Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-05-16 / 20. szám

PAPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K.. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulaidonos főszerkesztő: I)KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. 356-ból 350. Ezt a két számot, de főkép i másodikat, a 350 et őszinte szívbéli örömmel rjuk le e helyen. Sohasem álltunk ugyan be izok sorába, akik kulturátlanságunkról felelőién óbégatásokat szoktak szélnek ereszteni, de ízért arra az eredményre, amelyet az irniDlvasni tudás igazolására kiküldött bizottság izokra nézve megállapított, akik nálunk ily vizsgára a választói jogosultság elnyerése céljából jelentkeztek, még sem voltunk elkészülve, lelentkeztek a vizsgára 379 en, tényleg megelentek 356 an s ezekből 350 en kaptak az igész országra érvényes bizonyítványt. Az erednény, minthogy mintegy fele pápai születésü iz új választó-jelölteknek, becsületére válik rárosunknak, de becsületére válik az országiak is, melynek tehát mégis csak van legalább \z alfabétizmusig felemelkedő kultúrája. Városi közgyűlés. — 1914 máj. 11. — A hétfői városi közgyűlésre nagyon izép számban gyűltek össze a v. képviselők. Az érdeklődés jó része az üzleti óra szabályrendeletnek szóit, amely ^ iban egyelőre nem nyert elintézést. m. általános békesség érdekében kivánaisnak látszott az ügynek napirendről evétele, csak aztán a halasztás valóban peg is bozza a kivánt megegyezést az irdekelt felek között. A közgyűlésen a legnagyobb vitát keltette a városházai vasárnapi munkaszünet ügye. A munkaszünetet pártolók erősen növekednek, sőt a mostani szavazásnál a szavazatokat összeíró jegyző megállapítása szerint többségben is voltak! S így ma már biztosra lehet venni, hogy ha még egyszer a képviselőtestület elé kerül az ügy, olyan elintézést nyer, mely megfelel a humanizmus követelményének s amellett nem sérti legtávolabbról sem a közönség érdekeit. A közgyűlés jelentős határozatot hozott a városi nyugdijszabályzat ügyében, amelyet a vármegye visszaküldött ujabb megfontolásra. A képviselőtestület megfontolása abban az igazán magas színvonalon álló, világos okfejtésü beszédben nyilatkozott meg, mellyel dr. Hojfner Sándor a kérdést megvilágította s melynek hatása alatt a képviselőtestület egyhangúlag fenntartotta a maga régebbi álláspontját. A közgyűlés lefolyásáról egyébként itt következik tudósításunk. Megnyitás, interpellációk. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítésre Csizmadia Lajost, dr. Saáry Tibort, Steiner Jenőt, Sulyok Józsefet és Molnár Istvánt kérte fel. Dr. Fehér Dezső indítványozta, hogy az előző gyűlések összes jegyzőkönyveinek felolvasását a közgyűlés végére halasszák, amit Becsey Ferenc ellenzése ellenére el is határoztak. — Napirend előtt Csizmadia Lajos annak a kis gyermeknek ügyében interpellált, akinek egy babszem a halálát okozta. A szomorú eset ötletéből elrendelendőnek tartaná, hogy a nap miden szakában egy-egy orvos otthon tartózkodjék s erről a közönség a rendőrség táblájáról tudomással bírjon. A javaslatot kiadják az egészségügyi bizottságnak. Baráth Károly a városmaiom át nem adásának oka iránt érdeklődött, amit mi múlt számunkban már megirtunk. Becsey Ferenc a sebes hajtás meggátlására intőtáblák alkalmazását kívánja, amit a polgármester nem tart szükségesnek, a rendőrség úgyis ellenőrizi ezt. Dr. Domonkos Géza az iránt érdeklődött, hogy a nyilvános házak ügyében érkezett belügyminiszteri rendeletnek a v. tanács hogyan tett eleget. A polgármester kijelentette, hogy a tanács a régebbi, meg nem támadott határozat alapján a nyilvános házakat az Irhás-utcába helyezte át, de javasolni szándékozik, hogy a Korona-utcába átmenő telken levő házat a képviselőtestület vegye meg — 41.640 K-ért! Az interpellálok, valamint a képviselőtestület is az összes válaszokat tudomásul vették. A Kossutli-palyadij. Napirendre áttérvén, hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadták a kiküldött bizottság abbeli javaslatát, hogy a már lejárt Kossuthpályadij a Petőfi-Jókai szobor-alap javára a Jókai-körnek adassék ki. A pályázat feltételeit a jövőre nézve (1922-ben lesz ismét esedékes) úgy állapították meg, hogy a pályázatban azok vehetnek részt, akik vagy Pápán születtek, vagy itt laknak, vagy középiskoláikat itt végezték. A pályázat titkos lesz s a díj csak irodalmi színvonalon álló műnek ítélhető oda. A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Az élet s az irodalom. Irta : dr. Kapossy Lucián. (Folytatás.) Móricz Zsigmond, aki még Sári birójáan is — bár nem minden jelenetében —, de ülönösen első rajzaiban oly idillikusán vonzó keneteket örökít meg a falu életéből, majd égvacsora c. művében igazi realitással, de zivet megkapó költőiséggel jeleníti meg a végacsora mélyen megindító szomorú hangulatát, Részen a durva, a valószerűtlen, túlzott naturalizíusba téved, s ezzel a beteges, természetellenes lenségek iránt nyilatkozó vonzalmával rajzolja parasztot, a kálvinista papot s feleségét, s a ilusi tanítót. A magyar parasztban csak csunyaigot, hitványságot lát, a parasztfogalom nála gyenlő a paraszthitványsággal, aki csak kicsinyes, ravasz, komisz kutya, bárgyú barom, sunyi alattomosság, céda életmódú. Még kegyetlenebbül bánik el a gimnáziumot, 4 évi theológiát végzett kálvinista pappal. Baksay Sándor, a papi világnak hü rajzolója, hűséges vonásokkal állítja elénk a tiszteletesek szegénységét, annyi anyagi megpróbáltatások között is derűs lelkivilágukat; lankadatlan tanulás, kötelességérzet, munkásság, híveik szeretetteljes gondozása, jó erkölcs, meg nem alkuvó hit, családi életükben a példás egyszerűség, szivjóság jelemzik őket; minő más Móricz Zsigmondnak sötét felfogásából eredő u. n. naturalista rajza; leszámítva a hüllő Miskolczy (Árvalányokban), a meglehetősen korlátolt Pap Énok (A galamb papnéban) alakjait, kiknek szeretetreméltósága éppen gyarló voltuk miatt nevetséges, a többi papjai parasztos modorúak, iszákosak, jobban kezelik a kártyát, poharat, mint a bibliát, művelő könyveket; duhajok, férfi, női társaságokban egyaránt alszerű beszédűek, prédikációik öles semmitmondó frázisokkal csak álomba merítik hallgatóikat; megjelenésükben ürességük miatt gőgösek, affektált komolysággal takargatják tudatlanságukat. Elszomorító kép, csak az a vigasztaló, hogy a naturalisták durva rajzai mind hazugok, az esetleg egy-egy alakon észlelt hitványságokból rajzolják az összesnek hazug képét. — Még elszomorítóbb Móricz Zsigmondnál a papnék rajza; ezeknek — szerinte főjellemvonása, ami jellemzi némileg a tiszteleteseket is, a durva ösztönélet, az érzéki szerelem, az erotika buja, szilaj lobogó lángja. Miskolczynét (Árvaleányokban), egy életerőtől duzzadó asszonyt „tehetetlenül emészti a benne levő hatalmas nőstényerő" s minthogy szenvedélyét nem tudja kielégíteni, erotikus beszédével ártatlan leányok fehér lelkét szennyezgeti. Az Ízléstelenül öltözködő tiszteletesnék legtöbbje műveletlen, érzéki vágytól sorvad s gonosz akaratulag, kíméletlen, kegyetlen lélekkel pletykál gyakran éppen nem épületes dolgokról. Minő gyalázkodó rajz! Mi máskép ismeri a tiszteletesnét egy Jókai, egy ozzon ma * kapor-levest (5 személy részére) a következőképen: Egy kanálnyí világos rántáshoz némi vagdalt kaprot adunk. Utána 4 Maggi-féle húsleveskockát P/2 liter forró vízben felöltőnk, felöntjük .ezzel a rántást és az egészet jól elkeverjük. Azután csipetkét főzünk bele és a levest végül egy tálba öntjük, melyben előbb 2 tojássárgáját és 2 deci tejfölt jól elkevertünk. Meg fog róla győződni, hogy a -féle kockából f, előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó ízt ad. í kocka 1/

4 liter húsleves számára.