Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-12-12 / 50. szám

V évfolyam. 50. szám. Pápa, 1908. december 12. PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőnél: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: tígész évre 12. félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: L>«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Fegyelem és egyéb. A katonai fegyelmet stereotip jelzővel „butá"-nak szokták nevezni. Azt bélyegzi meg ezzel a közfelfogás, hogy a katonának teljesítenie kell az oly parancsot is, amelynek észszerüségét illetőleg kételyek merültek fel lelkében. A szubordináció ott a legnagyobb úr, akárhányszor nagyobb a józan észnél. És mégis, még itt is, ahol a gondolkodás nélküli, föltétlen fegyelembe nevelik bele az embereket, elképzelhető olyan eset, amikor a fegyelemsértés nem bűn, de erény. Vájjon, ha egy tiszt azt a parancsot adná csapatjának, hogy saját bajtársaikra lőjjenek, hogy pártoljanak át az ellenséghez, köteles volna-e az ily parancsot a csapat teljesíteni ? Nem érdem volna-e részükről, ha a parancsot megtagadva, hűek lennének ahhoz az eskühöz, mit katonává avatásuk alkalmával tenniök kellett ? A diák akkor, mikor diákká lesz, esküt nem tesz. Ám minden szó, mit a hazai történelem lapjairól tanult, minden gondolat, mit költők műveiből lelkének birtokává tett, minden tanítás, mely tanárai ajakáról elhangzott, erősebben köti száz eskünél hazájához. És az iskola a fegyelmet is máskép fogja fel, máskép kell, hogy kezelje, mint a katonaság. Az iskola gondolkodó egyéneket, öntudatos lényeket kell, hogy neveljen. Olyan embereket, kiknek jellemük, tettük, életük harmóniában álljon azzal, amit az iskolában tanultak. S ha e harmóniát udvari kegyre leső, Bécs előtt hasravágódó, hiperlojális felsőbbség durva kegyetlenséggel meg akarja bontani, akkor nem fegyelemsértés az, ha a győri diákok — nem ünnepelték meg a császári jubileumot. Sőt, a győri diákok példát adtak bátor és szép tettükkel diáktársaiknak, példát kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt. 7 IHÁSZ LAJOS. 1 Egy nemesen érző sziv ezünt meg dobogni, egy közcélokért élő ideális lélek szállt el a földről. Elszállt időnek előtte. Férfiereje virágában, munkássága teljében ragadta el a halál Ihász Lajost, nagy bánatára mindazoknak, kiket e példás erényü és tetterejü férfiúhoz távolabbi vagy közelebbi kötelék csatolt. Ezeknek száma pedig nem volt csekély. Éljünk bárminő anyagias korbau, még mindig vannak nagyon sokan, kik tudják becsülni a közért önzetlenül munkálkodni tudókat. Ihász Lajos pedig valóban ezek sorából való volt. Önzetlenül munkálkodott a közért. Mig mások az öröklött nagy javaikat*csak saját élvezetük kielégítésére használják fel s az emberi társadalom boldogításáért mit sem tesznek, Ihász Lajos, a hatalmas vagyon ura, belépett a munkás emberek köztársaságába és dolgozott nem saját, — de a köz javára. Áldásos volt a mezőgazdaság teróu példaadó működése, súlyos és jelentős a vármegyei közéletben való szereplése, mindenek felett főkép üdvös és eredményes azonban az a munkásság, mit mint a dunántúli evaugélikus egyházkerület felügyelője kifejtett. Amit e szép hatáskörében beszélt és tett, azzal nemcsak felekezeti, de mindenkor valódi nemzeti érdeket is szolgált Az oktatásügy terén tanúsított ritka áldozatkészsége is nemcsak felekezetének, de a magyar hazának is hasznára vált. Méltán csatolta tehát hozzá a jók egész seregét a tisztelet érzése, méltán gyászolták ezek mindannyian halálát s méltán fordultak részvétük egész melegével gyászba borult özvegye, nagyJókaink szeretett unokahuga felé, kinek oldalán a tiszta lelkek: nemes harmóniájában tellett élete . . . * Ihászi Ihász Lajos 1850 ben született atyja birtokán Hathalmon. Nagybátyja volt Ihász Dániel, a 48 49-es szabadságharc hős ezredese. A középiskolát Pápán végezte, gazdasági ismereteit pedig a m gyaróvári gazdasági akadémián szerezte meg. Atyja halála é3 hathalrai s lőrintej birtokai átvétele után csakhamar szerepet vivő ember lett a vármegyei közéletben. Különösen mezőgazdasági bizottságokban fejtett ki nagy tevékenységet, agilisén működött közre több gazdasági kiállítás rendezésében s a vármegyének az állattenyésztés fejlesztését célzó munkájában. Saját gazdaságait pedig valóságos modern céltudatos gazdálkodással mintagazdasággá tette. A vármegyei közgyűléseken különböző kérdésekben gyakran hallatta szavát. Evek hosszú során át tagja volt a vármegye legfontosabb szervének, a közigazgatási bizottságnak. A közélet terén szerzett érdemeit ismerte el 1898-ban a királyi kegy, mely a Ferenc József rend lovagkeresztjét juttatta neki. Az egyházi téren szintén már hosszabb ideje működik. Sok éven át volt a zalai evang. egyházmegye felügyelője és kerületi gyámintézeti elnök. 1899 ben Radó Kálmán elhunytával az egyházkerületi felügyelői állás megüresedvéu, kiváló ellenfelekkel szemben nagy szótöbbséggel egyházkerületi felügyelővé választották. E díszes állásába 1899. év nov. 29-én iktatták be. Mindannyiunk emlékezetében van még a szép beszéd, mellyel felügyelői állását elfoglalta. Az oktatásügy, főkép a leánynevelés fontosságát hangsúlyozta beszédében s a kőszegi ev. leányisk. annalesei bizonyítják, hogy igéit tettben is valóra válA „PÁPAI HIRLAP" TARCAJA, TÉLI KÉP. Künn farkas ordít a havas fenyéren, Fejem fölött varjuk csapatja tart; S én, mintha többé nem pezsdülne vérem, Dermedt tagokkal járom az avart. Kimondhatatlan vágy hajszolt ki reggel, Bekóborolni e vadont magam, Hol nem kerülök össze emberekkel, Hol minden néma, mint az ajakam. Keresztemet hol egymagamba hordom, Hol megpihenni térnek a sasok: Én árva lelkem másai e zordon, Felhőkbe nyúló, dermedt havasok. Szivemen is nyűgös, örök teherrel Szomorú árnyék, sötét felleg ül S míg az idők viharja nem seper el, Állok szilárdan, büszkén, egyedül. Apor László. A keztyü.* Irta : Lörinczy György. A volt honvédeket besorozták a császári hadseregbe s elküldték Klagenfurtba, Innsbruckba, Galíciába, Csehországba. Csak minél messzebb attól a földtől, aminek a levegfíje is tele volt veszedelemmel, mérgező mia mával. Elfojtott szabadságvággyal, izzó gyűlölettel. A nagy lázadók, a hősök, ha megfoghatták őket, bitófára kerültek : akik elbujdostak, azoknak legalább vizitkártyáját akasztották föl. De hát az apró bűnösök ? Akik nem nőttek meg az akasztófáig, de a büntetésre rászolgáltak ? Azoknak találták ki a stráfkompániát éppen. Furcsa regiment volt az akkor. A nemzetőrség notórius vezetői; a nemzeti kivángágok agilis szószólói; esküdtek, szolgabirák, akik a honvédséget toborzották ; papok, akiket a vallás szolgálata mentett ; a liferánsok, akik ingyeu élelmezték a forradalmi hadsereget s földesurak, akik a menekülőket, a budosókat rejtették ; ezek kerültek a Btráfkompániába, * Mutatvány szerzőnek a „M. K."-ban megjelent novelláiból. A kaszárnyában laktak, rendes katonai életmód szerint, csakhogy civil ruhában, kiki a magáéban. Elegáns lakkcsizmában, galambszürke ma yar nadrágban, fekete atillában vagy pitykés r/sinóros dolmányban járlak. Csak éppen a darutollas kalap hiányzott, mert a helyett katona sapkát nyomtak a fejükre. A magazin legrongyosabb, legelnyűttebb katonasapkáit válogatták ki a számukra. Fegyverük nem volt. Négyes sorokbau, délelőtt, délután két-két órát sétáltatták őket végig a városon, a le népesebb utcákon. Gúny tárgyául szánva, utcai csőcselék nevetségére. De nem nevetett rajtok senki »em Schrattenbach Godofréd ezredes volt a térparancsnok ; szigorú katonának tariották, kivált mióta ráfogta valaki, hogy bresciai nevelés. Nem hazudtolta meg ezt a ráfogást. Ezerszer megpróbálták már, hogy közel férkőzzenek a szivéhez, de hiába. Némelyik befolyásosabb úri gyerek minden atyafiságát összeszedte, minden követ megmozgatott, hogy a csúfondáros stráfkompániából kiszabadulhasson. Egyiknek sem sikerült. A Kolthay Bálint kárbaveazett próbálkozása után, pláne, vége lett minden reményiégnek. A fiúnak az apja ugyanis, Kolthay Félix, Őrnagy Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofuiozis. influenza ellen szAmtalan tanár és orvos áitaJ naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti esomagolást. F. Hoffmana-Ls Roehe A Ce. Basel (S?áJ«) topható orvosi rendeletre a gyt^yszertárakban — Kt» livegenkiot 4 — knrona Emcü C2 étvágyai a trxisülyt. r.irnnQntjtl a köhögést, váladékot. é|i<?li ixz»dá»t