Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-03-26 / 13. szám

meg ne történhessék, a közönség nevében ké­rem őket, próbálják meg — ha lehet — továbbra is sajat kezelésükben megtartani a fürdőt, ha pedig mindenkép szabadulni akarnak tőle, kínál­ják fel vételre magának a városnak. Hiszem, hogy a képviselőtestületnek van annyi érzéke a közegészségügy iránt, hogy a vételtől nem idegenkednék s annyit, mint az az idegen ajánlkozó, maga is megad. Számítá­sát ép úgy megtalálná, mint az idegen. És ha nem : inkább némi anyagi veszteség, mint pótol­hatlan morális kár! — or A YAROSHÁZÁROL. § Városi közgyűlés lesz ápr. első napjaiban. A közgyűlés tárgysorára a következő ügyek kerülnek: 1. A hirdetési szabályrendelet. 2. A heti állatvásártér rendezése. 3. A bordélyházak kihelyezése. 4. A „Molkerei Agricola*' kérelme a vele kötött szerződés megszüntetése iráut. 5. A Vágóhidtól a Bakonyereig csatorna készítése. 6. A vámházak kibővítése és a Gyimóti-űti vám kihelyezése. § A jéggyár épületére beadott ajánlato­kat a műit szombati tanácsülésben bontották fel. A munka kivitelére, mint legolcsóbb ajánlat­tevő, 12710 K költséggel Beseübaoh Károly építőmester nyert megbízást. A gyárkémény megépítését 2611 K költséggel. Eggenberger Szilveszterre bízták. Az építési munkálatok már a múlt héten kezdetüket vették. A gépgyári berendezést a Ganzcég május 5-ig tartozik szál­lítani, hogy a gyár juoius 5-én üzemét meg­kezdhesse. § A pápa—veszprémi törvényhatósági közút törzskönyvének hitelesítése 1910 május 13-án d. e. 9 órakor fog a városháza nagyter­mében megtörténni. Felhívatnak az érdekelt út­menti birtokosok, hogy ezen törzskönyvet a fent­említett időig tekintsék be s amennyiben érde­keik sértve volnának, e körülményt a hitelesítés alkalmával jelentsék be. EGYESÜLETI ÉLET. = A felsővárosi olvasókör f. hó 20-án vasárnap d. u. 3 órakor tartotta 10 éves fönn­állásának emlékünnepét és vele kapcsolatban ekkor ünnepelte március 15-ikét is. Az olvasó­kör két termét zsúfolásig megtöltötte a közön­ség. Mészáros Károly polgármester, elnök, veze­tése mellett jelen volt a kör minden tisztvise­lője és majdnem minden tagja, számosan az intelligencia köréből és városunk orsz. képvise­lője is. Miután az elnök szép beszédben meg­nyitotta a gyűlést, átadta a szót dr. Csoknyay János v. ügyésznek és köri titkárnak, aki fel­olvasta ügyesen csoportosított leírását a kör 10 évi működésének. Győri Gyula indítványára a tartalmas jelentést jegyzőkönyvbe iktatják örök megőrzés végett. Ezután Győri Gyula tar­totta meg a márc. 15-ikére vonatkozó magas szárnyalású, szép emlékbeszédét, amelyben rö­viden ismertette a nap nagy előzményeit és történetét, és lelkes szavakban honszeretetre buzdított. A zajos tapssal fogadott beszéd után Szűcs Ilonka nagy hatással szavalta el Ábrányi Emil: Vándormadár c. költeményét. Spángli Margit Gyula Pál: Pókayné c. darabjával kel­tett feltűnést. Tóth Juliska Ábrányi E. gyönyörű költeményét „Mi a haza ?" adta elő oly szaba­tossággal és művészileg, hogy az egész közön­ség a legteljesebb elismeréssel adózott érte és sokáig tapsolta őt. Végezetül elnök Mészáros Károly üdvözölvén a megjelenteket és köszö­netét fejezve ki a szereplőknek, szép beszédben bezárta a lelkes hangulatban lefolyt ünnepélyt, melynek végső akkordjai előtt Győri Gyula indítványára kimondta a közgyülés, hogy az elnök bevezető és bezáró beszédét jegyzőkönyvi­leg megörökíti. = A leányegyesület március 27-én, azaz vasárnap este 8 órakor rendezi saját helyiségé­ben előadó ülését a következő műsorral : 1. Redova. Részlet Meyerbeer Próféta o. operából. Zongorán négy kézre előadják Kohn Olga és Eisler Ilonka. 2. Tóth Kálmán : Levéltöredék. Szavalja Steiner Róza 3. Az elektromos vilá­gításról szabadelőadást tart Fellner Élemér. 4. RafF: Polka de la rein. Zongorán előadja dr. Fehér Dezsőné. 5. Patayné Farkas Gizi: Asszony bánat. Előadja Draoh Jolán. 6. Rózsavögyí ke­sergő. Hegedűn előadja Sági Soma, zongorán kiséri Szentgyörgyi Sándor. Belépődíj nem ta­goknak 40 fillér. Színházi hét. Tátongó, üres házzal kezdődött ez a szín­házi hét s ezideig — sajnos — ebben a jelben is folytatódik. Nem kereshetjük az okát, mert közönségünk rendszerint lassankint szokott belemelegedni a színházlátogatásba és ezért reméljük, jobbra fordulhat minden. A be­mutató előadáson Trenk báró operett került szinre és az első hét ezzel együtt, két operettet pro­dukált, a reprizként előadott Erdész leánnyal. Lehet, hogy nemcsak a hideg idő, hanem a közönség hidegsége is befolyással volt arra, hogy nem állottak az operett-előadások azon a színvonalon, melyhez már hozzá voltunk szokva ; de lehet az is, hogy a gyenge librettók sem adtak elég alkalmat színészeinknek alakító ké­pességük kifejtésére. És ez csak az operettek nagy hanyatlását jelenti. Pedig kár ezért a mű­fajért. Végtére is nem mindenki értheti és él­vezheti a magasabb műfajú operát és a könnyü­vérű muzsikának is meg van az ő lelket üdítő hatása a nem műértőre is. Ezúttal csak meg­említjük, de nem rójjuk meg azt a túl kedélyes és orfeumszerü konferálást, amit a színpad és nézőtér között megnyilvánulni láttunk, habár szelídebb alakban is. Az előadókról szólván, négy énekesnőt is volt alkalmunk hallani és látni a két operettben. A subrett-kör megoszlik Bihari Erzsi és Kiss Cecil között. Mindkettőben meg van a kellő temperamentum, de játékuk még kiforrva nincs, nem elég biztosak a ma­guk dolgában. Azonban kifejlődhetnek mind­ketten kitűnő subrett-primadonnákká. Biharinak szép, csengő, bár kis terjedelmű hangja van és iskolázottságát különösen ki kell, hogy emel­jük. Igen rossz szokása, hogy száját mindig félrevonja, mintha minden helyzetben csak meg­vetéssel viseltetne mindenki iránt. Ha tudná milyen rosszul áll ez neki. Kissnek hanganyaga már erősebb és ezzel a hanggal, ha kitartóan míveli, még sok sikerei lehetnek. Körülbelül ilyenformán nyilatkozhatunk a másik két énekes­nőről, Ladányi Mariskáról ~ és Paxy Margitról is. Ez utóbbinak azonban hangjában van a fő­erőssége, mely a magasabb fekvésekben szépen érvényesül. Mindnégyükről pedig általánosan az a véleményünk, hogy egyhamar vonzóerőkké válhatnak és közönségünk megkedveli majd őket. Az operett előadások hiányait egyébiránt Gyárfás Ödön és lvánfi Jenő kitűnő játéka, művészettel előadott énekszámaik és Bátori Béla kifogyha­tatlan, pompás humora kárpótolta. A zenekar messze fölülmulta az énekkart és pedig sokszor a szó szoros értelmében is, amennyiben nem egyszer túlharsogta azt, ami a magánszólamok­nál is előfordult. Azt hisszük, hogy a zenekar kissé diszkrétebbűl végezhetné a kíséretet, mert tulajdonképen ez volna a feladata. Berlinben e héten már 30-adszor adják a Taifunt. Adták annak ellenére, hogy az új­ságok az Ördög, a Tanítónő és a Tatárjárás diadalmas előrenyomulása útán a Taifunnál már „magyar invázióról" beszéltek. 30 előadás egy világvárosban jelent valamit. Azzal az ér­zéssel mentünk a színházba, hogy a Taifunban valami rendkívülit kapunk. Várakozásunkban nem is csalódtunk. Ha cselekvényben nem is láttunk újat és meglepőt, mert hisz a téma maga, hogy valaki helyett egy gyilkosság el­követését elvádolja a másik s amaz aztán lelki­ismerete furdalásaitól meghal, eléggé ismert, de a miliő, amelybe e témát Lengyel Menyhért helyezi, már új s új a japán alakoknak mesteri jellemzése is. Az előadás első része méltó volt a darabhoz. A három főszereplő Alapi, aki a darab japán hősét öntutados realizmussal, a lelki mozzanatok élethű ábrázolásával játszotta meg, Verő Janka, aki a hisztérikus német lányt ábrázolta s érthetetlen jellemét érthetővé, érzéki­ségét emberivé, kegyetlenségét asszonyivá tette s végül Marosi, aki a szenzációs német poéta alakjában művészileg igazat nyújtott, mondom, e három főszereplő megérdemli a teljes dicsé­retet. Mellettük elősegítették az ensemble sike­rét Kovács, Bátori, Vértes is. Sajnos, a darab második felét a statiszták szereplése lerontotta. Hiába, még törvényszéki hallgatónak se lehet mást beültetni, mint színészt, hát még szavazó bírónak! A második részben pár igen szépen megjátszott szerepe volt Kis Cecilnek, aki már a múlt szezónban is feltűnt. Kiemeljük még Alapi haldoklási jelenetét is. A darabot kétszer adták egymásután alig félig telt házak előtt. Kár érte, zsúfolt házakat érdemelt volna. HETI ÚJDONSÁGOK. Férfikorban. Megértem — ó, de mint — a férfikort! Az élet eddig százszor rám tiport; S hogy porba lökve sírjak ég felé, Lelkemnek szárnyát összetördelé. Szivemre tette romboló kezét, Elszórta sok-sok kincsét szerteszét: A büszke vágyat, tiszta szenvedélyt, Nemes tüzet, biztatgató reményt, A dús színben nyíló virágokat: A féltve őrzött édes álmokat. — Es így rovom tovább nehéz utam, Porban, sebben vergődve, koldusán. Szivem kihalt; s miként felhős orom, Sötét borút visel már homlokom; A férfikor redöt kezd vágni rá S nincs, aki lággan megsimítaná. Szalay Mihály. — Ünnepi istentiszteletek A r. kath. templomban húsvét vasárnapján misét mond Kriszt Jenő esperes-plebános, szentbeszédet tart Káuzli Gyula káplán ; ünnep másnapján a misét ugyan­csak Kriszt Jenő mondja, prédikálni pedig Blasutigh Sándor káplán fog. — A ref. templom­ban mindkét nap délelőttjén Kis József esperes, a délutánokon Gutray Mátyás s. lelkész végzi az istenitiszteletet, ugyancsak ő segédkezik az úr­vacsora osztásnál is. — Az ev. templomban hús­vét vasárnap Bohár László másodlelkész, hétfőn Gyurátz Ferenc püspök tartja a prédikációt. — Választási mozgalmak. Az ország­gyűlést feloszlatták, az országban a politika kezd uralkodó jelszóvá lenni. A választásokat ugyan elég messzire, május végére tolták ki s ez némi­leg mérsékli egyelőre a hevesebb agitációt. Űjabb híreink a következők: Pápán a héten a függet­lenségi párt tartott értekezletet. Az értekezleten Hajnóczky Béla elnökölt és üdvözölte Hoitsy Pál orsz. képviselőt, ki felszólalván kijelentette, hogy már régen óhajt a választók előtt nyilat­kozni a politikai helyzetről. Erre dr. Kende Ádám indítványára a beszámoló s egyszersmind a prógrammbeszéd idejét ápr. 3-ikára tűzték ki. A végrehajtó-bizottság megválasztását akkorra halasztották. Az ugodi kerületben a mult héten alakult meg a Nemzeti Munkapárt és nagy lelkesedés­sel elhatározta, hogy jelöltjéül Jákói Géza ura­dalmi igazgatót, az ugodi kerület szabadelvű pártjának hosszú időn át volt elnökét kérte fel. Jákói igazgató a jelöltséget elfogadta. SZEBERÉNYI JÁNOS mérlegkészítő és lakatos, PÁPA, Jókai-utca 14. = jutányos áron elvállalja bárminemű = mérlegek javítását, súlyok egyenlítését hitelesítéssel együtt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom