Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-12-13 / 50. szám
A beszéd hatása rögtön meglátszott Koller Sándor alispán felszólalásán, aki a nevezett vas utakra vonatkozó 2%-os pótadó kérelmezését helyeselte, de, hogy már most 200 ezer korona szavaztassák meg a pápa-devecser-sümegi vasútra, amit dr. Antal Géza határozati javaslatában szintén megállapíttatni kért, az ellen teljes erővel tiltakozott. És ez álláspontjától sem Barthalos István talpraesett beszéde, sem dr. Kende Ádám jogilag világos okfejtése nem birta eltéríteni. Ily körülmények között, és mivel a 2%-os pótadóemelés elleni hangulat is föl-föltünedezett a tárgyaló teremben, legbölcsebbnek látszott megmenteni a jó ügynek azt, ami megmenthető vagyis egyelőre — a 200 ezer korona kikötése nélkül — megelégedni azzal, ha a megye a 2%-os pótadó emelésért az országházhoz fölirjon és az esetleges képviselőházi jóváhagyás után az így nyert összeg egy része föltétlenül a kérelmezett vasutunkra fordíttatik. Fél eredmény ez ugyan, de mégis jobb a semminél. Ismét egy lépést jelent előre. * Egyébként a gyűlés a következőleg folyt le : Hunkár Dénes főispán fél 10 órakor megnyitotta az ülést, ami után a főjegyző előterjesztette a terjedelmes alispáni jelentést, amelyet hozzá szólás nélkül vettek tudomásul. Hasonló sorsban részesül a számonkérőszék jelentése isMajd egy jó negyed órára megpihent az előadói szóáradat s átvettö a funkciót Szász Károly képviselőházi elnök vezetése mellett egy háromtagú szavazatszedő-bizoltság. 115 szavazatot adtak le a közigazgatási bizottság új tagjainak megválasztására. A hivatalos liszta jelöltjei, mind az öten majdnem egyhangúlag választattak meg, névszerint a következők: dr. Kemény Pál, Kránitz Kálmán, dr. Magyar Károly, Szabadhegyi Kálmán, Wertheimer Ármin lettek ismét közigazgatási bizottsági tagok. A tárgysorozat 4. pontját, Gömör és Kishont megyék felirata a sajtóügyi reform és az esküdtszék reformját helyeslő határozata tárgyában, nem sok időt vett igénybe, az állandó választmány javaslata értelmében tudomásul vétetett. Ily rövid elbánásban részesült Jász-Nagykún-Szolnok vármegye felirata is a községi takarékpénztárak országos rendezése ügyében Halász Mihály okos támogató ^ beszéde ellenére is csupán tudomásul vétetett. A gyűlés és a nap legfontosabb eseményét a pápa— devecser—sümegi h. é. vasút építési költségeire vonatkozó kérelmünk képezte. Az előadói javaslat, amely az állandó választmány felfogásának adott kifejezést, az eddigi határozat fenntartását ajánlta a gyűlésnek elfogadásra, t. i. hogy tekintettel úgy a megyei, valamint az országos súlyos pénzügyi viszonyokra, a kérdés vetessék le a napirendről. Dr. Antal Géza ezzel szemben alapos és meggyőző érveléssel kimutatta, hogy a vármegyének éppen a jelen közgazdasági vjszonyok között nem szabad ölbe tett kezekkel nézni a megye gazdasági .helyzetét és várni tétlenül a megváltó jó szerencsét, hanem neki magának a kötelessége új lendületbe hozni a szunnyadó erőket és ha kell megyei pótadó kivetésével is. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a megye már most mondja ki, hogy a kért vasutak építéséhez legalább 200 ezer koronával hozzájárul és ezen összeg fedezése végett az országháztól 2%' o s vasúti pótadó kivethetésének megengedését kéri és a hozzájárulási összeg kiutalása csak az esetben lesz kötelező, ha a törvényhozás a pótadó kivetését megengedte. Véssey József m. biz. tag pártolta dr. Antal Géza indítványát, mert az ilyen kiadások nem terhet csupán, hanem a tehernél jóval nagyobb hasznot is jelentenek a megyére nézve. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Búzás Kálmán devecseri ügyvéd, kérve, hogy a segély csak az esetben szavaztassék meg ha e vasút Devecseren át megy Sümegre Koller Sándor alispán Antal Géza indítványát elfogadja, de csak azzal a lényeges módosítással, hogy jelenleg semmi Összeg, tehát 200 ezer korona sem szavaztatik meg, e kérdésnek eldöntése a pótadó kivetés esetleges megengedése után történjék. Dr. Kemény Pál az alispán álláspontját teszi magáévá s hangsúlyozza, hogy más vasút igények is várhatnak még kielégítésre, azért kell előbb csupán az elvi döntés. Barthalos István nem lát semmi akadályt sem arra nézve, hogy már most határozzunk a hozzájárulási összeg meghatározása felett; dr .Kende Ádám jogilag fejti ki szép beszédben a hozzájárulási összeg megszavazhatóságát; Kovács János, szentgáli bizottsági tag, az új pótadó kivetése miatt aggódik, Koller alispán megismétli fenti szavait s azokhoz tántoríthatatlanul ragaszkodik, — végül dr. Antal Géza a zárószójogán röviden egybefoglalja a vita anyagát és reflektálva az előző szónoklatokra, az alispán fölszólalása értelmében módosította indítványát és kérte annak elfogadását az állandó választmány javaslatával szemben. A vitában szavazás döntött : 33-an az állandó választmány javaslatára, 47-en dr. Antal Géza indítványára szavaztak. Még egy soron kivüli tárgy került ezután vita alá ; Siófok közönségének abbeli kérelme, hogy a megye által alkotott fürdői szabályrendeletnek a községre sérelmes pontjai változtassanak meg. Szász Károly vette védelmébe a siófokiak kérelmét és pedig oly, mindenre kiterjedő megokolással és hatásos beszédben, hogy a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a benyújtott módosító javaslatot. Fél egy óra volt, midőn e tárggyal is végeztek, s az elnöklő főispán felfüggesztette a közgyűlést és a többi pont tárgyalását másnap délelőttjére tűzte ki. Az ekkor hozott fontosabb határozatokat legközelebb közöljük. Pápáról a következő megyebizottsági tagok jelentek meg a közgyűlésen: dr. Antal Géza orsz. képv., Barthalos István, Bélák Lajos, dr. Csoknyay János v. főügyész, dr. Donionkos Géza, Győri Gyula, Halász Mihály, dr. Hoffner Sándor, ,dr. Kende Ádám, Kovács Sándor, Mészáros Károly polgármester, Rechnitz Béla, Steinberger Lipót, Sült József. Gy. Gy. Sándor Erzsi müvészestélye. — 1913 december 8. — Pápa város művészetet pártoló, intelligens közönsége ismét egy szivet-lelket gyönyörködtető művészest emlékével lett gazdagabb ezen a napon, amikor maga előtt látta és csodás és pazar szinpompáju hangján énekelni hallotta az ország egyik legnagyobb énekmüvésznőjét, Sándor Erzsit, a m. kir. Operaház első énekesnőjét. A vén Griff szálló hangversenytermében olyan lelkesedés, a tehetségnek, művészetnek és hangnak Svdrdström Walhorg asszony, Manen Joan és Szántó Tivadar szereplése óta nem volt akkora és olyan őszinte ünneplése, mint amilyenben a mi lelkes, megértő közönségünk Sándor Erzsit részesítette, akiről följegyezni, hogy ezt a meleg ünneplést és forró szeretet mennyire kiérdemelte, — szinte felesleges. Az ő nagy művészetének érdemszerinti méltatását régen kiaknázták már a székesfőváros jeles kritikusai, akiknek a Sándor Erzsi művészetében gyönyörködni mindenkor bő alkalom kínálkozott. Mi tehát csak a krónikás szerepét töltjük be, amikor a fényesen sikerült hangverseny lefolyásáról megemlékezünk. A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Arany János — az ember. Irta : Halmi Bódog 1. Máramarosszigeten az Iza partján azok között a lágy hangokat rezegtető füzesek között járkált valamikor egy magános fiatal ember és figyelt a természet intim muzsikájára, azokra a felséges hangulatokra, amiket a csend vált ki a költő lelkéből. Arany János volt ez az ifjú, aki bár a Phanteon egyik fülkéjében helyet kapott és megállapították róla a komoly irodalomtörténeti tekintélyek, hogy ő a legelső magyar irójnűvész és a nagyközönség el is hitte tudósainak alaposan megokolt véleményét, de az igazán megértő szeretet virágait még ma is a Phanteon más lakóihoz viszi, kiknek kisebb művészi, de izgatóbb, ragyogóbb és romantikusabb emberi egyénisége szenzációsabb meglepetéseket, temperamentumosabb cselekvéseket mutatott fel. Arany János — Ignotus pompás jellemzése szerint — a még teljesen be nem fogadott magyar klasszikusok közül való és bár Toldi Miklóst köszönhetjük neki, még sem terjedt még el egészen a népben. — Neve nem hangzik fel fonóink mesemondó anyóinak ajkán, azok a rajongásszózatok, amelyek a tettpropagandák viharaitól átjárt Petőfi Sándornak, a régebbek közül Kölcsey, Kazinczy vagy Berzsenyi Dánielnek emeltek a dialektika szines márványából készült emlékeket, Arany János alakját nem övezik körül azzal a megértéssel, amelyet életművei megérdemelnek. Ennek a tömegekből áradó fagyosságnak Arany János az ember az oka, aki első sorban művész, másodsorban munkás és csak harmadsorban részese annak a forrongásnak, előretörésnek, csalódásnak és elbágyadásnak, amely ifjú korában a magyar mindenséget átjárta. — Ebben az időben, a közélet éppen annyira igénybe vette, mondhatnám, felemésztette a társadalmi élet minden alkotó terrénumát, mint ma, minden képességet és tudást magának követelt; reményeitől, sóhajtásaitól és zokogásától voltak hangosak Helikon berkei és a poéták vezettetni hagyták magukat tőle. Krónikásai lettek a forradalmi mámornak, siratói a nagy bukásnak, csak Arany János állt ellen a politika szirén csábításának és elvonult a négy fal közé. Szép, tiszta, csendes, világos szobája volt kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörnenynéi, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitiino hatású. Természetes vasmentes savanyuviz. •sTPIII TF<\ ATfKT Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállala' ^nULli^ AUWOl Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. és szerette kitárni az ablakokat, kitekinteni rajta, nézni a földet, amint átjárja a napsugár és mikor meglátott egy csodálatos szinhatást, mikor megbírt rögzíteni^gy intim magyar vonalat, akár külsőséget, akár pedig egy belső sajátosságot, alkalmasat a mi fajtánk lélektani beállítására, ezt a látást nagyobbnak, jelentősebbnek és értékesebbnek tartotta, mint azokat a társadalmi és históriai reményeket, amikről fürge tollú újságírók vezércikkeket irtak. Az első volt, aki megértette, hogy a költő legigazabban és legnemesebben úgy állíthatja be az embert, hogyha kifejezi azokat a festői motívumokat, azt a hátteret és környezetet, amelyben az egyén, mondjuk — a hős — bele helyezkedik és amelyből kilép. Taine miliő-elmélete egy művésznél sem volt olyan öntudatosan keresztülvive, mint Arany János költészetében, akinek minden alakja a magyar vérből és földből fakadt és hőseinek mindég cselekvésére és kedélybeli hullámzására, vigadására, bánkódására félreismerhetlenül reá volt sütve a magyar faji jellemvonások bélyege. De ő többet tett, nemcsak nemzeti tárgyakat rajzolt gyönyörű zengzetes magyar sorokban, hanem elénk varázsolta egy impresszionista festő életteljességével barbizoni modorban, „sugaras plenairban" a magyar földet, a sikságot, a „kútágast hóri-horgas gémmel" — és a Toldi egyes részletei szinte világítanak a színtől és fénytől. Magyar házban, magyar hangulatok között jelentkezett csupán és néhány Moore, Byron a Shakespeare fordításon kivül nem is merült igen bele a ,,nyugat"-ba, amely pedig a legnemzetibb költőnek, Petőfi Sándornak nevelő anyja volt.
