Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-11-16 / 46. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség :-Liget-utca. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13; szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Egy sugár az éjben. Abban a vigasztalan éjszakában, melynek rémeiképen a háború és a belső testvérharc gonosz szellemei emelik fel véres és torz medúza-fejeiket, egy sugár villant meg. Egy sugár, mely derűs fénnyel rezeg felénk reménytadóan, bizalomkeltően. A magyarság erejének, a magyarság hódító előrenyomulásának fénye ez, mit a szürke számoknak egyszerű tudósa gyújtott fel számunkra. A reklám nagy dobja nem szólal meg, hogy hirdesse szerte annak a felolvasásnak fontosságát, amelyben Varga Gyula az 1910-iki népszámlálás nemzetiségi eredményeiről számot adott, de azok, akiknek álmaiknak álma az, hogy ez az ezeréve magyarok-birta föld nyelvben is magyarrá legyen, azok megtudták s nem minden lelki megindultság nélkül vették tudomásul, hogy a magyarság az utolsó 10 évben megerősödött. Megerősödött annyira, hogy ma már a Szent-István koronája alá tartozó országok lakosságának több mint fele magyar, a tulajdonképeni Magyarországon pedig a népességnek nem kevesebb mint 54 %-a magyar anyanyelvű. Lélekszám szerint a 10 millión majd 100.000-rel felül vagyunk magyarok,' többen, mint amennyi német van Ausztriában. E szerint számra mi vagyunk ma már a monarchia legerősebb népfaja. Ez adatokra aztán felteszi a koronát az a megállapítás, hogy Magyarországon a magyar állampolgároknak több mint 2/ 3 része tud magyarul. A fejlődés ime — minden nehéz viszonyok ellenére — kétségtelen. Kivándorlás, egyke, szűkmarkúság a kultúrszükségletek terén mind-mind nem tudták megakadályozni a magyarságnak számbeli erősödését. A jövőnek gyönyörű perspektíváját nyitja meg ez a tündöklő fénysugár, hatalmas nagy Magyarországot látunk magunk előtt, melynek városaiban — amint erre pl. egy Pozsony adataiból következtethetünk — teljességgel száműzött lesz az idegen szó, amelynek idegen nyelvű lakosságából nem lesz egy se, aki az állam nyelvét ne ismerné, szívesen ne beszélné. Sovén álmok valóra váltát jelzi ez a fénysugár, mit csak az olthatna ki, ha a számban megerősödött magyarok belső villongásban felemésztenék egymást és sírba tennék nemzeti létünket. Örökös vak éj borulna akkor reánk, éjszaka, melybe már „népek istene" sem küld többé reménysugárt, éjszaka, melynek nincsen többé reggele! Egy új iskola körül. Egy új iskola körül, melynek létesülése — ez az egy elvitázhatatlan tény — tényleg erős óhaja Pápa városának, elég élénk eszmecsere indult meg a helyi sajtó hasábjain. Az eszmecserét mi indítottuk meg október 26-iki számunk egy kisebb közleményével s folytattuk egy hét múlva rá november 2-iki számunk vezércikkével, melyben rámutattunk a felsőbb kereskedelmi iskola ügyében készített tervezet nagy fogyatkozásaira, egyúttal követeltük, hogy a tervezet ügyében a szakkörök is meghallgattassanak. Ez utóbbi felszólalásunknak meg volt a kellő sikere, az illetékes szakbizottság a következő héten összeült s a Pápai Hirlad argumentációját egész terjedelmében magáévá tette. Magáévá tette azt az álláspontunkat, hogy az iskola költségvetését reálisabban kell összeállítani és pedig a személyi kiadások lényeges csökkentésével, viszont a dologi kiadások lényeges emelésével. Magáévá tette azt az álláspontunkat, hogy az iskolát a többi városunkbeli iskolák mintájára oly módon kell megfundálni, hogy ne csupán a néhány gazdag, de a szegények nagy tömege számára is megnyittassék. Végül elfogadta a bizottság abbeli nézetünket is, hogy az iskola számára egy a messzebb jövőt is tekintetbe vevő normál költségvetés készítendő. Mindezek után felmentve érezhetnők magunkat az alól, hogy az új iskola ügyével, mielőtt az a nagyobb nyilvánosság elé kerül, ismételten foglalkozzunk, ámde laptársaink némelyikében azóta egy-két olyan közlemény jelent meg, melyekből ugyan erősen kilóg a személyi érdekeltség lólába, mindazáltal alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére s azért nem árt rájuk pár szót vesztegetni. Mindenekelőtt: a memorandum. A memorandumot némely cikk úgy akarja feltüntetni, mintha az abban foglaltak nóvumok lennének, amikről eddig még senki sem tudott, amiket tényleg mi pápaiak csak, most tudtunk meg — Alsókubinból. Ezzel szemben meg kell állaA „PAPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. Z s u z s k a. Irta : Bródy Miksa. Zsuzska vezette az egész háztartást. Már hajnalban gondoskodnia kellett a kicsinyek reggelijéről ós arról, hogy idejekorán induljanak el az iskolába. Sok baja volt Ilonkával is, aki tizig is szeretett volna lustálkodni az ágyban, ahol valósággal falta a kölcsön-könyvtárból naponta váltott francia regényeket. De legtöbb vesződsége volt Zsuzskának az öreggel, aki folyton panaszkodott, ha otthon volt. Fel s alájárt a szobában, a szivarcsutkákat a szőnyegre dobálta és nem volt megelégedve a renddel. Zsuzska tudta, hogy az.öreg osak idegességből zsémbelődik. El- van adósodva. Az építési vállalatain, minden üzletén rajtavesztett az utóbbi időben. Balkézzel fogott meg mindent, úgy hogy szétmállott a kezében. — Csak Pali jönne haza, — mondogatta még egy év előtt Zsuzska gyermekkori barátjának, Molnár Tamásnak — visszatérne a régi kedélyesség a házba. Az utolsó évben azonban nem volt szabad Paliról beszélni az öreg előtt. Pali öt óv .óta deákoskodott a teohni kán. Építé sz akart lenni, mint az Öreg. Kezdetben különösen merész építési tervekről irogatott haza leveleket, új ópítŐmodorokról, művészeti forradalmakról. Az öreg csak annyit tudott belőle érteni, hogy a fia valamikor rendbe fogja hozni az ő zilált dolgait. Gazdagon fog nősülni és szédítő vállalatokkal fogja bámulatba ejteni a várost. De egy szép napon Pali otthagyta az egyetemet és kezdett szépirodalmat irni. Az öreg eleinte azzal fenyegette, hogy felutazik Pestre ós letöri a derekát, később megátkozta és kitagadta szülei szeretetéből .. . Azóta alig lehetett vele megférni. Folyton azt hajtogatta: — Csak az anyátok tudott engem megérteni. Te Zsuzska, szivtelen vagy. Magamra hagysz engem. Magukra hagyod a testvéreidet. Ilonkából nem tudni mi lesz. Egyebet sem tesz, mint regényeket olvas. Te pedig nem akarsz férjhez menni. Ha élne még az anyátok ! Ez volt minden beszélgetésük vége : j — Ha az anyátok még élne. I Zsuzska szó nélkül nyelte le az oknélküli I szemrehányásokat és eszébe jutottak az idők, I amikor az anyja még ólt. A folytonos veszekedés, a családi perpatvarok, melyek szemérmetlenül folytak le a gyermekek előtt. Néha, amikor az öreg már be sem mert menni az üzletbe, egész nap otthon pipázott, szivarzott és veszekedett. Zsuzska ilyenkor ki nem mozdult a konyhából és ott játszadozott a két legkisebbel. Esténkint aztán kiöntögette a bánatát Molnár Tamás előtt, aki a család távoli rokona volt és nemrég nyitotta meg ügyvédi irodáját a városban. Mint minden este, ma is beszólt Kurdékhoz éB levitte Zsuzskát a kertbe. Semmi kiilöuös megszólni való nem volt ebben. Molnárék és Kurdék régi jó rokoni viszonyban voltak egymással. Tamás ós Zsuzska gyermekkori pajtások voltak. — Holnap utazom Pestre, Zsuzska — szólt Tamás. — Mit izen Palinak? — Tamás, azt maga nagyon jól tudja, mit kell Palinak mondania. Hisz tudja, hogy az öreg emésztődik miatta. Egy esztendeje, hogy ki nem ejtette a nevét és osak tegnap vágta pofon az idétlent, mert rajtakapta, hogy Pali verseskönyvét olvassa. • (Idétlennek nevezték egymás közt Ilonkát, Zsuzska kamasz húgát.) — Nem hiszem, hogy boldogulni tudok A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít 1 I«4 JL w* technológiát végzett szabómester, vago Llczso^^^ Pá P a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. ww f kiváló minőség és csinos kiállításukért Munkáim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
