Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-03-07 / 10. szám
10. szám. Pápa, 1914 március 7. APAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. /' sí árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: !>«• KŐRÖS E^DRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. <i nem tud szónokolni. Ebben a mi országunkban, a szó, a szó és harmadmindig csak a szó klasszikus hazájában, unikum számba megy az, ha valaki '»• ;d szónokolni. Hogyan? Lehetséges lenne ' ? Nálunk, ahol nemcsak a hivatalos ' I "sok szónokolnak, hanem szónokol várofalun minden élő lény, aki érvényesülni álunk, ahol legtöbbször azon fordul meg - • közéleti szereplés értékelése, hogy minő és lendülettel, mely retori formák között alaki gondolatait kifejezni, nálunk lehet aki nem tud szónokolni ?! Nem tud k ölni? Jó, de hogy aztán az illető még Í' Í 'er is mer lenni, az már igazán páratlan, m álló jelenség. És ime az ország jelen•eskedelmi miniszteréről mégis megállapíer, hogy nem tud, abszolúte nem tud ;i. Nem szónok, nem debatter, azt mond<gy csak olyan miniszter, aki dolgozni u )olgozni akar ? Ennél a pontnál álljunk ;y percre. Dolgozni, alkotni, cselekedni .•ii • éppen a kereskedelem, az ipar, a vasút, izdaság mezején lehetne leginkább. S v vünk leginkább hátramaradva. Széchenyi ; JSS óta alig történt valami, ami emelte n ország közgazdasági s-xn vonalát. És linket szivünkre tesszük, hát bevallhat, i f:gy ezt jól fésült, szép orációkkal nehéz abb vinni, s de mégis mintha inkább , erős, nagy és becsületes munka lenne jesek. És azért a^t mondjuk, hogy ha az unikum számba menő fiatal keresi miniszternek sikerülne elérnie, hogy . < nységét alkotások, eredmények hirdessék, ezzel többet tenne hazájáért, mintha í összegyűjtött beszédeit lehetne diszes rőtetekben kiadni. Vármegyénk nemzetiségi világításban,* Akik még kételkednek afölet, hogy Veszprém vármegye területén létez ; e nemzetiségi kérdés és szükséges-e itt egy Magyar Közművelődési Egyesület, azoknak ajánljuk magszivlelés céljából az alábbi soro 1 ban közlőiteket. Előre bocsáthatjuk, hogy adataink hivatalos és megbízható adatok, melyeknek valódiságát és jóhiszeműségét nincs okunk és nem is szabad senkinek kétségbevonnia. Mielőtt a részletekre rátérnénk, előre is kimondhatjuk a hivatalos adatok alapján, hogy vármegyénkben ezen a téren, vagyis nemzetiségi téren határozott hanyatlás észlelhető a magyar nyelv kárára és rovására. Nemcsak hivatalos adatoíí mutatják ezt a hanyatlást, hanem hivatalom v latok tanulmányozása nélkül is megállapíthatjuk ezt olyan tünetekből, melyek mindennél világosabban és majdnem kézzelfoghatóan tárják elénk a szomorú valót. A hanyatlást mutató kii ső 'tünetek közé méltán sorolható első sorban is az az igazán szomorú, magyar nemzeti szempontból lesújtó körülmény, hogy eddig magyar érzelműnek ismert, a magyar nyelvet szívesen megtanuló svábjaink körében olyan mozgalom észlelhető, mely ha erősödik és terjed, j^ilóságos veszedelemmé íjohet nemzeti és nerrlvotisé^i szempont* A veszprémvármegyei magyar közművelődési egyesület működéséről nem igen volt sok alkalmunk mindeddig megemlékezni. Az egyesület — talán a rendelkezésére álló anyagi erők hiányában is — agitatív munkát nem igen fejtett ki. Mint e téren üdvös változás biztató jelét, üdvözöljük azt a cikket, mely az egyesület idei naptárában Zsigmond János piarista főgimn. tanár, főjegyző tollából megjelent, s melyet jelentősége miatt e helyen mi is közlünk. E cikk, főkép adatai — elszomorító adatai — gazdagságával hathat s alkalmas felébreszteni a vármegye összes hivatott tényezőinek alvó lelkiismeretét. Várjuk a szó nyomán immár — a tettet. Szerk. ból. Veszedelemnek mondom szándékosan, mert egyéb bajainkhoz még csak az hiányzik, hogy ellenséges indulatu, a magyarsággal és >annak nyelvével, nemzeti intézményeivel s így egész áliaméletével szembehelyezkedő nemzetiséggel kelljen küzdenünk, akárcsak szerencsétlen erdélyi testvéreinknek az ott erőre kapott oláhsággal. Megtört ént a közelmúltban, hogy Márkó, Bánd, Herend svábjai — mindenesetre bujtogatva ausztriai nyelvrokonoktól, minden valószínűség szerint a Hajmáskéren hosszabb-rövidebb ideig állomásozó tüzérség egyes rosszakaratú tisztjeitől — körében komoly mozgalom indult meg abban az irányban, hogy iskoláikban a magyar nyelv helyett a német legyen a tanítás nyelve stb. Meg is mozdítottak minden követ, hogy mozgalmuknak sikere legyen; megfordultak a királyi tanfelügyelőségnél, ahol természetesen elutasító választ nyertek, ügyvédet akartak fogadni, aki ügyüket felkarolva képviselné az ő hazaíiatlan törekvéseiket, de természetesen nem akadt magyar ügyvéd az ilyen Judás-szerepre. Elutasító választ nyertek mindenütt és fognak is nyerni minden magyar hatóságnál: Ausztriában pedig ezt a tisztán hozzánk tartozó ügyet el nem intézhetik, még ha oda fordulnának is, mint azt bárgvu elvakultságukban emlegetik. Minden kudarcuk mellett is megmarad az egész hazaíiatlan mozgalomnak egy szomorú nyoma és következménye s ez az, hogy ellenséges indulatuakká lettek velünk magyarokkal szemben, velünk szemben, akik vendégszerető- * leg fogadtuk őket hazánkba, földet, polgárjogot stb. adtunk nekik. A további izgatást elvégzik az Amerikából visszavándorló svábok, akik az idegen világban még azt a kevés mázt is letörölték magukról, ami itthon rájuk ragadt és viszatérve bujtogatják ellenünk jobb érzésű svábjainkat is. PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Ébredés. Az éj asszonyának selymes uszálya fég pihen a völgyek alvó lombjain, • >e szól már a hajnal vig muzsikája .z ébredő bércek ködös ormain. , amint száll a szellő táncát lejteni t harmatos rétek himes szőnyegén, Az örökhallgatás csuklyás árnyai íegbujnak szótlan az erdők rejtekén. . ' im keleten a nap fényes szekere pirkadó égnek peremére hág 8 arany zuhatagként teríti szerte Uletbe ringató, meleg sugarát. Rázendül a syrinx s pendül a hárfa A sejtelmes berkek fátyolos ölén, Pogány őshimnuszok bús borongása Sir föl a hódolók ezer hangszerén. S ahol az Íriszek álmodnak békén A habok hűs ágyán szunnyadó testtel, A beszédes patak kékellő mélyén Füröszti képét a győzelmes reggel. Kovács Lajos Jenő. Történeti emlékek gyűjtése és ápolása. Irta: Molnár Kálmán. (Vége.) Ezek közül az irások közül csak néhányat említek fel. Ott találtam a többek között gróf Esterházy Károlynak, a pápai nemzetőrség hazafias és liberális lelkű főparancsnokának több levelét, melyeket Villax Antalhoz, a város akkori polgármesteréhez a táborból intézett. Ezen levelek egyikében elmondja, hogy az egész nemzetőrcsapatnak táborjárásuk alkalmával éhséggel kellett küzdenie, s megköszöni a városnak azt a néhány kocsi kenyeret, melyet a város a táborozó nemzetőrök számára küldött a ménfői táborba. Hogy Esterházy Károly gróf nemcsak szabadságszerető mágnás, nagykiterjedésű birtokkal rendelkező főúr, hanem egyúttal nagy demokrata is volt, bizonyítja a grófnak több levele, amelyben a parancsnoksága alatt levő seregnek minden egyes közemberét testvérének tekintette. Mutatja ezt egyik levelének ez a néhány sora is : „Midőn jelen ( soraimat irom, kapom azon t parancsot tovább indulni a győri táborba, s w őzzön ma rántott levest (5 személy részére) a következőképen: Egy kanálnyí zsírból és két kanálnyí lisztből rántást készítünk, reszelt nagymát teszünk bele és ezt egy kevéssé pároljuk. 4—5 Maggí-féle kockából — csupán kb. í 1/2 liter forró vizet ráöntve — húslevest készítünk, melyet a ántásra öntünk és felforralunk. Közben egy tojást elhabarunk és folytonos <:everés közben a levesbe öntjük, mikor az még forr, vagy pedig egy tojásoól, félannyi vízből és némi lisztből folyékony tésztát készítünk és ezt egy teszelőn keresztül a levesbe öntjük. Meg fog róla győződni, hogy a -féle kockából, dbja5 f, előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó ízt ad. í kocka 1/ 4 liter húsleves számára.
