Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-12-27 / 52. szám
csökkentjük a közvágóhíd üzemi kiadását anélkül azonban, hogy a villamos telepet egy fillérrel is megkárosítanék. Ha még emellett egy mérsékelt összeggel a vágatási díjat is leszállítanák, akkor az áramdíjak leszállításával a város még méltányos és igazságos dolgot is cselekednék, mert hogy a husdrágaságnak a magas vágatási díjak is egyik, ha, mindjárt nem is a legjelentékenyebb oka, az minden kétségen felül áll. TARKA ROVAT. 1913. E jubiláris zöngeményem (Mert t. i.: X-edik) Hogy légyen méltóbb a parádé, Nyilányért is epekedik. Hadd teljesüljön a kívánság, Csendüljön a gyászos nyitány, Kezdő és végező akordként: A pénzhiány, a pénzhiány ! A történetnek módszerével Kutassuk mindenek előtt, Honnan vevé, minő családból Leszármazását, a dicsőt. Égből jött-e a pénzhiány le? Ebben bizony Tamás vagyok, Hisz ott ezüstből és aranyból Tündöklenek pénzcsillagok. De már a messze múlt ködében, Ha széjjel nézek itt alant, Röstellem kissé, ámde látom Ádámot, mint ruhátalant. Ki szedte róla a ruhát le? A végrehajtó, senki más ! Mert nem tudott adót fizetni, A pénzhiány volt óriás ! Ki az emberrel egyidős vagy, Ó pénzhiány, te ős-alak, Kit nem sodort el az özönvíz, Nem pusztított el hő, salak, Ki úgy kiséred, mint az árnyék A föld botorkáló fiát, Te egymagadban mind vadabban Megtöltőd e bús krónikát. Rettegtek téged századok már, Rettegtek téged ezredek, Rettegtek egyszerű parasztok És összetettebb hercegek, De mint ez évben, mely honunkat Faképnél hagyva most megy el, Hogy ily hatalmad még so'sem volt, Azt nyögve érzi e kebel. De látván az osztrák-magyar bank, Melynek Bilinszki fő ura, H°gy így hagyván grasszálni téged, A helyzet némileg fura, Szanálni menten készen állott, Hozott új bankót, kékhasut, S ezt is, miként a többi régit, Bankokba, hordta a vasút. És mégis, pénzhiány, nemes vagy (Végző betűd is ipszilon) Jól tudja a kedves kamatláb, Hogy van szived, van nagy bion! Őt szökni hagytad fel magasra, Mint Gauriszankár ormai, Lessz-e merész, ki eroplánján Onnan le tudja hordani? Mink ellenben, kik itt maradtunk, Hol a levegő még sürü, Csak kóvályogtunk, bócorogtunk, Mint kostól elhagyott ürü, Ha nékünk talp kellett' cipőre, Ha az utcánknak új irány, Fügét mutatva állt elébünk A pénzhiány, a pénzhiány! Homályos titku mély berekből, Hol renyhe tőke él magán, Felhangzott olykor biztató szó : „Kitartás, már megyek talán!" S e biztatás oly jól esett, hogy Feledve, amik bántanak, Megkockáztattunk egy pohár sört — No persze, hogy hozomrsi csak ! Államtudósok, pénzügyérek A békét lestek szüntelen : „Ránk ömlik a bőség szarúja, Ha csend lesz végre délre lenn!" A harc, e tépett száiviyu varjú, Leült, gubbaszt már csendesen, És hogy vagyunk a pénzhiánnyal ? Mondd meg Teleszky, édesem ! Teleszky hallgat . . . hallgat a táj, Legjobb, ha én is hallgatok, Iránta érzett tiszteletből lm, elnémulnak e dalok, S csak akkor szólalnak meg ismét, Ha majd kizöldel a virány, S ha másvilágra költözik majd A pénzhiány, a pénzhiány! André. Hölgyek figyelmébe! Elegáns fazon és legjobb kidolgozású női paletó, kosztüm, aljak stb. a legújabb divat után csak egyedül HORVÁTH ISTVÁN angol, francia női divattermében készülnek — Pápán, Jókaí-u. 36. ifj Jó ötlet Eisler Mórtól, hogy megkezdte a legszebb étkező-, kávés-, teás-, boros-, sörös- és vizes-készletek, villany- és petróleumlámpák, valamint az összes porcellán és üvegáruk karácsonyi árakon való eladását. Osram fémszálas égők darabja 2 K, más égők darabja 1 K 50 f. — Mélyen tessék lélegzeni Nagyságos asszonyom ! Újra ! A lélegzés tisztán jött-ment, a tüdő egészséges volt. A sziv ellenben egy félénk madár röpködéséhez hasonlóan működött. Arcán érezte az asszony forró testét. Támolyogva egyenesedett ki. — Semmi baj, Nagyságos asszonyom! Az asszony lázas szemei mértéktelenül felizgatták. Lassan feléje nyújtotta apró kezeit. — Eljöttem hozzád, — mert szeretsz ! Kriegner csöndesen ült az íróasztalánál. Fejét a kezeibe hajtotta és gondolkozott a talány megoldásán. De mindhiába. Egy egész télen át futott az asszony után. A szerelme után való vágyakozás betöltötte a napjait és az éjszakáit. És nem tudta elnyerni Azoknak a kínokkal teli heteknek emléke még ma is megborzasztja. Egy csöndes órában végre észbe kapott. A hírnevét — amelyet oly nehezen szerzett meg magának — ebben a kegyetlen ökölharcos időben, napról-napra újra ki kellett küzdenie, meg kellett védelmeznie. A szerelem rossz segítőtárs az ökölharcban. Kriegner doktor — aki győzni tudott, megtanult lemondani — szigorúan leszámolt magával és azóta többé nem látta Adélé aszszonyt. Sőt már el is felejtette. Ma, azután újból felébredt minden. Mi kergette ide? Honnan került hozzá ez isteni ajándék — most, amikor már nem is könyörgött érte. Utána halkan, óvatosságra intette az esze : — Ne engedd, hogy hatalmába kerí tse életedet! Fogadd úgy: ahogyan jött; csinos véletlennek! És Kriegner, akinek kevés boldogság jutott, minthogy jóságos, résztvevő orvos volt, — könnyelműen önző érzése támadt; felvetette a fejét és mosolyogva várta a boldogság jöttét. Az inas halk gummilépésekkel jött be. — Doktor úr, kérem fél kilenc ! És gazdája néma kérdésére folytatta: — Doktor úr ma este Leithner tanár úrhoz hivatalos vacsorára. Kriegner arra gondolt, hogy telefon utján lemond. Orvosnak könnyű kifogást találni: súlyos beteggel hozakodik elő. De meggondolta : „Ne engedd, hogy hatalmába kerítse éltedet! 1 1 Átöltözködött és elhajtatott hazulról. Az inasok éppen a pezsgőt töltögették. A pecsenyénél tartottak, ahol nem beszélget vsenki, mert amúgy is tudják, hogy egy férfi megszakítja a beszélgetést, amikor a poharával csilingel, jelezvén, hogy van mondanivalója. 'Ekkor az előszobában megszólal a csengő. A meghívott két orvos összenéz: kit hínak el? Egy névjegy Kriegner részére. — Az az úr sürgősen kéreti az orvos urat! A többi hat orvos folytatja a beszélgetést szomszédnőivel. Kriegner ellenben jeges ujjai között szorongatta a névjegyet. Künn várakoztak reá. Ha valaki öt perccel ezelőtt megkérdezte volna, ismeri-e a félelmet — meggyőződésből nemmel felelt volna neki. Most pillanatokig mozdulatlanul, nehéz lábakkal, egy helyben ült és a szívverése szünetelt közben. .A névjegyen egy név : „Ottó Heide". — El kell távoznia, kedves Kriegner ? — kérdezte türelmetlenül a „beszélni" kívánó úr. — Igenis. Bocsánatot kérek — nagyon súlyos eset. Kriegner meghajtotta magát a társaság előtt, amelyet nem is látott és követte az inast, aki kivezette a férfi elé, akit két órával ezelőtt megcsalt. Nem, ez nem akart bosszút állani! Két lépést tett az orvos felé. — Hála Istennek, hogy megtaláltalak! Az ég szerelmére, gyere gyorsan velem. A feleségem mérget ivott. Mentsd meg ! — A feleséged . . . És én . . . — A háziorvosomnál voltam — elutazott. Azután nálad jártam. Csaknem egy órája, hog^ Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féie Használata valódi áldás gyoraorbajosok,székszorulásban szenvedőknek • I a? elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 filf. Nagy üveg 60 fill. Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Keserűvíz
