Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-05-16 / 20. szám

A városi halottaskocsi. Az előkészítő bizottságok javasolják, hogy Pakrócz Kálmántól 1080 K-ért egy luxushalottaskocsi vétessék meg. Baranyay Zsigmond helyteleníti, hogy a város lukrativ vállalatba menjen bele s a temetést közkezelésbe vegye. Helyteleníti a temetkezések terén elharapódzó fölösleges nagy parádét. Halász Mihály szerint a kocsi megvétele azért kell, mert a temetési vállalkozóknak maguknak hasonló díszkocsijuk nincs. A közgyűlés nagy többsége a kocsi megvétele mellett döntött. Segély a pénztári ellenőrnek. Miután a rendőrség fejlesztésére adott 12.000 K államsegély felosztására vonatkozó javaslatot elfogadták, Krancsák József pénztári ellenőr kérelmét tárgyalták, aki 3 havi szabadságot s gyógykezeltetésénél felmerült 223 K kiadásának segélyként megtérítését kérte. Dr. Lövy László szerint a kérés teljesítése precedens lenne s a városnak nagy kárt okozhatna. Billitz Ferenc hangsúlyozza, hogy még magáncég is ad ily esetben segítséget alkalmazottjának. Dr. Teli Anasztáz disztingvál jog és méltányosság között, ez utóbbit k^ll szem előtt tartani, mikor oly hivatalnokot támogatunk, ki baját hivatalos kötelessége teljesítése közben szerezte. Dr. Fehér Dezső leglényegesebbnek tartja, hogy itt egy páratlanul buzgó, kötelességtudó hivatalnokról van szó, példaadás okából is elismerő méltánylást kell gyakorólnunk. A közgyűlés óriási többséggel Krancsák kérését teljesítette. Az üzleti zárórák. Az áll. választmány idevágó javaslata felolvastatván, Bőhm Samu kijelenti, hogy az annak alapjául szolgáló Lloyd-határozat igen szükkörü megbeszélésből származik, ezért javasolja, hogy az ügy adassék vissza a kereskedő testületnek, mely ezt az alkalmazottak s mi nden rendű kereskedők bevonásával tárgyalja meg s tegyen javaslatot. Dr. Fehér Dezső azt óhajtja, hogy e szaktanácskozmányt a polgármester hívja össze. Hajnóczky Béla azt tarlaná helyesnek, ha külön-külön tárgyalnának az érdekeltek s csak megbízottaik jönnének össze. Kohn M. Mihály utal arra, hogy az ügyet a Lloyd és az OMKE is tárgyalta, mindamellett nincs ellene az ügy ujabb megvitatásának, mert ő már régebben, mint a ker. ifjak elnöke, a zárórát sürgette. Sulyok József a záróra-kérdésnél a közönség érdekének figyelembevételét is óhajtja, főkép a munkásokét. Dr. Kende Ádám nem tartaná helytelennek, ha u közgyűlés bizonyos direktívát adna. Ilyen az pld, hogy az üzletnemek között nem kell distinkciót tenni, mert a kereskedők és alkalmazottak még csak meg tudnak maguk közt állapodni, do'mihelyt üzletnemek szerint külön zárásról van szó, a megegyezés lehetetlenné válik. Midi József a ker. alkalmazottak érdekében már most óhajtana végleges döntést. A közgyűlés Bőhm Samu halasztó javaslatát fogadta el. A vasárnapi munkaszünet. A hivatalnokok vasárnapi munkaszünetének ügyét a vármegye újabb meggondolás végett ismét visszaküldte. Dr. Körös Endre javasolja a vasárnapi munkaszünet megadását az inspekciós szolgálat egyidejűleg való életbeléptetésével és egyelőre csak három hóra próbakép. Ha ez idő alatt a közönség köréből jogosult panaszok emelkednének, akkor a közgyűlés újból határoz, ilyen panaszok hiányában a vasárnapi munkaszünet végleg fenntartandó. Az ügy körül egy óránál tovább tartó vita támadt. Részt vettek benne dr. Hoffner Sándor, aki ellenzi a munkaszünetet, mert az inspekció lehetetlen, a hivatalnokok egymást szakszerűen nem helyettesíthetik. Becsey Ferenc a munkások csütörtöki kifizetését sürgeti. Muli József szóba hozza, hogy az irniMLm uj olvasni tudás vizsgáját mért nem tartják vasárnap. Dr. Löwy László szerint itt 30 ember érdeke áll 20.000 ellen; a vármegye autonómiánkat sértette, mikor az ügyet visszaküldte. Dr. Lakos Béla hangsúlyozza, hogy a vármegye az ügyet nem magától küldte vissza, hanem meit a képviselőtestület köréből megfellebbezték. Ne takarjunk mindent az autonómia ködmenébe. A vasárnapi hivatalra szükség nincs, mert nincsen itt pusztákról bejövő lakosság, mely csak vasárnap juthat a városházára. Igaz, .sokan vannak vasárnap a városházán, de csak — a kapu alatt. Hogy a hivatalnokok egymást helyettesítsék, nem szokatlan, nyári vakációban is így van. Csizmadia Lajos a legnagyobb igazságtalanságnak tartja a munkástól elvenni a pihenést és többet kívánni tőle, mint amennyit elbir. Megsértese ez a fiziológiai törvénynek, mely szervezetünkbe vau írva. Hivatkozik Angliára, ahol még a vasút is szünetel vasárnap. Itt is szünetelhet bátran a hivatal, csak ne idézzünk be senkit vasárnapra. Oyöri Gyula utal arra, ho^v vasárnap eddig is csak 2 óra volt, mert egyáltalán nem volt okvetlen szükség aznap hivatalra. Dr. Kende Ádám azon az állásponton van, hogy a közigazgatás kerekét a niunkaszünettel ineg

J állítani nem lehet. Egyébként sohasem hallott róla, hogy tisztviselőink dologgal túlterhelve lennének. Mivel a vasárnapi munkaszünet pártolói újabb érvet nem hoztak fel, ő a régi határozat fenntartása mellett van. Még végszíj címen szóltak a javaslattevők s aztán előbb felállással szavaztak. 23 volt 23 ellen. Errtí névszerinti szavazás indult meg. Iit 23-an g munkaszünet ellen szavaztak, 2i-en mellette A polgármester ily értelemben mondta ki a határozatot. Tette ezt a szavazatokat magán buzgalomból összeirók bemondása alapján. Meg jegyezzük azonban, hogy az összeírást híva talosan végző Szokoly jegyző állítása szerin ép ellenkezőleg : 23-an voltak a munkaszüne megadása mellett és 21-en ellene. A nyugdíj ügy. A városi nyugdijszabályzathoz, melyet — a tisztviselői kar fellebbezésére — a vármegyí visszaküldött, dr. Hoffner Sándor szólott hosz í-zabb beszédben. Részletes törvénymagyarázat tal fejtegette, hogy a tanács és a pénzii* bizottság álláspontja között az a különbsM hogy míg a tanács szerint a város az állam nyugdíjnak egész terjedelmében való átvételén köteles, addig a pénzügyi bizottság az álla n nyugdíj „alapelvei szerint" való rendezes kött Jezettségéhez képest csupán a regi nyugdi

t Baksay, akik szívbeli jósággal, édes, nyájas derűvel árasztják el családi körüket, űzik el a borút a szegénységgel küzdő férjük homlokáról az Isten jóságában bizó rendületlen hitükkel s megelégedésükkel azzal, a keves földi jóval, amelyet Isten rendelt számukra. Mily lélekemelő ezek rajza! Nem merem reprodukálni, amit a suta, gyámoltalan — mert hisz szerinte másforma nem is lehet — prepából lett nyegle tanítóról ir. Valóban az az epés keserűség, mellyel a falu egyéneiről ir, csak saját lelkének nem normális voltáról tanuskodhatik, ezért teremt obseen jeleneteket, ir durván, ízléstelenül. Pedig az örök, igaz emberinek, a hazaszeretetnek, a gyermeki, a hitvesi, anyai szeretetnek annyi szép példájával találkozunk irodalmunkban, de ne keressük ezt a költőknél, nézzük az életben pl. Antal Gézáné Túl a palotákon cimü, az életet rajzoló müvének A rácson innen cimü kis rajzában: * Négy óra van. Jönnek ki a látogatók. A kórház előtt néha még egy-egy kedves jelenet köti le a figyelmet. A kis kapu előtt asszonyok ülnek. Ezek a boldogok, akiknek kálváriája véget ért. Akiket értesítettek, hogy ma hazavihetik betegüket gyógyultan. Izgatottan várnak. Egyszerre nyilik a kapu, kibocsátanak egy édes kis szőke fürtü angyalkát. Üde piros, mintha nem is 'kórházból jönne, csinosan kiöltözve, hajában szalag. Csak néz-néz körül az apróság, egy ideig ide-oda tipeg, egyszerre megpillantja édesanyját. Egy ujjongás, egy sikoltás, az anya odarohan: — Édes angyalom! Szivéhez szorítja, sírnak örömükben, ölelik, csókolják egymást egyfolytában. Aztán ismét nyilik a kapu. Most a szolga jön ki, karján egy hároméves babával. A baba körülnéz, megpillantja anyját, akit hetekig nem látott, s most a rabszolga alig bírja tartani úgy gügyög, úgy lelkendezik, úgy ugrál, nyújtogatja pici kacsóit az anyja után. Aztán anyja keblére borul és oly édesen, oly boldogan hajtja rá fejét, mintha mondaná: Itt van nékem legjobb helyem a világon. Az asszonyok könybeborult szemmel, hálatelt sóhajjal néznek fel az égre és boldogan, vigan vágnak neki édes terhükkel, újra visszanyert kincsükkel a poros országútnak . . . * íme a természetes valóságában jelenik itt meg az anyai szeretet, az örök, a lényegében mindig egyforma anyai szeretet ideal-reális szépségében. Az egyéni korlátlan szabadság, szubjektivizmus jellemző sajátsága az ujabb lirc nak, amely impresszionista irányú; az impresz szionizmus írói nem a tulajdonképeni real tárgyú érzelmet szólaltatják meg, hanem ann£ az egyénben átalakult képét, egyéni, szubjekt természetüknek megfelelőleg, amely lehet betege patiiológiailag eltorzult, zilált érzékiségü, kele kezett hangulatát, sokszor elfinomodott hangi latát fejezi ki, ezek egyik legnevezetesebb ké| viselője Reviczky; egyéni szenvedései, az embe sorsról való refleksziói, a szerelem, vallás az egyéni szenvedéseitől, csalódásaitól, az éle okozta keserűségektől támasztott kvietizmt lemondó, de nem a pesszimizmus keserű hanj ján szólalnak meg bensőséggel, gyengédségg s művészileg kicsiszolt szerkezetben egyszeri ségében és hatásos nyelven; Komjáthy Jenőn már érezhető Nietsche Zarathustra művének h tása Lelkemből zengem költeményében Übermensch, a tömegből kiemelkedő egy< föltétlen jogát hirdeti a tömeggel szemben; ; ilyen egyén ömagának alkot törvényt, számá nincs jó és rossz, mellette a tömeg jóléte teljesi értéktelen, ellentmond az erkölcsi törvényne csak boldogtalanságot szülhet, de már megszó lantján az ujabb lira kedvelt tárgya: az emb nyomor, az emberek boldogtalan helyzete mai társadalomban; az újabb lira Reviczl Komjáthy után kezd indulni, de csakhamar francia Baudelaire s Verlaine hatása alá ker megveti az erkölcsi felfogást, az egyén mindé féle erkölcstelen érzése is megjelenik s külön szeretettel rajzolják a rútat, a meztelen erotik Erdős Renée Filozófia verse, Füst Milán A rész Kalmár sorai; a derű az életkedv nem tárgyi annál inkább a testi s erkölcsi nyomor, az é szerintük sivár, vigasztalan, embereik elfelejt kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynéi, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. SCHULTES AG0ST Kapható dsvánvjvízkereskedésekben ós gyógyszertárakban. Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállalal; Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.