Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-06-20 / 25. szám

viselőket küldte ki, mig az igazoló választmányba dr. Kende Ádám, Saáry Lajos, dr. Kluge Endre és Fischer Gyula, elnökhelyettesül pedig Sült József v. képviselőket hozta javaslatba. Ugyancsak ez alkalommal a legtöbb állami adót fizető városi képviselők összeírására dr. Kluge Endrét, dr. Hoffner Sándort, Saáry Lajost, Hajnóczky Bélát és Csoknyay Károly főjegyzőt küldte ki. Közúti liidak osztályozása. Révész Arnold főmérnök előterjesztette az új közúti hidszabályzat értelmében az utaknak a rajtuk levő műtárgyak és hidak teherbírása szempontjából való osztálybasorozására vonatkozó javaslatot, mely szerint a város területén levő utcák ós utak három osztályba volnának sorozandók. A tárgyhoz egyedül dr. Lakos Béla szólott, aki a Gyimóti-ut kiszélesítését sürgeti, mert ezen útvonalon, a nagy forgalomra való tekintettel, a járás-kelés napról-napra veszedelmesebbé válik s csoda, hogy eddig még szerencsétlenség nem történt. Miután ezen út kiszélesítése már folyamatban van, a képviselőtestület a mérnöki javaslatot egyhangúlag elfogadta. A Lajos-utca megnyitása. Hosszabb vita fejlődött ki a Lajos-utca megnyitása ügyében. Halász Mihály utal arr8, hogy ez az utca mostani állapotában annyira tűzveszélyes, hogy annak megnyitását tovább halogatni nem lehet. Indítványozza, hogy a képviselőtestület a Lajos-utcának azonnali megnyitását mondja ki. Becsei Ferenc a megnyitás mellett szói annál is inkább, mert az utcában jelenleg vízvezeték sincs s tűzvész esetén ott mentésről szó sem lehetne. Dr. Hoffner Sándor a pénzügyi bizottság álláspontját ismerteti, mint amely a megnyitást most nem javasolja. Szerinte a kisajátítási eljárás volna megindítandó, melyet azért tart szükségesnek, mert a tulajdonosok az utcanyitáshoz szükséges és több száz koronát érő telkeket több ezer koronáért akarják a város nyakába sózni. Dr. Lővy László ennek az utcának a megnyitását már 14 évvel ezelőtt indítványozta, de akkor rá sem hederítettek, mig most belátják, hogy ennek az utcának a megnyitása közszükséget képez, holott akkor sokkal kevesebb költséggel lett volna keresztülvihető. Halász indítványát pártolja. Révész Arnold fölvilágosít arról, hogy az utcanyitás már régebben elhatároztatott és hogy az utcanyitáshoz csak kis terület szükséges, egész házakat és telkeket nem kell megvenni. Barthalos István szintén az utca sürgős megnyitását sürgeti, mert a város minél tovább húzza ezt az ügyet, annál többe kerül. Azt hitte, hogy már kész terveket talál a közgyűlésen, holott csak egy liter viz hozta az ügyet ismét a köz gyűlés elé. Az utcanyitásnak mihamarabb való keresztülvitelére kéri a tanácsot utasítani. Muli József Halász indítványát ajánlja elfogadásra. Dr. Kende Ádám ebben az ügyben sem a tanácsnak, sem Halász Mihálynak a javaslatát nem tartja jogszerűnek, mert a képviselőtestület még 1913 ban kimondotta a kisajátítást, s így a tanács hibát követett el, mikor ezt az ügyet idehozta. A képviselőtestületnek most csak utasítani kell a tanácsot, hogy a régebben hozott határozatát hajtsa végre. A vita ezzel kimerülvén, a képviselőtestület Halász Mihály indítványát fogadta el s utasította a tanácsot, hogy az utcanyitáshoz szükséges területeknek a jóváhagyott utcarendezési térkép alapján való kisajátítását a kereskedelemügyi miniszternél kérelmezze. Az Irhás-utca. Az Irhás-utca ügyében hozott belügyminiszteri leirat alapján két javaslat került a közgyűlés elé és pedig a tanácsnak az a javaslata, hogy a város az egyik Irhás-utcai házat vegye meg, az állandó választmánynak pedig az a javaslata, hogy a kérdéses ház ne vétessék meg, hanem az ügy fölött a képviselőtestület térjen napirendre. Az ügyhöz érdemben dr. Teli Anasztáz szólott. Nem akarja az ügyet újból ismertetni, mivel azt megtették előtte a hírlapi közlemények, csupán a közerkölcs megvédése és a közbéke helyreállítása szempontjából a tanácsnak a ház megvételére vonatkozó javaslatát ajánlja elfogadásra. Molnár Kálmán megjegyzi, hogy a vétel ügyében a képviselőtestület a községi törvény értelmében nem is határozhat, mert ez napirendre tűzve nincs, s így az ügynek a napirendről való levételét javasolja. Dr. Hoffner Sándor h. ügyész fölvilágosítást ad, hogy az ügy igenis tárgyalható, azonban ha a közgyűlés a ház megvétele mellett foglalna állást, azt kellene külön napirendre tűzni. Több hozzászólás nem is volt, mire a közgyűlés 50 szavazattal 12 szavazat ellenében a tanács javaslatát elvetette, illetve mivel a város belbékéjét megzavarva nem látja s a bordélyházak elhelyezése körül támasztott közerkölcsiségi sérelmek szanálva vannak, a képviselőtestület az ügy fölött egyszerűen napirendre tért. Orbán Károlyné nyugdíjügye. Hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés a pénzügyi bizottság, illetve állandó választmány azon javaslatát, hogy mivel Orbán Károlynak 10 évi szolgálati ideje nem volt, az érvényben levő nyugdijszabályzat szerint özvegyének nyugdíj meg nem állapítható. Özv. Orbán Károlyné kérvényét tehát a közgyűlés elutasította, a férje által befizetett 439 koron,' 32 fillér nyugdíjjárulékot azonb an részére vissza utalta azzal, hogy amennyiben Orbán Károlyn nyugdijjogos ultságát a felsőbb hatóság meg állapítaná, ezt az összeget özvegyi nyugdijába havi részletekben vonja le. Kávéházi szabályrendelet. A kereskedelemügyi miniszteri leirat alap ján módosított fogadó, vendéglő, kávéház é kávémérési iparról szóló szabályrendeletet közgyűlés hozzászólás nélkül, egyhangúlag e fogadta, majd néhány illetőségi ügyet tárgya még le, s ezzel a közgyűlés délután 5 órak( véget ért. Steckenpferd liliomtejszappan Bergmann & Oo. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölülmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Manera liliom krémje (70 fillér egy tubus). Kitüuő szer női kezek gondozására. Á Munkáspénztár és az Irgalmas-rend Az Irgalmas-rend a Pápai Hirlap 23 számában megjelent s a „Munkásbízt. pénzl és a kórház" c. közleményben foglalt vádal nézve a következőket állapítja meg: A Pápai Ker. Munkás biztosító Pénztár 1913. évi aug. hó 31-én tartott igazgatós ülésén Halász Mihály , a Pénztár igazgatója Irgalmas-rend pápai kórházáról rágalmaz tartalmazó nyilatkoza tot tett, melyet azután Irgalmas-rend kórházigazgatóságának Írásban megküldött. Az Irgalmas-rend em iatt pert indított Hal Mihály ellen, aki, miután a Kir. Járásbíróság lefolyt bizonyítási eljárás folyamá n ujabb ujabb tanuk beidézésével hiába igyekezett < tásainak valódiságát bebizonyítan i ; miután hi iparkodott a per költsége inek a felét, v legalább az ellenfél jogügyi képviselőjénél költségét az Irgalmas-renddel megfizettetni megsértett Rendtől a birói Ítéletnek őt i nagyon közelről fenyegető hatása alatt hirlap is bocsánatot kért, mit az Irgalmas-rend i igaz nagylelkűséggel meg is adott, elenged a bíróságtól reá jogosan kiszabandó büntel A város fogata megállott a kapu előtt és egy pillanattal később anyjának karjaiban pihent a művésznő. A viszontlátás örömében nevetés és sirás váltakozott egymással. De a boldog szülők nem sokáig gyönyörködhettek gyermekükben ; próbára kellett sietnie. Mártonné panaszkodott is az urának: — Alighogy hazajött, már mások viszik el tőlünk, pedig mennyi fontos megbeszélni valóm lett volna. — Közben kirakta leányának böröndjeit. Az egyik ruhát kivasaltatta, a másikon felvarrt néhány lekívánkozó diszt. Gyönyörködött a tündöklő, suhogó ruhákban és visszagondolt arra az időre, amikor Rózsikának csak az volt a feladata, hogy következtessen belenőjjön az idősebb nővérének levetett ruháiba. Egyszer azután megjött az az ünnepélyes nap, amelyre Rózsika tizenkét évig türelmesen várt. Kapott egy vadonatúj ruhát és hozzá egy kis kalapot, sárga virágdísszel. Boldogan akasztotta kezére kis piros bőrtarsolyát és elutazott tanulni, hogy hires énekesnő váljék belőle. Azóta kemény munkát végez a kis leány. És az anyja kis füzetet vett magának, amelybe az első apró kritikákat ragasztotta bele. Még máig is könyv nélkül el tudja mondani őket szórói-szóra. Azóta megtelt a füzet zeneauktoritások dicséreteivel . . . Ma igazán nem törődik Mártonné a világ leghíresebb kritikusaival sem, hiszen említést sem érdemel egy balsiker a párisi operában . . . fődolog a ma esti előadás . . . * A kis színpad már egy órával az előadás kezdete előtt megtelt emberekkel. Nagy sürgésforgás volt. Munkások díszleteket cipeltek és tologattak. Öltöztetőnők izgatottan futkostak. A rendező teljesen berekedt, annyira megkínozta I az embereket. Márton Rózsinak feltűnt, hogy tűzoltó legalább tizenöt van a színpadon. Jobban szemügyre vette őket és csupa ismerős arcra talált. Az egyik Brichta úr volt, nála szerezte be irkáit, a ceruzát, tollat. Ha a felesége nem volt a boltban, mindig remek szinesképet csúsztatott a kis leány kezébe. Ott volt Kemenes is, az asztalos, tőle vásárolták a gyalult deszkákról lehulló „loknikat*, ha színházat játszottak. Rózsi kezet fogott velük és mosolyogva fejezte ki csodálkozását a pazar számban megjelent tüzőrség fölött. Rajna, a cukrász, akinek szép tenórhangjára büszke volt a városi dalárda, magyarázta meg a dolgot: — Hja, kérem — mondotta — jegyet már nem kaphattunk, úgy aztán elhatároztuk, hogy hivatalos minőségben jelenünk meg a színházban. A vendégművésznő részére külön öltözőt készítettek. Három oldala színházi dis bői, a negyedik egy fejére állított sézlo állott, amelynek négy apró lábai könyör látszottak, hogy valahogy föl ne döntsék fogason a művésznő ruhái lóg tak, a tü asztalkáján földig ért a jól ismert piros krel terítő, amelyet varázslati előadá sokon szo használni. A szük, kis helyiségb en ugyan ügyesen kellett forgolódni, mert a legap vigyázatlan fordulat könnyen megf oszthatta i jellegétől. E rögtönzött kis öltöző asztalán fi ízléssel összeválogatott, pompás virágcs illatozott, a kisérő névjegyen dr. Nemes földbirtokos neve ... Mi nt gyermekek e kergetőzdtek a kastély nagy parkjában és a tély kertjéből voltak e v irágok is. A művi mohón szivta be illatukat. Istenhozott vc a csokor, amelyet a haza földje küldött nel A messze idegenben, a zúgó tapsok, a lá sikerek közepette, hányszor fogta el a honvágy... de mindannyiszor Nemes képe is felbukkant emlékezetében . . . Gyors, biztos mozdulatokkal öltözls s miközben látszólag csak külsejével vo SIHáTOl» vese- ós hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes sayanyuviz. Kopható ásványvizkereskedésekben CfHÍTl TF^ APO'sT Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállala'; & gyógyszertárakban. OUnUiviEO AVjUOI Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.