Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-11-16 / 46. szám

mólnak be. Azt a kenyérkeresőt, akit az ellenséges golyók leterítettek, évtizedekig nem pótolhatja senki; nyomában özvegyek és árvák maradnak, akik mint fogyasztók már sokkal értéktelenebbek, mint voltak addig, amig élt a családfenntartó. De az életbenmaradottak fogyasztóképessége is csökkenni fog. A háboru rengeteg költségeit az adófizető polgároknak kell megfizetni, ami újabb és rendkívüli súlyos adóterheket jelent. Évtizedeknek kell elmulniok addig, mig a háboru átkával sújtott országok lakosságának kereseti viszonyai úgy javulhatnak, hogy a nagy hadügyi terhek elviselése mellett fogyasztóképességük is emelkedjék. Amikor az ágyuk szólnak, nem lehet más kívánság, mint az, hogy minél előbb és minél őszintébben némuljanak el az ágyuk. -o. A VAROSHÁZAROL. § Az állandó választmány f. hó 14-iki ülésében készítette elő a keddi közgyűlés tárgysorozatát. Javaslatait a következőknek ismertetjük : A Ruszek utca elzárása kérdésében napirendről levételét ajánlják. Javasolják, hogy a városok országos kongresszusába a város 200 K-val lépjen be, helyi bizottságként az állandó választmányt, kongresszusi tudósítóként a főjegyzőt jelölje ki. Kraft József kérelmét, hogy Damjanich-utcán a városi ingatlan d-ölét 24 koronáért kapja, nem tartják teljesíthetőnek, mert a város ugyanott 30 K-ért is értékesítette már ingatlanát. Ugyancsak elutasítandónak vélik több városi tisztviselőnek családi pótlék iránti kérelmét, mert ezeket a város magasabb fizetési osztályba helyezte, amely esetben a fizetésemelkedés családi pótléknak számítandó. Hosszú diskusszió fejlődött ki a város szervezeti szabályrendeletének módosítása körül. Végül is a referens főügyész javaslatát elfogadták s kimondták, bogy alkapitányi, 2 rendőrtizedesi és 10 új rendőri állás létesítését elhatározzák arra az esetre, ha az államsegély megfelelő mértékben emelkedik. Egyelőre tehát ez állások nem töltendők be, csupán az államsegély kiutalása után. A Liget-utca csatornázása tárgyában alkotott szabályrendeletet lényegtelen módosítással elfogadásra ajánlják. A város pénzkészleteit 1913-ban a következő arányban vélik elhelyezendőnek: 5/io a Pápai Takarékpénztárnál, 3/io a Pápa és vidéki Takaréknál és 2/io a Közgazdasági Banknál. A földmivelésügyi miniszter abbeli kérelmét, hogy a vásártér egy része tanulóknak a bolgár kertészetben leendő kioktatása céljából engedtessék át, nem tartják teljesíthetőnek, mert a vásártérre a városnak magának is szüksége van, de megbi zták a polgármestert, hogy más megfelelő hely kijelölése céljából lépjen érintkezésbe a fölmives-iskolai igazgatóval. A városi hentesszék felállítását javasolják, a kenyérgyárra nézve azonban előbb tervek bekérését, ha lehet, államsegély kieszközlését tartják szükségesnek. Javasolják, hogy a csatornázás előkészülete gyanánt a város 5100 K költséggel lejtméreztessék. § Városok kongresszusa. A városok kongresszusa dec. hó 8. és 9. napjain ül ismét össze Budapesten. Ez alkalommal a következő ügyeket fogják tárgyalni : Nagyvárad megkeresése az általános pénzszükséglet orvoslása s a városok hiteligényeinek kielégítése tárgyában. Az 19l7-ik évre megújítandó vám és kereskedelmi szerződéseknél a városok érdekeinek védelméről gondoskodás. Állásfoglalás a betegápolási pótadó tervezett felemelése ellen. A gyermekvédelmi ügyeknek egységes kezelési tervezete a városi árvaszékeknél. EGYESÜLETI ÉLET. — A Jókai kör múlt vasánap, e hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését és első házi estélyét. A közgyűlésen Németh István alelnök elnökölt, aki megnyitójában igen szép, tartalmas beszédet mondott a kör kultúrális hivatásáról. Ezután dr. Körös Endre főtitkár olvasta fel a kör mult évi működéséről szóló jelentését, melylyel kapcsolatban mély fájdalmának adott kifejezést a közgyűlés a kör két kiválóan munkás választmányi tagjának, özv. Kiss Lászlónénak és Steinberger Lipótnénak elhunyta felett. A háziestélyek közreműködőinek és rendezőinek, a szakosztályok elnökeinek és előadóinak fáradozásaikért köszönetet szavaztak. Megbízták a főtitkárt, hogy a kör működéséről évkönyvet szerkesszen, melybe a felolvasásokat és elnöki megnyitót kinyomatják. Elhatározták, bogy január végén nagy estélyt rendeznek. Következett a pénztárnoki jelentés, melynek adataiból örömmel értesültek a kör anyagi helyzetének kedvező voltáról. A Petőfi-Jókai szobor-alap vagyona immár a 10.000 koronát felülhaladja. Karcsay István, a kör kiválóan buzgó pénztárnoka Pápáról távozása miatt állásáról lemondván, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg s 9 éven át teljesített munkásságáért hálás köszönetet ny ilvánítottak. A jövő évi költségvetés megállapítása után kezdetét vette a házi estély, melynek felolvasója Bogár István tanár volt, aki a régi római nőnevelésről értekezett igen kedves, népszerű modorban és e mellett tanulságosan. Nagyon szép sikere volt Széptóth Mariska fino man kidolgozott s biztos tudást eláruló zongorajátékának. Végül Szutter Mariska szavalt két Petőfikölteményt az érzés meleg belsőségével és sok kifejező erővel, nagy hatást keltve. — A leányegyesület, városunknak ez a fontos kulturmissiót teljesítő, szép múlttal dicsekedő egyesülete, a szezónban első előadó estélyét vasárnap tartotta. A megnyitón a tagok csaknem teljes számban jelentek meg, s élvezettel hallgatták végig a művészi nivón álló műsort. Bevezetésül Süsz Olga szavalta el finom pointirozással a Gara Mária c. költeményt. Schönfeld Edith, az egyesület ügyes tollú jegyzője, zongorán Schubert Impromptu-ját játszotta nagy technikai készséggel. Az estély főpontja dr. Fürst Sándor járásbiró szabad előadása volt. A kiváló biró a lopásról és a tolvajvilágról értekezett rendkívül érdekfeszítő módon. A bűnök és a bűnösök válfajainak népszerű ismertetése, párosulva alapos jogi fejtegetésekkel, éles birói megfigyelésekkel, eddig ismeretlen világba vezették a hallgatóságot s gazdag tanulságul szolgáltak. Ezután Révész Arnoldné kiforrott, művészi zongorajátékában gyönyörködött a közönség. A műsor utolsó száma Koréin Ady és Hirsch Margit bájos és kedves dialogelőadása volt. A szereplőknek sok meleg tapsban volt részük. A leányegyesület nov. 17-i előadásának műsora: 1. Nil: Nálunk. Szavalja Heller Katica. 2. Mendelssohn: Rondo Capriccio. Zongorán előadja Gáty Lenke. 3. Felolvasás. Tartja Molnár Kálmán. 4. Liszt: II. Rapsodia. Zongorán játsszák Beck Ilona és Gáty Lenke. — A szövőgyári önképzőkör múlt szombaton tartott megnyitója igen kellemes bevezetésül szolgált ez érdemes egyesület estélveihez. A Schwarz-féle sörödé nagytermét egészen megtöltő közönség jól mulatott a változatos műsoron, melynek minden száma megérdemlett sikert aratott. A programm első pontjaként az egyesületi vegyeskar énekelte el összhangzatosan Entzbruder Dezső tanítójelölt vezetése mellett a Himnuszt, majd egy szépkészültségű fiatal leány, Frauendienst Mariska ült a zongorához, s játszotta el reményekre jogosító technikával Sidney Ryan egy szerzeményét. Első nyilvános Mégis elszégyelte magát és megszökött. Ahogy futott, lábszárairól felpördült a rövid szoknya és mert az egyik harisuya lecsúszott a cipőjéig, az egész vékony, csontos boka láthatóvá lett. Tamás önkéntelenül mosolygott és örült, amikor meghallotta Zsuzska kacagását. Zsuzska már akkor a két karján könyökölt és hangosan nevetett, ahogy utánanézett az idétlennek Felkelt és lassú léptekkel iridnlt a ház felé. — Hova megy? — kérdezte/Tamás. — Nem hallotta ? Itt van Becker ! Miattam szokott jönni. Illik, hogy üdvözöljem . . . Még egyszer visszafordult. — Mikor utazik ? — Holnap. — Mondja meg Palinak, hogy az öreg ellen caődöt akarnak kérni. — Miért mondjam ? Jobb, ha megirja neki. — Beszéljen lelkére. Ha hazajönne, minden egész másként lenne. Ő' még a kezébe vehetné a dolgokat, halasztást kaphatna. Hiszen nem rosszak itt az emberek. Tudják, hogy Palitól függ minden. Ha 8 megnősül és elveszi a Kollár lányt, az egész rongy adósságot rendezhetné . . . Miért nem megy maga férjhez ? Tamásnak elakadt a szava. Látta, hogy í a leánynak szikrázott a szeme . . . De osak egy j pillanatig. Egész megváltozott. Visszajött TamásI hoz és így szólt : — Nem gondolja-e, hogy nekem illenék feláldoznom magam a osaládért, ha már Pali elveszett a számunkra? Tamás ebben a pillanatban elfelejtette, amit az előbb mondott és hogy még csak az imént óvatosságot parancsolt magának. Megfogta Zsuzska kezét B indulatosan rázta meg. — Micsoda erkölcstelenség ez ? Ahhoz az emberhez ! Soha nem fogja megszeretni . . . Es én ! . . . És én!. . . Egész magához húzta a lányt és karjával erősen megszorította a derekát. Zsuzska elpirult, kitépte magát Tamás kezéből. Látszott, hogy dühösen mondani akar valamit, de aztán szó nélkül megfordult és elfutott. Tamás egy ideig mereven nézett a ház felé, aztán lassan kilépett az udvarból. Hazameut. Reggel levelet hozott számára a Mari, Zsuzska szakáosnéja. Nyugodt írás volt, Zsuzs kának kicsi, merev, de okosan beszélő betűi. Ismerte őket, hisz amióta emlékszik, mindig írogattak egymásnak. Zsuzska szakadozott, rövid lélekzetü stílusával a következőket irta : „Kedves Tamás. Odaígértem magam a milliomos Beckernek. Önzésből. Tetszem magam nak az önfeláldozó leány ós testvér romantikus szerepében. Azt hiszem, jő dolgom is lesz. Mindig azt akartuk, hogy Pali áldozza fel magát és az ambioióját (még ha amolyan ambíció is az) a osaládért. Jobb így. Mire maga visszajön Pestről, meglesz az eskiivő is. Isten vele. Jó utat kiván és sok szerencsét: Zzuzríka . . . U. i. Alig feküdtem le, az idétlen hozzám kívánkozott az ágyba. Megengedtem neki. Reszketve bujt hozzám és egész éjjel sírt. Folyton azt hajtogatta : Szegény Zsuzskám te! Szegény Tamás ! . . . Egy eredménye volt ennek az ellágyulásnak. Ünnepélyesen megígérte, szentül megfogadta, hogy többet nem fog titokban pornográfikus regényeket olvasni, Még egyszer üdvözli Zsuzska." Tamás kétségbeesetten rohant Kurdékhoz. Az uton valóságos őrület fogta el. Összeszorított ököllel, fogcsikorgatva gondolta : — Megfojtom az öreget ós Beckert lelövöm, mint egy kutyát! Mit akarnak attól a kis leánytóil Zsuzska a konyhában volt. Kávét főzött. Tamás hevesen rontott be ós kiküldötte a kis szobalányt a konyhából. Amikor egyedül maradtak, rácsapol az asztalra. — Megbolondult maga, Zsuzska ! . . . Zsuzska fehér kis kezével leszorította a férfi száját.