Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-03-26 / 13. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Húsvéti elmélkedés. A föltámadás eszméje hatja át ma a kebleket és öltözteti ünnepi ruhába a templomokba siető embereket. A halandók legkedvesebb gondolata volt mindig a hit, hogy nem örökre halunk meg; hogy a halál hosszú édes álmokból szőtt hit, amely az igazi, a soha el nem muló életbe vezet át. Hogy a földi lét határán a megváltoz­hatatlan végenyészet birodalma lesz-e a kérlelhetetlen úr, vagy mint a régi mon­dák arany himzésü képzelete festi elénk, az elhalt nemzedékek megtisztúlt formá­ban ismét újra születnek, — az légyen a bölcselök, költök és a vallásos kedélyek és felfogások vita tárgya. Mi a feltámadás ünneplésében a szeretet és igazság győzelmét a szeretet­lenség és igazságtalanság felett, a kitartó nemes munka diadalát az irigység és fondorkodás akadályai fölött látjuk. Minden ember annyit ér embertár­saira nézve is, amennyi igaz szeretet van benne. És minden társadalom, kisebb-nagyobb felekezeti és nem felekezeti, oly mérték­ben ad enyhítő meleget egyes tagjai szivébe, érzületébe és akaratába, amily fokig uralkodik köztük az őszinte szeretet. A mai társadalom egész összetételé­ben, részleteiben és töredékeiben a kép­mutatás hazug tükrének hideg képeivel él és mozog. A legnyájasabb mosolygásban sem keresheted az érdeklődő, meleg szeretet fényét. Kiszámított annak minden pillan­tása. A legáradozóbb szavak mögött sok­szor ott rejtőzik mint mérges kigyó a szép virágbokrok alatt, valamely bűnös, tervszerű szándék; vagy az a sok szép szó nem egyéb külső köntösnél, mely az irigység és titkos rossz akarat elfödé­sére hivatott. Őszinte, igaz barátságot aligha lelhetsz valahol. Olyan árva, galambbá lett ez, amelynek pihenő fészkűi nem kínálkozik hely seholsem. Ily sorsú párja neki az igazság. Ezen erény is csak sóvárgásaink világában ismerős. Az életben kitagadott és üldözött mostoha. Vágyaink otthoná­ban ülő kínzott hamupipőke. A szeretet hiánya tette ezzé. Ahol nincs szeretet, hogyan lehessen ottan igaz­ság? Ez ikertestvéreket egymástól elvá­lasztani nem lehet; de ha lehetne is, nem volna szabad. Az igazság sugarának útja a szivtöl az elméig hat; fényét kölcsönzi az elme, melegét önté beléje a szív. A rideg birói ajk bármily objektív Ítéletén ott érezheted a bántó nyirkos lepá­rolást, amelyet csakis a résztvevő szeretet űzhet el onnan. Szemünk nincs hozzászokva az igaz­ság sugarához ; szivünk önzésében elvész az igaz szeretet erejének útja. És innen van, hogy napjainkban is, mint régen, tetteinkben oly sokszor együtt jár az igaz­ság a hamissággal anélkül, hogy észre vennők és mi odaadjuk mindenünket önző jóakaratunkban s csak akkor ismerjük fájó megcsalatásunkat, amikor már késő. Vakká, bénává lett belvilágunk, önzésé­ben terhe önmagának is, másnak is. Enyhítő írt és gyógyulást a beteg léleknek a nemes munka adhat még csu­pán. Ez még bir meleget árasztani a már-már kihűlt érzelmi világ ütőereibe és önnön megfeszített igyekezetén megtanúl az igazságosságra is törekedni. Régi közmondás: a munka nemesít. A kitartó, lankadatlan, nemes munka pedig fölmagasztosít. Aki élte java részét szent célra for­dítá és benne lankadatlan ügybuzgólko­dott, az előtt a temető kapui zárva van­nak és sirja egy új örök élet bölcsője. Egyesek, nemzetek életszabálya ez. Huszonhárom század moha borult rá a nagy görög nemzet hantjaira és ime mégis él a nép müveivel, szellemével bennünk és általunk. A nagy irók, a nagy költök, állam­férfiak, hadvezérek, hősök, vértanuk és a jeles tulajdonságokban tündöklő alakjai az összes múltnak közöttünk mozognak láthatatlanul ugyan, de mégis érezhetően, szivünk, lelkünk és akaratunk jóra irá­nyuló indulataiban. És hát nem csak az emlékezet szálai fűzik őket hozzánk, a késő utódokhoz, hanem az éltető eleven erő, nemes mun­kájuk közvetlen hatása. Feltámadott a Megváltó. Ezt zengi ma örömmel min­den ajak. Igen ! Feltámadott, de csak azért, hogy megmutassa az embereknek, hogy amilyen az ö élete volt, csakis a szere­tet, igazság és állhatatos önzetlen nemes munka győzheti le a halált és számíthat örök életre. Az önzés és a tétlenség minden bűne véghetetlen semmiségbe fúl. Ezen eszmék hassák át a mai napon gondolat- és érzésvilágunkat és adják aj­kainkra az imádságot és az ünnepi Alle­luja árját. Gy. Gy. A fürdő magánkézben. Városunk közegészségügyének tettek dicsé­retes szolgálatot azok a derék férfiak, akik másfél évtized előtt a Csáky-utcán levő kád- és gőzfürdőt létesítették. A fürdő létesítéséhez szükséges ösz­szeget részvénytársasági alapon hozták össze. Arra az alapítók közül bajosan számított egyik is, hogy a vállalat révén valaha nagyobb üzleti haszonhoz jusson. Végre is kis városban a fürdő bajosan fejlődhetik ki oly mértékben, hogy a befektetett tőke busásan hozza meg kama­tait. Akik akkor a fürdőt alapították, azokat — a város szempontjából — bizonyos tekintetre­méltó ideális cél vezette. A fürdő ma is jó formán ugyanannak a társaságnak kezében van, mely kezdettől fogva vezette. Hogy ez a vezetés jó volt, az a közön­ség megelégedésében jutott kifejezésre. A közön­ség szereti a mi fürdőnket, mely ha nem is pompáz a nagyvárosi fürdők fényűző berendezé­sével, de céljának teljesen megfelel és megvan egy tulajdonsága, amivel más városoknak akár­hány ennél szebb, díszesebb, kényelmesebb für­dője nem dicsekedik, hogy csak fürdő, semmi egyéb. Hogy mit dicsértem itt meg a mi fürdőn­kön, azt — úgy hiszem — bővebb magyarázat nélkül is érti mindenki. S hogy mért dicsértem épen e szempontból, azt is hamar megmond­hatom. Arról van szó ugyanis, hogy a fürdőt a tulajdonos részvénytársaság eladja. Vevő jelent­kezett reá s mivel a felajánlott összeg meg­felelő, komoly tárgyalásokat folytatnak vele. Magánkézre kerülne tehát a fürdő, amely eddig egy erkölcsi testület kezében volt s épen ezért erkölcsi szempontból soha nem esett a leg­kisebb kifogás alá sem. Hát, őszintén szólva, ez nekem nem tet­szik. S mivelhogy részvényes nem vagyok, a közgyűlésen fel nem szólalhatok, ez úton for­dúlok azokhoz az urakhoz, kiknek önzetlensé­géről a lefolyt másfél évtized bizonyságot tett: ha lehet, akadályozzak meg, hogy a fürdő ma­gánkézre ne jusson. Mert az a magánkéz, amelybe ma juttatják — nincs kétségem felőle — megbízható, de ki vállal kezességet, hogy a mostani vevőtől nem veszi-e meg később, talán -rövid idő múlva más s nem kerül-e végre a fürdő olyan egyénnek tulajdonába, aki hasz­not, nagy hasznot akar belőle — bármi módon. Tudom, hogyha ez, amit itt sejtetek, meg­történnék, legjobban a fürdő jelen tulajdonosai­nak, a részvénytársaságnak fájna. S hogy ez Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férü-divatkelmék I! Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékbeD^vairmi'nt angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. = YÁCÍÓ DEZ§Ő = szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápáa, Fő-tér 19-ik szám alatt. Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom