Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-03-29 / 13. szám
HIR L/V P MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Egy a három közül. A három közül, a három vár közül, melyekbe a haldokló ozmán dicsőség végső reménységét vetette, immár csupán egy áll. Két héttel azután, hogy a görögök bevonultak Janinába, elbukott Drinápoly, s ma már csupán a harmadik vár: Skutari van török kézen. Ennek ostroma kezdődött leghamarább, ez állja a rohamokat legtovább. Robbanó aknákon, szöges sövényeken, haláltokádó ágyukon kiviil legújabban még egy védelmi eszközt kerítettek az aibán védbástya nyakába. A diplomácia — jól tessék vigyázni ! — az osztrák-magyar diplomácia vette oltalma alá, s így ha soha nem hittük volna, hogy a csernagorcok, akik a háború rnegüzenését követő ötödik napra helyezték kilátásba Skutari bevételét, valaha bevonulhassanak a legendás hősiséggel védett várba, most, hogy a mi saját külön Berchtoidunk is beállt a védő seregbe, biztosra vesszük, hogy Nikitának, a szegénynek, az öregnek gyermekded vágya beteljesül, s nem is oly sokára Skutariban eszi kecskevacsoráját. Mivelhogy amibe a mi diplomáciánk belevegyül, ott biztos a kudarc, a bukás. Hohó! Mondja valaki, hisz minden lap ma a mi diplomáciánk sikerét kürtöli. Montenegró elégtételt ad, győztünk, győztünk! Győztünk ám, igen, három nap előtt, amikor még állt Drinápoly. Ma már a háromból csak egy van meg, a helyzet tehát változott. Változott legalább is annyira, mint mikor a háború kitörése előtt kijelentette Berchtoidunk, hogy a Balkánon „területi változást* nem tür, egy hó múlva pedig sietett belenyugodni a győzelmek adta helyzetbe. így lehet ez most is, a .nagyhatalom" nagyobb dicsőségére. A rendörbiztosi állás. Elhalálozás folytán, mint tudjuk, még a mult évben megüresedett a rendörbiztosi állás, amelyre, úgy hallottuk, azért nem irták ki eddig a pályázatot, mert a város tanácsa ügy gondolkodott, hogy ezáltal megtakarítja azt a három havi fizetést, melyet temetési járulék cimén a volt rendörbiztos hozzátartozóinak kifizetnie kellett. A takarékosságnak ezt a különös módját ugyan nem valami szivesen fogadjuk és látjuk, söt annak okául, hogy a kérdéses állást még máig sem töltötték be, inkább elfogadjuk azt az állítást, hogy ezt az állást is az ujonan szervezett közigazgatási tanácsosi állással egyidejűleg óhajtották betölteni, bár a múltban előfordult konkrét esetek az előbbi ok mellett bizonyítanak. De mindegy. Higyjük az utóbbit és állapítsuk meg, hogy ez utóbbi oknál fogva nem is lehetett volna az állást mind máig betölteni, mert hiszen azt a szabályrendeletet, amelyben ez az állás szervezve lett, a vármegye törvényhatósága csak e hó 10-én hagyta jóvá és a jóváhagyó vármegyei határozat is csak a napokban vált jogerőssé. Amig azonban ez a jogerösségi folyamat tartott, az állam, a rendőrség fejlesztésére — ne felejtsük el: fejlesztésére — adott a városnak 6000 korona államsegélyt azzal, hogy tartozik a város még két detektívet is alkalmazni. A tanács azonban másképpen gondolkodik. Szeretné valahogy úgy intézni a dolgot, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Erre vall legalább az a mult szombaton hozott tanácshatározat, melyben a közigazgatási tanácsosi állás betöltését kimondja és föl is irt a vármegye alispánjához a pályázat kiírása végett, a rendörbiztosi állásra nézve ellenben úgy határozott, hogy a most jóváhagyott szervezeti szabályrendeletet újbóli módosítás végett azzal a javaslattal terjeszti a képviselőtestület elé, hogy a rendörbiztosi állást szüntesse meg mert azáltal, hogy a rendőrség fejlesztésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet értelmében a város két detektívet tartozik alkalmazni, ez az állás feleslegessé válik és a két detektív beállításával a rendőrkapitány kellő segéderővel fog rendelkezni. Ez tévedés. Elsősorban azért, mert a rendörbiztos teendőit, azok nyilvános természeténél fogva detektívek nem végezhetik. A detektivnek nyilvános szolgálatra való felhasználásával megszűnik a rendőri szerepnek az a fontossága, mely a titkosságban rejlik. A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. A vándorszínész.* Falunkba egyszer késő délután A sors színészeket hozott. Tanyát ütöttek és a korcsmaházban Felverték gyorsan a kis színpadot. Az egyik ácsolt, másik függönyt tákolt, A harmadik vendégekért szaladt, Még aznap este kezdett játszani Az éhező, eltikkadt kis csapat. A szinház megtelt, ember volt elég, Taps is jutott, a nézők jól mulattak, Kivált egy vézna, vékony, sárga arcú, Borzasfejü és megkopott alaknak. Kacagtak rajt és közbe nagy titokban Halk suttogás keletkezett: — Milyen vigan komédiázik & a felesége halálos beteg. Fülébe ment a suttogás és így szólt a távozás után: — Vigan játszottam, volt bevétel, Megmenthetem a pénzzel még talán . . . * Mutató szerzőnek most megjelent kötetéből. Hozok majd orvost, gyógyszert és virágot, Oh a virágot nagyon szereti, Kinek ne volna nagy, bolondos kedve, Ha a szerelmet így is ismeri ? Másnap reggel a jó falusi leányok Letéptek minden illatos virágot S egész falunknak rezedája, Rózsája és a rozmaringja A korcsmában volt, és a betegágyat Virágerdővel gazdagon bevonta. És este még tömöttebb volt a szinház És még vígabban pergett a darab S hire futott, hogy a nagy beteg Kiszenvedett előadás alatt. Mégis vidám volt, szólt az egyik néző, Már jobb hírekről volt erős hitem . . . — Vigan játszottam, volt bevétel, Tisztességesen eltemethetem. Temetni elment minden ember, A pap ingyen imádkozott, A harangozó ingyen kondított rá, A kántor ingyenes búcsúztatóval Elénekelt sok hosszú versszakot, A gyertyákat is ajándékba adták S a kertekben már nem lévén virág, A vadvirágok egész tengerével Árasztották el a szegény ravatalát. Nem láttuk aztán emberünket A színpadon a harmadik napon. A negyedik nap is csak az ivóban Húzódott meg a kis sarokpadon És a színészek elmentek ötödnap, De az az egy gyászolni ott maradt S r gyászol ma is száraz kolduskenyéren Es hordja egyre a behorpadt sírra A harmatos, szép vadvirágokat. RufF Andor. Fogadásból. Irta: Dóra. A gazdag Almássyné izgatottan szólt a mellette foglalatoskodó szobaleányhoz : — Ha nem tudnám, hogy ébren vagyok, rossz álomnak hinném ! A művelt, előkelő Pataki Kata fennül egy fonott árukkal megrakott szekéren és úgy hajtja a lovat, mintha férfi volna. E percben az említett szekér megállott a park ajtaja előtt. A magas ülésről egy csengő hang szólalt meg: — Vegyen kitűnő ruháskosarat, Almássyné asszonyom, olcsón adnám. FÖLDES és TSA okleveles mérnök = mérnöki és építési irodája PAPA Széchenyi-tér 5., Kohn Adolf féle házban. ELVÁLLAL: Földméréseket, parcellázásokat, bírtokés határrendezéseket, községi köz- és düiőút-kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.
