Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-01-11 / 2. szám

V. évfolyam. 2. szám. Pápa, 1908 január 11. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Kgész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I KŐROiS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Miféle államsegélyt kérjünk? A folyó hó 15-én tartandó közgyűlés egyik fontos pontját képezi az az indítvány, mely szerint a bor- és húsfogyasztási adókat az állam engedje át a városoknak a neki tett szolgálatok fejében. Maga ez az indítvány sokat jelent. Jelenti elsó' sorban is azt, hogy a városok, de főleg a rendezett tanácsú városok a folyton szaporodó terhek elől az államnál keresnek jogos menedéket. Másodszor jelenti még, hogy ha eddig némán tűrték az ország minden közigazgatási tényezői között a legárvább bánásmódot és a minden oldalról rájuk törő megterheltetésí, ezentúl hallgatagon maradniok bűn volna önmagok és még nagyobb bűn lenne az egész ország közérdekei ellen. Most mi türés-tagadás, eleddig a mi rendezett tanácsú városaink, köztük Pápa is, valóságos Prokrustes ágyába bele voltak kényszerítve. Csak azzal a külömbséggel, hogy mikor erőszakkal kinyújtották az ágyvégéig, akkor még igen nagy terheket ie rakták rá lábaikra, és mikor terjeszkedni szeretnének, a sok hitbizományi és egyéb kötött birtokok miatt megcsonkulniok kell és azon felül a mellökre teszik rá a nyomasztó terheket. Már a múltkori szerény cikkemben mutattam rá, hogy mik is azok a terhek. Ilyenekül említettük fel az állami adó teljes kezelését, a megyei költségeket, a rendőri kiadásokat, a gyám- és árvaügyeket s némi részben a közoktatási segélyeket. Ezek a roppant nagy súlyok bénítják meg erőinket éa miattok sem jelentős városi alkotásokat teremteni nem birunk, eem tisztviselőinket a mai viszonyokhoz mérten tiszteségesen fizetni nem vagyunk képesek. Sokan ezt az állapotot teljesen az eddigi gazdálkodásunk botlásaira akarnák hárítani. Nem mondhatni, hogy eddigi gazdálkodásunk kifogástalan volna. Bizony e téreu nem úgy történt minden, ahogy mindnyájan szerettük volna. Azonban a nagy pótadó és a mindinkább összeszoruló megélhetési lehetőség eredő pontja ott van, azokban az idegen Urhekben, amelyeket, a törvény erejénél fogva ugyan, de méltánytalan úl hordoztunk annyi évtizeden át és szenvedünk alatta ma is. Irtózatos közgazdasági tévedés: városokat úgy fejleszteni, vagy teremteni akarni, hogy nem csak kötött birtokok vaskorlátjaival pántoljuk át, hanem ezen Összeszorúlt szűk keretek között az ő nyakukba varrunk minden terhet. Magyarország városai, főleg rendezett tanácsú városaival történt meg az a természetellenes állapot, hoy;y fejlődésök közben jobban táplálták közös anyjukat : az államot, mint, magokat. S e természetellenes helyzetnek ma már megnyilatkoznak szomorú következményei. Mind feljajdal és kétségbeesetten segedelmet kér a kormánytól. Városunk is, a haladni óhajtó Pápa. már két-három év óta kopogtat a magas kormány ajtaján ezen ügyben. Reménye van rá, hogy sikerül kérelme, anuál is inkább, mert a mai kormány megígérte, nem is olyan régen, hogy a fogyasztási adókat, részben vagy egészben átengedi a városoknak az államnak tett szolgálatok fejében. Nem tudni, hogy lesz-e ezen Ígéretből énekes halott. De annyi bizonyos, hogyha a városok esetleg meg kapnák a teljes fogyasztási adókat a kormánytól, még az esetben is csak azt mondhatnák rá: veszett fejszének a nyele. Nem beszélünk bombasztokban. Előre bocsátjuk azt, hogy a fejlődésre sóvárgó városoknak, mint amilyenek a rend. tanácsú városaink is, a fogyasztási adóból meríteniök boldogulásuk hitét nem szabad. Hisz éppen e városok lakosai panaszkodnak a megélhetés gondja miatt, amelynek egyedüli okát az ételre és italra kivetett fogyasztási adó képezi. Ugy annyira, hogy éppen e municipiumok határozott életkérdése a fogyasztási adók eltörlése és ennélfogva nekik kell ezen dologban kérlelhetetlenül zászlóvivőknek lenniök, ha valamire menni akarnak. Hát nem önmaguk 8 az ország elleni hibát követnének-e el akkor, ha a méltó eltörlésre hívatott adóforrást a maguk jövedelme állandó alapjáúl akarnák lefoglalni? Maguk alatt akarják vágni áfát? Ne kivánjunk a fogyasztási adók mentő kötelébe kapaszkodni, annál is inkább ne, mert lehet, hogy egy évtized alatt ezeu adóforrásokat elpusztítja a felharsogó közA „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. SASOK. Két ellenséges sasmadár A sziklaormon egymásra csapott. S vadul harcoltak, mígnem elesett Az erösebb, nagyobb. Véletlenség okozta csak — A győztes nézi mozdulatlanul Az elbukottnak véres tetemét 8 megtörten ráborul. Nem értem, hogy történhetett . . . Győzelmem súlya le a porba nyom — És csókolgatom zúzott szárnyaid Én büszke, nagy sasom! . . . Erdős Renée. JK öifii yelm 11. Irta: Zsoldos László. Az angyalok egyszer együtt ülének a mennyben és akkor Gábriel arkangyal beszélgetés közben szóla közülok : — Isten megteremtette az embert minden fajtájában, s tudom, hogy öröm és szenvedés egyaránt nyilik a teremi mény számára a földön. Tudom, hogy az emberek egy időre vagy részben boldogtalanok, felváltva, mint ahogy a felhők váltakozva kergetik egymást a nap előtt; tudom, hogy nincs tökéletes, eszményi, örök boldogság a földön ; de szeretném tudni : kicsoda mégis aránylag a legboldogabb valamennyi embertársa között ? A többi angyal, aki Gábriel arkangyal körül üldögélt, összenézett, egymás tekintetében keresve a választ a fogas kérdésre. Végre, miután egyikük sem tudott felelni, valaki közülök szóra emelkedett: — Mi sem tudjuk, amit te nem tudsz, Gábriel, s mi is szeretnők tudni, amit te szeretnél. Legjobb lesz tehát, ha megkérdezzük magukat az embereket és azután Ítélünk az ő boldogságuk felől. Hozassunk tehát magunk elé néhányat a másvilágon levők közül, hogy megmondanák ők maguk, mennyire voltak boldogok és boldogtalanok az életben. Kiküldtek pedig egy angyalt érettük, és ez nemsokára tjárom embert vezetett az angyalok serege elé. — íme, — mondotta a három emberre mutatva — kiválogattam valamennyi közül azokat, akiknek beszédéből leginkább Ítéletet alkothattok magatoknak a dolog felől, amelyet tudni akartok. Ez az első — s itt egy szelid areu aggastyánt vezetett előre a sorból — becsületes, erős lelkű és nagy hitű férfiú volt életében, aki sohasem engedett a gonosz csábításainak és sohasem küzdött hiu világi gyönyörökért. Hallgassátok meg, minő boldog volt az aggastyán a földön ! - Én — szólalt meg szerényen az agg férfiú — valóban sohasem futottam hiu világi gyönyörök után, sem pedig a gonosztól el nem Sirolin Emeli az étvágyat és a tesiaülyt. megszűnteti a köhögést, váladékot. éjjeli izzadást Tüdőbetegségek* hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffminn-Li Roehe & Co. Basel (S?ájc)