Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-03-28 / 13. szám

féle foglalkozású és állású egyének Önként kötelezik magukat arra, hogy azon napi bevételüknek tetszés szerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik s ezáltal belépnek a Ligába. Nem egyes nagy ado­mányokra van tehát szükség, hanem fillé­rekre, amelyeket könnyen nélkülözhet és szívesen ad mindenki, aki szereti a gyer­meket. Ebben az évben április hó 2.-án és 3.-án tartja meg a Liga országszerte a gyermeknapot. Városunk kereskedőinek nagy része kötelezte már magát, hogy a gyer­mek-napot megtartja. Vásároljunk tehát és fizessük számláinkat lehetőleg ezen a na­pon. A városháza előtt gyüjtöszekrények lesznek kiállítva, aki arra sétál, ne sajnál­jon pár fillért az elhagyott gyermekektől. Akik részesei a gyermekek-nyujtotta bol­dogságnak, azok tudhatják legjobban, mit jelenthet a gyermek életében, ha nincsen apja, anyja, gondviselője; ne engedjük, hogy szánalom és könyörületesség hijján egy is elpusztuljon közülök. Rendezzünk apró gyűjtéseket a társas körökben, össze­jöveteleinken, szóval járuljunk hozzá jó szívvel, hogy a Gyermekvédő Liga hatal­massá és munkaképessé váljék és nagy feladatait minél sikeresebben megoldhassa. Dr. W. S. Az izr. nőegylet mulatsága. -- 1908 március 22. — A múlt vasárnap délután a város minden részéből, részint gyalog, részint kocsin, de minden­esetre fényes diszbe öltöztetve, büszke szülők vezették apró csemetéiket a Griíf-szálló nagy­termébe. Az apróságok bizonyos méltósággal nagy hivatásuk tudatában lépkedtek az öreg Griff parketjóre s az izgatottság, mely elfogta őket, piros rózsákat rajzolt még a haloványabbak arcára is. Hogy ne lettek volna izgatottak, mikor már hetek óta készülődtek erre a nagy napra, a gyermek-kiállításra, amelynek eszméje bámulatos gyorsasággal terjedt el a gyermekvilág körében. Iskolákban, de még talán az óvodákban is, ezt a témát tárgyalták hetek óta s az izr. nőegylet vezetősége valóban nagy találékonyságról és rendezői tehetségről tett tanúbizonyságot, mikor mulatságát a gyermek kiállítással kapcsolta össze. Annyi gyermek gyűlt össze a Griffbe, hogy minden kétségünk egy perc alatt elmúlt városunk jövő népesedésének fejlődósét illetőleg. A gyerme­kekkel együtt jöttek természetesen a felnőttek is s már 3 órakor annyi ember tolongott ég szoron­kodott a teremben, hogy az öreg Griff valóban a leghevesebb erőpróbát állotta ki. Rogyó inát végkép megfeszítve, ellenállott a eúlypróbának s ezúttal még, bizonyára a szép gyermeksereg ked­véért, nem szakadt le. A terem falainak mentén tribünökre állítot­ták fel a gyermekeket s itt gyönyörködhettünk a legszebb gyermeknemekben és arcokban. Szőkék és barnák, akinek amilyen tetszett, állottak itt sorban s a szavazó lapot, amit szép asszonyok adtak a bejáratnál az érkezők kezébe, mindenki a maga ízlése szerint dughatta a kis kiállítottak zsebeibe. Szinielőadásnak is kellett volna lenni. Rosen­thal Franciska beteken át buzgólkodott különböző dalok, szavalatok és táncok betanításával, s az előadások bizonyára fényesen sikerültek volna, de sajnos, azt kell mondanunk, ez a mulatság kissé túlságosan sikerült s a nagy lármában, a folytonos tolongásban elvesztek a szépen meg­tanult szavalatok. Azért a kis gyermekek mégis igen boldogok voltak s így boldogok voltak a szülők is, boldog volt mindenki, s ez a boldogság tetőpontjára hágott, mikor dr. Lővy Lászlónó elnöknő Blau Henrik titkár kíséretében kiosztotta a jutalmakat. Nagyon kedves ötlet volt az egylet vezetőségétől, hogy minden gyermek kapott valami kis ajándékot s ezzel az egyenlőség elve ezen a kiállításon fényes diadalt aratott. Hogy a mulatság még teljesebb legyen, elárusító sátrak ia voltak, ahol a kis gyermekek­nek mindenféle ajándékot lehetett venni, sőt még rikkancsok is akadtak, akik a Báli Újság cimü alkalmi lapot árusították. Mondottuk már, hogy ez a mulatság szinte túlságosan sikerült és a Griff nagyterme kicsinek bizonyult hozzá. Az erkölcsi eredmény fényessé­góhéz azonban méltó volt az anyagi siker is, mert ez a mai nap, az esti mulatsággal egyetem­ben, közel másfélezer korona bevételt hozott az izr. nőegyletnek. Szinte megmámorosodva a délutáni mulatság nagy sikerétől, folytatódott este a nagyok mulat­sága. A tánc a hagyományos jókedvvel ment s az első négyest körülbelül 80 pár táncolta. A mulatságon, mely föltétlenül demokratikus szokott lenni, mint mindig, úgy ezúttal is résztvettek társadalmunk felsó' tizezrének tagja is, BŐt, mint Amerikában mondanák, a legfelső négyszázak is képviselve voltak. A nőegylet vezetőségének, különösen dr. Lővy Lászlóné elnöknőnek ós Blau Henrik titkár­nak a jó ügy érdekében kifejtett buzgalmát ime, a legfényesebb siker koronázta. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városunk falirata. Legújabban Késmárk ós Szolnok városok értesítették városunkat, hogy az állami segély érdekében a kormányhoz intézett feliratunkat pártolják s orsz. képviselőjüket felkér­ték a kérvény, a felirat támogatására. Érdeklődés­ben nincs hiány, de mi már pozitív eredményről szeretnénk beszámolni. § A vasúti menetrend megváltoztatása, illetve főkép a reggel l/ í 2S kor Győrből Pápára érkező vonat visszaállítása tárgyában lapunk mintegy l/« évvel ezelőtt dr. Rechnitz Ede tollából cikket hozott. Valószínűleg e cikk, valamint e vonat körül tett újabb tapasztalatok (amióta bajnali 4-kor indítják Győrből és 3/ 46-kor ér Pápára, azóta egy év alatt tízezerrel kevesebb ember közlekedett rajta, mint azelőtt) indították a polgármestert arra, hogy e vonat menetrendjének megváltoztatása tár­gyában kérvényt intézzen a MÁV. igazgatósághoz. Ha a vonat — mint azelőtt — 5 óra 40 perckor indíttatnék Győrből és 7 óra 29 perckor érne Pápára, akkor is meglenne, a csornai kivételével, minden vonathoz csatlakozása s nyerne vele Pápa város meg a — MÁV. is ! § Aszfaltjárda készítését kérelmezik a Kard­utcán a Csatorna-utcáig több érdekelt háztulajdo­nos. A v. tanács az ismert hozzájárulási feltételek mellett javaslatba hozza a kérelem teljesítését. § Építési engedélyt nyertek a hétan: Molnár Vendel a Bercsényi-utcán új földszintes lakóházra, Szabó József a Felső Hosszú utcán új földszintes lakóházra és Berta Márton a Csatorna­utcán toldalék-építkezésre, Kardos István Főiakola­utca 10. sz. átalakításra, Horváth József a Vak­bottyán-utcán földszintes lakókázra, Cserkuti Dá­niel Temető utca 20, sz. földszintes lakóházra. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai kör múlt vasárnapi házieUélyén ismét igen szépszámú közönség gyűlt egybe. A műsor első száma Guiger Edit monologelőadása volt. A mai táncról csevegett kitűnő rutinnal és sok szellemmel, meleg tapsokat aratva. Egy nagyszabású tanulmánynak beillő felolvasás követ­kezett most. Nagy Gubriella elevenítette meg a hallgatóság előtt Széohi Mária romantikus alakját. Miután a történet' Széchi Mária életét a leg­újabb kútforrások nyomán alaposan ismertette, rendre vette Széchy Mária alakjának költői fel­dolgozásait. Gyöngyössy, Tompa, Petőfi és Arany költői elbeszéléseit, majd pedig Dóczi Lajos drámáját méltatta esztétikailag, kiváló figyelemmel arra, amint az egyes irók egyéniségüknek ós koruknak megfelelőleg Mária jellemét különböző­képen fogják fel. A lendületes stílusban megirt került az öreg tisztelendő úr mellé, nagy kíván­csisággal tolta székét közelebb a borozgatók asz tálához. — Hát amint mondom, veszedelmes ember volt Giric Péter — tette le az öreg tisztelendő úr a poharát, amelyből csendes kocintás után kevéskét hörpintett. — Fiatal korában juhász volt az uradalomban, valami birka-dologba is kevere­dett, amiért aztán a vármegye házát is meglakta. Mikor katonasorba került, talán többet ült kurta­vasban, mint anélkül. De hát a kurtavas se ölte ki belőle az erkölosöt: mikor hazatért, csak annál jobban nekiszilajodott. Ő rikkantotta el magát legtöbbször, hogy ki a legény a csárdában ? Négy pajdányi legény egyszer összebeszélt, hogy majd kijuhászítja egy kicsit. Giric Péter nagyban mu­latott a korcsmában. Füle mellé parancsolta a cigányt, hogy csak neki húzza, senki másnak. Az egyik legény átkiáltott hozzá : — De nagy murit csap kend, Péter bátya ! Giric Péter az asztalra csapta a poharát: — A magamét mulatom el, öcsém, nem a tiédet ! A kötözködő legény még hegyesebben foly­tatta : — Ejha 1 Talán még mindig a birka árából telik ? De már erre felkelt a mulató óriás. Kidül­lesztett mellel lépett oda a legények asztalához : — Hát aztán, ki meri azt nekem a sze­memre vetni ? Hány juhász ember van, akivel meg nem esik az ilyesmi ? Aztán meg, ha vétet­tem, meg is bűnhődtem érte. Ki meri mondani, hogy egy szikra folt van a becsületemen ? S úgy vágta a kezében tartott borosüveget az asztalra, hogy szerte-szót repültek a szilánkjai a megvérezték a legények arcát. Parázs-verekedés kerekedett. Három legény vérbe fagyva maradt a korcsma padlóján, a ne­gyedik csendőrért szaladt. De Giric Péter még a kakastollas hatalomnak is ellentállott. Alig tud­ták lebirkózni. Persze ezért még tovább viselte a szürke rabdarócot, mint a birka miatt. Hanem mikor kiszabadult, akkor is osak fennen hordta őkelme a fejét. Éppen nem tartotta magát becsü­letvesztett embernek, minthogy mások sem tar­tották annak. Váltig csodálták azt is, hogy ez a nagyerkölcsü ember hogy kapott feleséget ? Előre siratták a menyasszonyát. No, szegény Csobán Tera, az is több ütleget fog kapni, mint jó szót 1 De hát Csobán Tera belebolondult a vad emberbe. Hozzáment ós el is töltöttek egy pár esztendó't, hogy milyen boldogságban, az az ő dolguk. Itt kezdődik voltaképen az ón törté­netem. Ekkor cseppentem ebbe a falucskába, ebbe a plébániába. Gyönyörű tavaszi reggelen sétáltam a kertben. (Ez a hatalmas d iófa, mely most ránk borul, osak gyönge csemete volt még akkor.) Szombat volt: a vasárnapi prédikációra készül­tem. A nagy elmélyedésből egyszer csak egy fé­lénk, halk „Dicsértessék" keltett fel. Csinos me­nyecske állott előttem. Valóságos gyerekasszony. MIT IGYUNK? 'gyünk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk,mert T ffvunk m oh ai csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A nioliai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús savanyúvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vízzel éltek. Legjelesebb orvosi szak­tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélhteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. bOü*VÍZ ! Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom