Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-11-05 / 45. szám

kormányzati intézkedések megtétele, mint a borjú levágási tilalom, vasúti tarifáknak a vidéki városokra kedvező szabályozása, husfogyasztási adók eltörlése, közlegelők létesítése stb., az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület pápai kerülete által a drágaság és különösen a husszükség és husdrágaság kérdésében való állásfoglalás végett összehívott, Pápán 1910 október hó 30-án megtartott naggyülés csatlakozik ahhoz az országos mozgalomhoz, amely a vámkülföldről, illetve a Balkán államokból való husbehozatal fokozása, nevezetesen az élő állatok behozatalának megengedése czéljára megindult. Felhívja a gyűlés a kormányt, hogy ennek a kívánságnak megvalósítása végett tegye meg haladék nélkül a szüséges intézkedéseket, illetve folytassa le sürgősen az intézkedésekkel kapcsolatosan szükséges tárgyalásokat. Múlhatatlanul szükségesnek tartja továbbá a naggyülés, hogy a kormány és_ az összes irányadó tényezők az általános drágasággal összefüggő kérdések egész komplexumával sürgősen a legbehatóbban és legszélesebb alapon foglalkozzanak s ennek eredményeképpen gyökeres reformok utján enyhítsenek minél nagyobb mértékben az országos bajon, amely egyre súlyosabban nehezedik különösen a városi polgárság megélhetésére. A gyűlés a határozati javaslatot elfogadván, nagy érdeklődés és zajos tetszésnyilvánítás között dr. Antal,Géza, városunk orsz. képviselője fejtegette ez irányban való álláspontját. Meggyőződése szerint a drágaságért nem| a kereskedőkben és nem az iparosokban kell| a bűnbakot keresni, hanem azon hosszabb idő^ óta folytatott gazdasági politikában, melynek;: egyedüli törekvése, hogy minél nagyobb több-* letet tudjon a kiviteli mérleg felmutatni, de amellett egy egész nemzedék fizikai erejét dobja oda zsákmányul az élelmiszernek az ország népétől való elvonásával. Részletet olvas e tárgyról 3 évvel ezelőtt megjelent tanulmányából, melyben ezek a bajok és azok okai már részletesen feltárvák és a közönség lelkes éljenzése között kijelenti, hogy minden tőle telhetőt el fog követni a szanálás munkájában. Klein József bérlő és Kellner Vilmos felszólalása után, akik a husdrágaság speciális okaira mutattak rá, Mészáros Károly polgármester ismertette a miniszterelnöknek a városok deputációjához intézett válaszát és meleg szavakban köszönte meg az Omkének azt a támogatást, amelyben a városok akcióját részesíti. Ezután elnök a közönség érdeklődését megköszönve, a gyűlést berekesztette. Városi közgyűlés. — 1910. nov. 3. — A városatyák élénk érdeklődése mellett folyt le a csütörtöki képviselőtestületi közgyülés. Nagyobb vitát csupán a Pápa— devecseri vasút tárgyában küldött keresk. miniszteri leirat s a pálházai iskolakötelesek ügye keltett. A döntés mindkét ügyben megnyugvást keltett, mert bár tény, hogy az első ügynél sokkal kívánatosabb lett volna az eredeti határozat változatlan fönntartása, mégis az adott kényszerhelyzetben a vasút létesülését makacskodással kockára tenni nem lehet ; a másik ügynél szintén helyesebb lett volna azonnal magán Pálházán állítani fel az iskolát, de ennek egyelőre elhárithatlan akadályai voltak, iskolát fel nem állítani pedig, -— kulturbotránnyal lett volna egyértelmű. Megnyitás, elnöki bejelentés. Mészáros polgármester a közgyűlést d. u. 3 órakor megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítésre Borsos István, Csillag Károly, Gaál Gyula, dr. Herzog Manó s Lippert Sándor v. képviselőket kérte fel. Napirend előtt a polgármester elismerő szavakban elégtételt szolgáltatott a pénzügyi bizottság érdemes előadójának, dr. Hoffner Sándornak, kinek (értékes munkássága jutalmául!) a mult közgyűlésen megokolatlan, fölületes megtámadtatásban volt része. Az általános helyeslés, mely a polgármester szavait követte, bizonyítéka annak, hogy a képviselőtestület mégis csak megtudja becsülni a közügy önzetlen munkásait. Hisszük, hogy ez dr. Hoffnert az előadói tisztről benyújtott lemondása visszavonására fogja bírni. Pótolni őt nagyon bajos volna. Interpellációk. Napirend előtt egy csomó interpelláció volt. Pados József a mezei egerek lapunk múlt számában általunk is szóvá tett nagymértékű elszaporodásáról beszélt s kérte a polgármestert, hogy ingyenes irtószert szerezzen be a kormánytól, amit a polgármester készséggel kilátásba is helyezett. Kellner Vilmos a husdrágaságról szólott, kifogásolván a rendőrkapitány több intézkedését, mikre nézve azonban azt a választ nyerte, hogy azok kormányhatósági rendeleteken alapulnak s tőlük a közönség közegészségügye érdekében eltérni nem lehet. Még azt is kérte az interpelláló, hogy a hus pótadóját a város engedje el s akkor lehet a közönségnek olcsóbb hust adni. Kovács József a Virág-utcai tűzről szólva, a tűzoltóság kiváló vezetőségét dicsérte s tiltakozott azok ellen a rágalmak ellen, melyek a tűzoltóságra nézve egyik helyi lapban megjelentek. A polgármester az interpellációra — minthogy az a közgyűlésre nem tartozott — választ nem adott. Végül Kovács Sándor az Árpád utca megnyitásához átengedett terület késedelmes átíratását tette szóvá s a polgármester megigérte intézkedését. Elhalasztott ügyek. A Batthyány-utcai utcakocsmához megveendő telek, a Pápa városi és vidéki takarékpénztártól megveendő épületrész, a gyimóti-uti vámház céljaira megveendő terület s végül a ref. templom és szinház kapcsolatos ügyét kellő számú képviselő hiányában december hó 5-én tartandó közgyűlésre halasztották el. E közgyűlésen a jelenlevők számára való tekintet nélkül végleges határozatot fog hozni a képviselőtestület. Vita nélkül. A Bezerédy-utcai lakosok kérelmét vízvezeték és világítás létesítése iránt csak részben teljesítették ; világítást adnak, vízvezetéket — azon környék végleges rendezése előtt — nem. A hirdetés-ügyről szóló szabályrendeletet egész terjedelmében elfogadták. A szabályzat most már — törvényhatósági jóváhagyás után — életbelép s általa a város közjövedelmei némileg szaporodni fognak. A pápa—devecseri vasút segélye. A kereskedelmi miniszter a városnak a pápa—devecseri vasút segélyezése tárgyában hozott határozatát visszaküldte azzal, hogy a határozathoz fűzött kikötésektől a város álljon el. Az ügy körül váratlanul nagy vita kerekedett. Hajnóczky Béla emlékeztet arra, hogy e kikötések (hogy a fűtőház Pápán legyen s a menetrend Pápa város piaci érdekeinek megfeleljen) a bánhidai segélynél is benne voltak, ha a miniszter azt mondja, hogy óhajainkat amúgy is respektálni fogja, akkor nincs ok rá, hogy az illető kikötéseket a határozatból elhagyják. Barthalos István előadja, hogy ilyen kikötéseket szokás volt tenni s régebben a minisztérium nem tett ellene kifogást, minthogy azonban többször kellemetlenségek származtak belőle, a minisztérium most ellenző álláspontra helyezkedett. A fűtőház természetszerűleg máshol nem lehet, mint Pápán, hogy pedig a menetrend piaci érdekeinknek megfeleljen, az magának a vasútnak létérdeke. Fischer Gyula megemlíti, hogy a bánhidai vasút fűtőháza is Bánhidán van s ott nagy személyszolja a keservét a birónak, hátha megesik a szive és még utóbb ad nekik lakást saját úri házában. Lekiált a padlásról. — Erre jöjjenek kedves atyámfiai ! Éppen jókor jönnek. Ezzel ö is ballag befelé, utána a társulat többi tagjai. — Éppen most érkeztünk meg — moa dotta a direktor — és a biró úrral szeretnék beszélni. A biró előáll, megláttzik rajta, hogy zavarban van, az esküdtek böködik az oldalát, mire kihúzza magát, rákezdi a következő mondókát : — Engedje az Isten, hogy sok hosszú ideig körünkben lássuk, mert mi már nehezen vártuk. A község ajándékát, ime, átaladjuk, őrizze és tartsa meg az Isten sokáig. — Éljen ! — mondták — sokáig, mire a direktornak köny szökött a szemébe és azt gondolta magában : mégse olyan háládatlan nép ez a jó falu népe, hiszen lám azt mondja a biró, hogy már régóta vártak bennünket és hozzá ajándékot is hoztak elém. Ezzel elvette a serleget, hálásan megköszönte és kezet fogott a küldöttség tagjaival, akik majdnem kezet csókoltak neki. Nagy Ion azonban a biró csodálkozása, midőn a plébánosnak vélt kopasz szájú direktor játszási engedélyt kért és a miatt panaszkodott, hogy nem kapnak lakást sehol a községben, azért kénytelenek Thalia papjaihoz nem méltó helyen átvirrasztani az éjszakát. Mit csináljon most már? Visszakérje a serleget ? Hiszen akkor kinevetik vastag tévédé séért 1 Azután meg, hiszen az esküdt urak böködték az oldalát, hogy most . . . Hát vissza nem kéri ő, ha a világ összedűl is miatta. Nem is szólt többet egy kukkot sem, hanem sarkon fordultak valamennyien és elkodródtak onnan. A direktor örömét is megint csak lelohasztotta, mikor a társulat komikusa, aki rögtön átlátta a tévedést, ezt megmondta a direktornak. A direktor fájó Bzivvel bár, de vissza akarta adni az ajándékot, de a társulat többi tagja azzal fenyegette meg, hogy ha visszaadja, menten faképnél hagyják valamennyien, mert egy jóravaló szinész-direktortól csak elvárhatnak annyit-, hogy ilyen értékes tárgyat, melyet önként adtak át neki akkor, mikor a legnagyobb nyomorban tengődnek, csak nem adja ki karmai közül, ugyanis csak nem dobja ki az ablakon a szerencsét? Hiszen ez egyértelmű lenne az öngyilkossággal. Minő gondolat ! — szavalta tovább a hösszerelmes — így elfajult hát a szinészbecsület ? A serleget hát nem adták vissza, hanem mire reggel lett, úgy elpárologtak O/.oráról, mint a kámfor. A biró, meg az esküdtek azonban bent voltak a szószban. A serleget a község csináltatta, tehát azt át kell adni a plébánosnak minden körülmények között. De hogyan ? Most már nem csinálhatnak egyebet, mint vesznek közös költségen egy másikat és átadják azt. A plébánost üdvözölni azért elmentek. A mondókát pedig akkért korrigálta a biró, hogy a serleget is átadnák, de az nincs meg, hanem majd vesznek egyet, addig csak legyen nyugodtan a plébános úr. A nőgyűlölő. (Schopenhauer életéből.) A napokban volt ötven esztendeje annak, hogy Schopenhauer Artúr meghalt. Egyetlen költő és iró sem viseltetett olyan ellenséges érLakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó és modern BUTOROü állandóan raktáron! Javításokat is elfogadok, mzuzmiz DRACH ADOLF bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt.