Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-11-25 / 47. szám

— Textilipari tanműhelyek. A hazai textilipar fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy nincsenek képzett munkásaink. Gerstl Leó, a Perutz szövőgyár derék igazgatója most ez ügyben memorandumot nyújtott át a Magyar Textil és Textilvegyészeti Iparosok Országos Egyesületének, amelyben egy központi és három fióktanmühely fölállítását javasolja. E műhelyek fölépítése és berendezése, maximálisan számítva, félmillió koronába kerülne s ennek ellenében évenkint 800 szövőmunkás volna kiképezhető. F^z a munkásszaporulat lehetővé tenné, hogy minden esztendőben 1500 új szövőgépet helyezzenek üzembe, ami évi 15 millió méter termelési többletnek felel meg 5 millió korona értékben. Gerstl Leó indítványát, amelynek megvalósítása érdekében dr. Antal Géza országgyűlési képviselő is, buzgólkodik, az egyesület legközelebbi teljes ülésén tárgyalni fogja és a kereskedelemügyi miniszternek ennek alapján megfelelő propoziciókat, fog tenni. — Műkedvelői színielőadás. A kath. legényegylet vasárnap este műkedvelői színielőadást rendezett a színházban. Előadták egy ismeretlenül maradni kivánó szerzőnek —- a jelekből ítélve dilettáns szerzőnek — Árva Rózsi c. énekes népszínművét, amelyben egy kis libapásztor leány érzelmes históriája képezi a cselekvény központját. Ez a^ kis libapásztor — a darab primadonnája — Illés Teruska volt, aki szerepét már tavalyról ismert kedvességgel, színpadi otthonossággal játszotta meg, amelyhez társultak kellemes szopránhangján előadott énekszámai is. Egyenlő mértékben osztozott vele a sikerben Takács Gergely (Tulipán Ferkó), akit úgy játékát, mint énekét illetőleg határozottan jó műkedvelőnek mondhatunk. A betyáros juhászlegényt hivatásos színész sem igen alakíthatta volna különben. Illa Lajos (Sándor) hasonlóan jól oldotta meg feladatát; Mózsi csapláros szerepében szinte túlzásba menő igyekezettel erre törekedett Takács Dezső is, de minduntalan közbeszőtt „b . . zsidó" kupiéit nagy Ízléstelenségnek tartjuk — bizonyára helybeli — szerzőjük rovására is. Szomorú volna, ha a felekezeti gyűlölködés terjesztésére a szinpad használata is divatba jönne. A főbb szerepekben még Zsömlevits F., Hujter Margit, Sós Mariska, Kassa József, Paulics Mariska, Horváth Géza, Takács Alajos, Mágocsi Imre, Marton Matild, Kókai Erzsi stb. járultak hozzá a sikerhez, a közönség mulattatásához. A nagyrészt a szereplők rokonaiból, barátaiból ismerőseiből állott szép számú publikum nem fukarkodott tapsaival, a közreműködőknek bőven kijutott a megérdemelt elismerésből. — A darabot, melyet a zárda növendékei részére délután is qlőadták, Ziyány Gyula legényegyleti elnök és Szentqyörgyi Sándor karnagy tanították be. x A legkiválóbb orvosok egyhangú véleménye, hogy a gyermek a fejlődés szakában van legjobban arra utalva, hogy hatékony tápszerekkel erősítve a legkülönbözőbb ragályos betegségek ellen ellentálló képessé tétessék, s ugyancsak egyhangú vélemény az, hogy e célra legalkalmasabb a csukamájolaj, mely könnyű emészthetősége által válik igen becsessé. E célra legjobban ajánlható a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel sem kellemetlen szaga, sem rossz ize nincs, a gyermekek szive sen veszik. Készítője Zoltán Béla gyógyszerész Budapesten s üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban. — Házi szarka. Bonnyai Istvánné lovászpatonai lakos régebben tapasztalta, hogy össze kuporgatott holmiját valaki meg meglopja. Lesbe állott tehát s várta a tolvajt. Nem kellett soká várnia. Vas Mártonnét hamarosan rajtacsípte amint szobájában ismét lopni akart. Á szarka zárkába kerül az ellopott fejkendőért stb. ingóságokért. — A megfejtett talány. Ismeretlen tettestől kapjuk a következő sorokat: Idegen ember vagyok Pápán. Pár napja vetődtem ide, s mivelhogy szeretem tanulmányozni a városokat, alighogy megmelegedtem Pápa város vendégszerető falai között, sétára indúltam. Hosszú, nagy sétára. Nemcsak a főbb utcákon lejtettem végig, hanem elbandukoltam a sötét és legsötétebb városrészekbe is. (Engem nem csap be Potemkin!) Igy eljutottam a Korona-utcába is. Az alsó végén szemembe ötlött egy ház. Sokkal nagyobb volt a körülötte levőknél, szinte kirítt a szomszédos szalmás viskók közül. Olyan középület-féle lehetett, mert a homlokzatán felirat volt. A következő felirat: O HA Mi lehet ez a felirat, illetve ez a ház ? — töprengtem elmélyedve. Talán figyelmeztetés, hogy a vándor itt megálljon? Vagy talán valami elkeseredett lírai költő versének kezdőszavai ? A kérdésekre nem tudtam magamnak választ adni. Csak álltam és bámultam a rejtélyes felirat előtt. Egyszer csak megszólít egy öregedő bácsi: — Nyájas idegen, min töpreng olyan sötéten ? — Azt a felirat-rejtvényt szeretném megfejteni, ami ott a homlokzaton ékeskedik — mondám bátortalanúl. — Az a felirat annyit tesz, hogy kórház. Ha uraságodat jó éleslátással áldotta meg a teremtő, valami homályosan észreveheti a falon az elmosódott betűket. Most én se látom, de gyerekkoromban még valahogy ki tudtam betűzni. Elővettem turista távcsövemet s szemem elé illesztve, csakugyan a következő feli rat tünt elém : KORHÁZ Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. — De hát miféle kórház ez, s kinek a tulajdona ? — kérdém. — Zsidó kórház, a zsidó hitközségé — felelt a jó öreg. S ezzel elváltunk. Odébb mentem én is, ö is. De mielőtt elutaznék Pápáról, ha már nekem a rejtélyes felirat olyan nagy fejtörést okozott, a zsidó hitközségnek én is feladok egy kérdést : Miért nem javíttatja ki kórházán a feliratot, ha már felirat van rajta ? — Hirlapiró gyakorlati életpályán. Az Építőiparosok Országos Szövetsége Csokonai Vitéz Mihályt, a Győri Hirlap jelestollu helyettes szerkesztőjét, ismert és közbecsült hirlapirótársunkat, egyhangúlag a szövetség titkárává választotta meg. A vidéki hirlapiró gárda kiváló eröt veszít Csokonai távozásával, mely ujabb dokumentuma annak, hogy a jó hírlapíróból minden lehet, mig hirlapiró csak az lehet, akinek tehetsége van hozzá. — Előadás a Munkás-Otthonban. Vasár nap indúlt meg a pápai Munkás-Otthonban a szervezett munkásság számára az az előadássorozat, amelyet az orvosi, jogi, csillagászati, építészeti, stb. tudományok népszerűsítésére terveztek. Az első előadást dr. Sugár Jenő orvos tartotta „A fajok eredete és az ember származása" cimmel. Alaposan és behatóan ismertette Lamarck és Darwin ide vonatkozó elméletét, kiegészítve a legújabb tudományos kutatások eredményeivel és érdekesen állította szembe a természettudományi világfelfogást a bibliai teremtéstörténettel. A föld-, az állat- és növény" világ és az ősember keletkezésének, alacsonyabb rendüekből a mai állapotig történt fokozatos fejlődésének a származástan bizonyítékaival való igazolása után a létért való küzdelem és a természetes kiválasztás tanát, a tökéletesebb, fejlettebb szervezetek fennmaradásának okait fejtegette s a felállított tételek igazságát tudományos bizonyítékokkal, így a többek között az összehasonlító vérvizsgálat eredményének és a petesejt fejlődési alakzatainak ismertetésével bizonyította. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást a nagyszámú hallgatóság élénk figyelemmel kisérte és nagy tetszéssel fogadta. — Iskolaszanatórium a tengerparton. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési • Egyesület a magyar tengerparton: Cirkvenicán iskolaszanatóriumot és üdülőházat létesített, amelyben oly fertőző betegségben egyáltalán nem szenvedő, gyöngélkedő, lábadozó, gyöngefejlődésü leány és fiutanulók nyernek cselfély dijért kitűnő ellátást és leggondosabb felügyeletet, akik tisztán a klima és a tenger állandó hosszabb használata által teljesen visszanyerik az egészségüket és megmentetnek az élet számára. Az üdülő-ház ennélfogva állandóan nyitva tartatik és a növendékek végül tanulmányaikat is a D. M. K. E. iskolaszanatóriumába végzik és az év végén a szomszédos fiumei áll. iskolában tesznek vizsgálatot. Nyáron minden hely be van töltve az üdülőházbban annyira, hogy a D. M K. E. gyönyörű két emeletes épületében tanárnők felügyelete alatt a lányok nyernek elhelyezést, a fiuk számára pedig mindig külön villát kénytelen bérelni a kultúregyesület. Télen azonban annyi hely van a D. M. K. E.-ben, hogy minden év szeptember havától június haváig üdülő felnőtteket és családokat is felvesz a D. M. K. E. s csekély dijért gyönyörű szobákat és kitűnő ellátást ad. Az iskolaszanatóriumban és üdülőházban való felvételről a ü. M. K E. főtitkári hivatalába (Bpst, István-ut 81.) lehet bármikor fordulni. — Lómészárszék. A „Komáromi Ujság"ban olvassuk: „Rohamos lépésben haladunk előre. A világvárosok egyik intézménye, lómészárszék létesült a napokban városunkban a Jókai Mór utcában, mely igen nagy forgalomnak örvend. Mindez azt mutatja, hogy városunk' ban a húsdrágaság a legmagasabb fokra hágott. Kevés olyan család van Komáromban, aki meg ne érezné a magas húsárakat. Ez a tarthatatlan állapot hozta magával a lóhus kimérés meghonosítását városunkban, ahol mesés olcsó árért mérik a hust. Az üzlet előtt a szegény nép tolong, bámul be e^üzletbe, ahol jórészt az intelligencia vásáról. Pedig hát a szegény nép jobban rá van arra szorulva. No de hát így van ez minden újításnál. Mikor a krumpli termelést kezdették nálunk meghonosítani, a szegény népet kényszeríteni kellett rá. Ellenben a dohányt pápai átok dacára is termelték/ x Schaumann Gyula gyógyszerész gyomorsója több mint 30 év óta, mint dietikus készítmény a legjobb hírnévnek örvend, amit számos elismerő oklevél igazol. Előnyösen ós megbizhaSÓan hat az emésztési folyamatnál, gyomorbajnál, 8avkópződésnél, felböfögésnél stb., úgy hogy ez mint legrégibb háziszer, nagy elterjedtségnek és közkedveltségnek örvend. Előnyös hatását ráoionális összetételének köszönheti. A kényelmesebb és kellemesebb felhasználás végett Schaumann gyógyszerész a gyomorsón kívül gyárt még gyomor-pasziillát is, mely a gyomorsónak hatásával teljesen egyenlő. Az ára mindkét készítménynek ugyanaz, mint eddig: 1*50 korona dobozonként. Csak a minőség révén lett világhírű a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok wmm A hygienikus mmh^ Palmakaucsukl ágybetét I minőség

e J wmm elsőrangú wmmm