséges házi­nyúl), husállatnak igen ajánlható. Bundája, amely sima, mezei nyul szinü — ritkábban vércse- és vasderes — szintén értékes, keresett. A másik — az ezüst nyul — még nagyobb jövőjű állat. Hogy mily keresett s mily jó jövedelmezést hozó állat, mutatja azon körülmény is, hogy a gödöllői m. kir. baromfi- és nyulteleppen Orosz­országból behozott két anya egy év alatt 500—600 koronát hozott tisztán a telepnek törzsek eladása által. Gereznája mint chinchilla meg szibériai ezüstróka kerül a szűcs üzletekbe, amiért a szűcsök óriási árakat szednek. Súlya 3—4 kilogramm, de rendkívül finom s bár nem is oly szapora, mint a belga óriás (amely 10—12 nyulat ellik évente 7-szer, 9-szer, mig ez csak 6—8 darabot szintén 7-szer, 9-szer), de értékes gereznája s finom husa pótolja amannak nagyságát és szaporaságát. Nem tartozik ide, hogy a tenyésztés mód­jait is fejtegessük, egyedül arra hívjuk fel az intéző köröket, hogy teleplétesítésnél a ketrec­rendszer mellett a kifutó kertet, a nyul-kertet okvetlenül rendezzék be, mivel a főcél most az, hogy minél jobb törzseket — tenyészállato­kat — tudjon a telep a város lakosságának juttatni, hogy magántenyésztésben minél jobban elterjedjen s a hushiányon minél gyökereseb­ben segítsünk. Felhívjuk tehát a figyelmet arra, hogy elsősorban jó, tiszta, alapos berendezésről, másodszor elsőrendű tenyészállatokról gondos­kodjék a város s főként, hogy mindkettőt első­rendű telepen szakértők szemléje után végez­tesse ; a telep jövedelmezősége oly nyilvánvaló, hogy arról beszélni is kár volna. Őszintén óhajtjuk, hogy a polgármester úr fáradozása ne legyen hiába való, s hogy a pápai városi nyultelepet ne csak Írásban, de valóságban is mielőbb láthassuk s a hushiányt ezzel is mielőbb legyőzhessük. Bán. Használjunk hadisegély-postabélyeget! — - _ A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamará­PkP ÍM I tó1 fenntartot t nyilvános, három évfolyamú IS 111 FEL S° KERESKEDELMI ISKOLA II | | I • Pozsonyban ______ B • • Érettségi vizsgálat. Állásközv. Internátus. —Értesítőt kívánatra küld az Igazgatóság. Egy kollégiumi ifjú hős emlékének. Eddig büszke örömmel, boldogan, de ezen­túl mindig és mindig könnybe borult szemmel, fájó szívvel emlékezem vissza, ha eszembe jut a jó, a derék Höhn Károly. Pedig mindig ott van . . . mintha most is látnám: soha el nem mulólag nyomult az emlékezetembe a diákok soro­zása. Olt volt Ö is, bevált Ö is. Szive fölött szerényen, de mégis büszkén húzódott végig a gyöngéd kis kezektől himzett nemzeti szalag. Derült arcán, a nekünk annyi vidám órát szerző mosolygó ajkán, árnyéka se a szomorúságnak . . . Csak amikor igaz szivvel nyujtottunk egy­másnak bucsu-jobbot, amikor őszinte szeretettel átöleltük egymást, akkor csillogott a szemében egy könnycsepp. S azután elment . . . Fakadó tavasz volt. S benne lánggal lobogott a zalai vér. Telt, mult az idő. Mire kihajtottak a lengyel erdő zúgó fái, mire tarkálni kezdett a nagy orosz róna, mire megjöttek Dél madarai, mire újra tavasz lett, Ő már a Styr partján állott s hadapród volt. Tudom, hogy onnan a csillagvilágos orosz ég alól a sóhajok gyors szárnyán sokszor haza­szállt a lelke erre mifelénk. S mig a Styr partjának szelid, fehér virágait szedte, diszleni kezdtek mindig vig lelkének kisarjadt nemes virágai. Aki pár hóval előbb még ott szorongott az iskola padjain, rettegve nézve valami bonyo­lult matematikai tétel, vagy tacitusi szöveg felé, most remegés nélkül, keményen, férfiasan, — mint egyik fellebbvalója irja — csodálatos bátorsággal nézett szembe a — halállal. S az utolérte Őt. Ott a kanyargó Styr partján, Sokul mellett járta át barátaiért, hazájáért hőn dobogó fiatal szivét a golyó. Ott a szomorú füzek csöndes árnyában borult reája junius 14-ének hajnalán, annyi vitéz 20-as honvéddel együtt, az örök éjszaka. * * * Kedves Karim ! A Te vig, beszédes ajkad örökre bezárult s elhidegülve nem mond több mesét. Sírod fölött már a lengyel puszták zúgó szele zokog, hamvaid idegen föld takarja, al­tató dalod a sok vértől ázott folyó csöndes csobogása és én úgy hiszem, hogy a Styr parti fehér virágok piros színben nyílnak ezentúl. Elmentél, kedves Karim! honnan vissza­térés nincs, hanem az emléked itt maradt s mig rövidke életemből tart, itt él szivem mélyén, mindaddig, mig egyszer örökké tartó együtt­létben össze nem találkozol a te Téged soha­sem felejtő Aliddal. HETI ÚJDONSÁGOK. — Kitüntetés. Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben adományozni méltóztatott: a III. osztályú hadi ékítményes katonai érdemkeresztet, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatai elismeréséül: Johano­vics Ede pápai m. kir. 7. honvéd huszárezred­ben alezredesnek. — Hegedűs Lóránt egyetemi tanár. A király dr. Hegedűs Lóránt budapesti tudo­mányegyetemi magántanárnak, városunk volt orsz. képviselőjének az egyetemi nyilvános rend­kívüli tanári címet adományozta. — Előléptetések. Dr. Kovácsics Sándor és dr. Kóródi Simon főorvosokat, akik a hely­beli hadi kórházakban teljesítenek szolgálatot, ezredorvosokká léptették elő. — Közélelmezési bizottsági gyűlés. F. hó 11-én látogatott gyűlést tartott a köz­élelmezési bizottság. Hogy mi volt a vonzó erő, azt csak sejtjük, de nem tudjuk. Mindenek előtt az elnöklő polgármester jelentéseit terjesztette elő, amelyek közül nevezetesebbek, hogy a köz­hatóságok rendelkezésére álló 15 waggon köles­ből a város részére 25 mm.-t rendelt, továbbá, hogy az élő- és levágott sertés árát a kormány megállapította. E bejelentések tudomásul szol­gáltak. Hosszabb vitára adott alkalmat a városi sertéshús árának felemelése. A szállító, Horváth István 2 K felemelést kért, a bizottság csak 1 koronát hajlandó a régi árhoz még hozzá­adni, tehát az élősertés kilogrammjáért 4'50 K-t fizet, de e drágítás fejében köteles havonként legalább 110 drb. 150 kilogrammos, I. rendű minőségű sertést vágni a városi husszékek számára. Ezzel kapcsolatban elhatározták az Erzsébet városban az 5-dik husszék felállítását. Sági Sándor abbeli ajánlatát, hogyha a katonai szolgálat alól való fölmentését kéri a bizottság és ő felmentetik, f. évi augusztus 1-től vadhús üzletet nyit a lakosság részére, elfogadták, noha a bizottság egyik tagja figyelmeztette a gyűlést, hogy nem Sági Sándor a vadhús kereskedő cég tulajdonosa s nem ő kötött szerződést az ura­dalmakkal a vad szállításra s ennélfogva e tekintetben nem is ő köthet szerződést a város­sal sem, hanem az atyja, minthogy az üzlet ennek nevén áll s tényleg ő is a cégtulajdonos. Hasonlóképpen teljesítették Billitz Ferenc fa­kereskedő kérését is, mely szerint a bizottság segítse őt abban, hogy Henrik nevü fia a katonai szolgálat alól fölszabadíttassék, mert beteg­ségére való tekintettel üzletét nem tudja foly­tatni. Végül az izr. hitközség kérelmét, hogy részére 4—5 waggon kukoricát szerezzen be a város, a lisztiroda vezetőségének figyelmébe ajánlják. — Letört bimbó. Bán Károly helybeli postafőtisztet és nejét, szül. Néhman Mariskát pótolhatatlan veszteség érte. Szülői szivük re­ménye, boldogsága, 5 éves kis leánykájuk: Bözsike e hó 11-én hosszú szenvedés után az angyalok hónába költözött. Ártatlan lelkét az Ég fogadta magába, porrészeit pedig csütörtökön délután helyezték örök pihenőre a kálvária mel­letti temetőben. A bánatos szülők mély gyászá­ban tisztelőik nagy száma őszinte részvéttel osztozott. — Kitüntetett őrmester. Neumann Ig­nác őrmestert, aki az olasz harctéren küzd, hasznos szolgálatainak elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszttel tüntették ki. A kitüntetett őrmester mint betűszedő a polgári életben hosz­szabb ideig Pápán állott alkalmazásban és itt sok jó ismerőst és barátot szerzett. — Értesítő-ismertetés. A pannonhalmi Szentbenedekrend pápai főgimnáziumának Érte­sítője. Dr. Teli Anasztáz igazgató teszi közzé a helybeli rk. főgimnáziumnak az 1915/16. is­kolai évről szóló Értesítőjét. A 90 lapra terjedő füzet felöleli az iskolának minden mozzanatát, amely a lefolyt tanévben életében előfordult. Kedves, meleghangú és költői lendületű meg­emlékezés nyitja meg az iskolai beszámolást. Kelemen Krizosztom áldoz fenkölt szavakban Vaszary Kolos emlékezetének. Az intézet hely­zete tavaly óta nem változott, a kath. elemi iskolában folytatta működését, ahová még 1914-ben költözött ismert hadi érdekek miatt. A tornát kivéve valamennyi tantárgyat teljes óraszámban tanítottak. Az ifjúság a hadi év minden jótékonysági akciójában, amiben tehette, részt vett. Nemcsak tanári karából, hanem a tanulók közül is már többen küzdenek a harc­téren, egy közülök, Tarján József el is esett. E főgimnázium is, mint a többi e nemű intézetünk, a tanulók egész raját bocsátotta ki a két felső osztályból a hadi szintérre. A két utolsó év alatt 56-an lettek katonák tanítványai közül. A hadi­kölcsön jegyzésben, a katonák javára gyűjtés­ben a tanárikar és az ifjúság egyaránt kivette részét, sőt a tanulók a hadbavonultak művelet­lenül fennmaradt földjeit felásni is segítettek. A tanári kar teljes létszáma: 19. a tanulóké: 325. Év végén vizsgálatott tett: 307, vala­mennyi magyar anyanyelvű és közülök 289 rk. vallású. Az intézetben is volt katona-tanulók tanfolyama, amelyen 22-en vettek részt. E tan­folyam május 25-től junius 25-ig tartott. Érettségit, beleértve a hadi érettséget is, 26-an tettek. Köztük 5 jeles, 7 jól, 11 egyszerűen érett, 3-at javítóra utasítottak. Az iskolai évet, a miniszteri rendelet értelmében-junius 3-án zárták be. A jövő iskolai esztendő szeptember 1-én kezdődik. — A fémtárgyak beváltása. A hadi célokra igénybe vett fémtárgyak átvételére ki­rendelt bizottság elnökségével — mint mult számunkban jeleztük — a vármegye alispánja Lippert Sándort bizta meg, melléje szakértőül Gedey József vaskereskedőt nevezte ki. A bizott­ságba a pozsonyi katonai parancsnokság fogja még küldöttjét megnevezni s a beváltás az ez­után megállapítandó időben fog megtörténni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom