Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-11-25 / 47. szám

fedeznie és ezenJcivül még a szegénysorsu tanulók ösztöndíj szükségletének egy részéről is gondoskodnia kell. A város kérésének érdemleges tárgyalása előtt alaposan tanulmányzandó az a kérdés is, hogy tekintettel főleg helyi és vidéki ipari viszonyokra, mily irányú és tagozatú közoktatási intézet képez ott közszükséget, továbbá mily fokú intézet népesíthető be

a. Tudatja a miniszter ezután, hogy az ügyben a város közönségével való érintkezést Vig Albert iparoktatási főigazgatóra bizta s ezután így folytatja : .Méltányolva a város közönségének az iparoktatási áldozatkészségét, hajlandó vagyok addig is míg egy rendszeres iparoktatási intézet létesítésének kérdése eldöntetik, az ottani ipari munkások képzéséről a szükségletnek megfelelően továbbképző tanfolyamok szervezéséről gondoskodni". Végül tudatja a miniszter, hogy a Pápán felállítani szándékolt Sarudy-féle magánépítő ipari szakiskola államérvényes bizonyítványokat nem adhat ki s felkéri a várost, hogy erre az érdekelt közönséget nyomatékosan figyelmeztesse. § A városok és az államsegély. A magyar városok országos kongresszusának állandó bizottsága f. hó 21-én tisztelgett Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél. A küldöttség szónoka Brolly Tivadar pozsonyi polgármester arra kérte a miniszterelnököt, hogy a városok államsegélyére vonatkozó törvényjavaslat még a költségvetés tárgyalása alatt terjesztessék be és még ez évben törvényerőre emelkedjék. A miniszterelnök kijelentette, hogy szivesen teljesítené a kérést s reméli, hogy a törvényjavaslatot még az idén beterjesztheti. Ha esetleg nem is lesz ez idén törvény a javaslatból, az államsegélyt a benyújtandó törvényjavaslat intenciói értelmében ki fogja osztani. A megnyugvással fogadott válasz után a küldöttség Beöthy László kereskedelemügyi miniszternél tisztelgett, akit arra kértek, hogy a tarifaemelésnél a szomszédos forgalomban a tarifát ne emelje. A miniszter válaszában megígérte, hogy a kérést figyelembe fogja venni. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör ma, szombaton d. u. 5 órakor tartja első háziestélyét a lapunk múlt számában közölt műsorral. = A Leányegyesület f. évi november hó 26-án, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi előadó ülését, a következő műsorral: 1. Sydney Smith : Fleurs de Mai. Mazurka. Zongorán előadja Klein Jolán. 2. Cigány kenyéren. Bodrogi Zsigmondtól. Szavalja Drach Bella. 3. Fráternóták. Cimbalmon előadja Weiler Etelka. 4. Felolvasás. Tartja Weltner Jolán. 5. Dialóg. Előadják: Abelesz Erzsi és Wittmann Rózsi. 6. Chopin : Fantasie impromptu. Zongorán előadja Széptóth Mariska. HETI ÚJDONSÁGOK. A pikoló. Mint kriptasor, olyan sötéten álltak Az esős éjben a szomorú házak. A lámpák sápadt, esőverte fénye Tükrözve hullott az utcák kövére. Sehol egy hang; tetőkre, csatornákba Halk zenét önt a viz lágy suhanása, Szivárgások, kis bugyborékolások Hallatszanak, mig a kapuban állok. Becsengettem . . . Várok magamban, hosszan, Kocsi se jár . . . Ezer csöpp hangja csobban. Mintha egy tompa, óriási hárfa Pendülne meg az őszi éjszakába. Ez egyhangú zaj mély csendet varázsol, De im, nagy lassan megmozdul a távol ; Valaki jön ... Alig is venni észre Az esőködös, felhőszin sötétbe. Gyermek, vagy törpe ? Fekete nadrágja Fel van tűrve. . . Keskeny kis melle, válla Vékony szmokingban . . . Gallérja felhajtva . .. Kopottas, zöld vadászkalap van rajta. Most ér elém, az utcalámpa fénye Halvány csikót vet még gyermek fejére . . . Mily fáradt szem!. . . S bőre hó bársonyába Néhány mély, szürke, koravén barázda. Már tovább is ment... S én nézek utána . . Egy kis pontra a siró ájszakába. Amint lassanként elnyeli a messze A város ködbús éjjelébe vesztve. Az eső hull . . . Tetőkre, csatornákba Halk zenét önt a viz lágy suhanása. Benn csoszogás . . . Lassan közéig a lámpa S csikorgva fordul a kulcs benn a zárba'. Pásztor Árpád. — Iskolalátogatás. Dr. Antal Gábor, dunántúli ref. püspök és Czike Lajos kir. tanácsos főiskolai gondnok f. hó 20—21-én városunkban időztek és Németh István ehker. főjegyző társaságában iskolalátogatást teljesítettek a ref. főgimnáziumban és leánynevelő intézetben. — Fényes esküvő. Klement Károly székesfővárosi mérnök múlt szombaton délben vezette oltárhoz a plébániai templomban Matus Karolin úrhölgyet, özv. Matus Györgyné leányát. A szép frigykötésnél tanukép szerepeltek a menyasszony részéről dr. Csoknyay János városi főügyész, a vőlegény részéről Pinkay Károly budapesti építész. Az esketési szertartás, melyet két káplán segédletével Kriszt Jenő esperes-plebános végzett, díszes násznép jelenlétében fényes egyházi cerimóniával folyt le. Esküvő után a menyaszszony szülői házánál gazdag lakoma volt, amelyen résztvett a Matus-család közeli rokona, Gyurátz Ferenc ev. püspök és Kriszt Jenő esperes is. — A Gelléri Szabó-ünnep. Múlt számunkban közöltük annak a nagyszabású emlék-ünnepnek programmját, melyet három egyházkerület rendez holnap a fővárosban Gelléri Szabó emlékére. Az ünnepi beszédet dr. Antal Géza orsz. képviselőnk tartja s közreműködik egy számmal a főiskolai kántus is, melynek tagjai a holnap reggeli gyorsvonattal utaznak fel Budapestre. A kántisták ünnepi énekszámukat előzőleg a mai Jókai-köri estén is eló'adják. — A vaggonhiány és városunk. Megírtuk múlt számunkban, hogy a helybeli kereskedők sürgető megkeresésére a városi tanács átirt a szombathelyi Üzletvezetőséghez a nagy vaggonhiány miatt. Ez átiratra az üzletvezetőség a következő választ küldte: „Dacára a nagy kocsihiánynak, a nagyobb kereskedelmi városokat a viszonyokhoz mérten mindig előnyben részesítjük a többi állomásokkal szemben. A romlandó áruk továbbíthatására Pápa állomásnak a szükséges kocsik már kedvező helyi viszonyai kifolyásakép is rendelkezésére állanak. A viszo nyok javultával intézkedni fogunk, hogy a hátrányok helyre hozassanak, addig is tekintettel leszünk Pápa jelentős kereskedelmére és intézkedtünk, hogy a létező panaszok a viszonyokhoz mérten orvosoltassanak". Az átirat mindenesetre nagyon udvarias hangú, de az igéret nagyon föltételes. Nekünk pedig inkább yaggon kellene és kevesebb udvariaskodással is megelégednénk. — Ügyvédeink mozgalma. Az igazságügyminiszter nemrégen oly rendeletet bocsátott ki, hogy a kir. bíróságok, illetve törvényszéki telekkönyvi hatóságoknál úgy a telekkönyvek, mint a telekkönyvi irattár a régi, d. e. 9—11 és d. u. 3—4 órai jdő alatt szerezhetett értesítések és szemlék határideje és a mostani délelőtti 9 és d. u. 1 óra közötti határidő helyett, csakis d. e. 9—11, esetleg nagyobb forgalmi helyen és vásári napokon d. e. 12-ig lehessen f. 1911 deczember 1-től. Az ügyvédi kar minden üdvös reformot mindig örömmel vett, ha az közérdekben állott, sőt azok ellen sem szólalt föl, melyekről előre látta, hogy nem állanak egészen közérdekben, hanem csak annyiban, hogy a bírósági személyzet munkaereje kímélését célozták. De legújabb korlátozása a telekkönyvi lapok és irattárakra vonatkozó értesítések és szemlék határidejének, már oly nagymérvben károsnak mutatkoznak a telekkönyvi tulajdonjog- és v hiteljogszerzés terén, hogy az ellen a pápai ügyvédi kar szükségesnek tartotta állást foglalni és kérvénnyel járulni, a sérelem halaszthatlan orvoslása miatt az igazságügyminiszterhez, a székesfehérvári ügyvédi kamara és az országos ügyvédi szövetség utján is, és pedig azon indokolással, hogy mivel sokszor a tulajdonjogi és hitelügyek gyorsan lebonyolítandók, és ezt a régi délelőtti és délutáni, de sőt a most érvényben levő egész délelőtti időszak alatt meglehetett tenni, a legújabbi 2 3 órás rövid szemle és értesítési idő alatt azt lehetetlen lesz elvégezni, az ügyfelek és jogi képviselőknek sérelme nélkül. — Manén Joan és Szántó Tivadar, a két világhírű művész december 2-iki hangversenye iránt élénk érdeklődés nyilvánúl meg közönségünk Körében. Manén a héten Budapesten hangversenyezett s a lapok egymást multák leiül az áradozó magasztalásokban, Szántó művészetét mai tárcánkban dr. Rácz Dezső méltatja avatott tollal. — A hangversenyre jegyek kaphatók Hajnóczky Árpádnál. — Eljegyzések. Városunk egyik köztiszteletben álló úri családjának öröméről adunk hirt tudatván, hogy a jótékonyságáról közismert ÖÍV. Blau Adolfné úrnő leányát, Blau Annuska úrhölgyet eljegyezte Vida Sándor, a Hitelbank főtisztviselője. Máyersberg Samu, helybeli jónevü bádogosmester leányát, Molnár Margit kisasszonyt eljegyezte Pál Béla, budapesti m. kir. postahivatalnok. — A Liszt-hangversenyhez. A november 11-iki Liszt-hangversenyről szóló tudósításunkat — nyomdai tördelés közben — különös malőr érte. Éppen annak a neve maradt ki belőle, akinek az egész hangverseny létrejötte köszönhető volt, aki nemcsak heteken át fáradt a siker érdekében, de saját közreműködésével is nagyban emelte az est művészi értékét. Benne is volt a tudósításban, hogy az „est rendezője és lelke", csak éppen a nevet tördelte el mellőle a zord nyomdász-önkény s ez a név — amint azt a műbarát közönség amúgy is tudja — Kiss Vilma úrhölgy neve. — Cserebogár . . . sárga Cserebogár. Az idei szokatlanul hosszú és száraz nyár s a hosszú és enyhe ősz szinte megváltoztatja a természet szokott rendjét. A kertekben virágok nyilanak, a sirokon ibolyák fakadnak 8 lám a cserebogár, sárga cser'ebogár, a május szülötte még novemberben is vidáman röpköd. Vagy két hete olvastuk egyik fővárosi lapban, hogy a redakcióba egy eleven cserebogarat küldtek be s ha akkor kételkedtünk a dolog igaz voltában, ugyancsak ránk cáfolt lapunk egyik kedvei és kedvelt munkatársa, aki két héttel utóbb, a tegnapi napon prezentált meg bennünket eleven, vidám cserebogárral. Spirituszban tettük az 1911 -ik évi csodaidő emlékéül. — Új kamarai tagok. Veszprém városában a győri kereskedelmi és iparkamarába rendes tagokként megválasztattak a kereskedők részéről Kelemen Imre és Rothauser Lipót, az iparosok részéről Pósa Endre és Stoll János, póttagok lettek Nay Jakab, Politzer Miksa kereskedők, Szilágyi Mihály és Veisz Lipót iparosok. — A félárú jegyért. Torda város tisztviselői mozgalmat indítottak az iránt, hogy a félárú vasúti jegyet a városi hivatalnokok családtagjai is megkapják. Ugyanez a kérelmük tudtunkkal a felekezeti tanárok és taníióknak is. Ha tudjuk, hogy az állami és törvényhatósági alkalmazottak, sőt a katonatisztek családtagjai is már rég élvezik e kedvezményt, akkor a kérelem jogosságát feltétlenül el kell ismernünk.