Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-12-12 / 50. szám

V évfolyam. 50. szám. Pápa, 1908. december 12. PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőnél: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: tígész évre 12. félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: L>«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Fegyelem és egyéb. A katonai fegyelmet stereotip jelzővel „butá"-nak szokták nevezni. Azt bélyegzi meg ezzel a közfelfogás, hogy a katoná­nak teljesítenie kell az oly parancsot is, amely­nek észszerüségét illetőleg kételyek merültek fel lelkében. A szubordináció ott a legnagyobb úr, akárhányszor nagyobb a józan észnél. És mégis, még itt is, ahol a gondolkodás nélküli, föltétlen fegyelembe nevelik bele az embereket, elképzel­hető olyan eset, amikor a fegyelemsértés nem bűn, de erény. Vájjon, ha egy tiszt azt a paran­csot adná csapatjának, hogy saját bajtársaikra lőjjenek, hogy pártoljanak át az ellenséghez, köteles volna-e az ily parancsot a csapat teljesí­teni ? Nem érdem volna-e részükről, ha a paran­csot megtagadva, hűek lennének ahhoz az eskühöz, mit katonává avatásuk alkalmával tenniök kellett ? A diák akkor, mikor diákká lesz, esküt nem tesz. Ám minden szó, mit a hazai történelem lapjairól tanult, minden gondolat, mit költők műveiből lelkének birtokává tett, minden tanítás, mely tanárai ajakáról elhangzott, erősebben köti száz eskünél hazájához. És az iskola a fegyelmet is máskép fogja fel, máskép kell, hogy kezelje, mint a katonaság. Az iskola gondolkodó egyé­neket, öntudatos lényeket kell, hogy neveljen. Olyan embereket, kiknek jellemük, tettük, életük harmóniában álljon azzal, amit az iskolában tanultak. S ha e harmóniát udvari kegyre leső, Bécs előtt hasravágódó, hiperlojális felsőbbség durva kegyetlenséggel meg akarja bontani, akkor nem fegyelemsértés az, ha a győri diákok — nem ünnepelték meg a császári jubileumot. Sőt, a győri diákok példát adtak bátor és szép tettükkel diáktársaiknak, példát kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt. 7 IHÁSZ LAJOS. 1 Egy nemesen érző sziv ezünt meg dobogni, egy közcélokért élő ideális lélek szállt el a földről. Elszállt időnek előtte. Férfiereje virágában, munkássága teljében ragadta el a halál Ihász Lajost, nagy bánatára mind­azoknak, kiket e példás erényü és tetterejü férfiúhoz távolabbi vagy közelebbi kötelék csatolt. Ezeknek száma pedig nem volt csekély. Éljünk bárminő anyagias korbau, még mindig vannak nagyon sokan, kik tudják becsülni a közért önzetlenül munkál­kodni tudókat. Ihász Lajos pedig valóban ezek sorából való volt. Önzetlenül munkál­kodott a közért. Mig mások az öröklött nagy javaikat*csak saját élvezetük kielégí­tésére használják fel s az emberi társada­lom boldogításáért mit sem tesznek, Ihász Lajos, a hatalmas vagyon ura, belépett a munkás emberek köztársaságába és dolgo­zott nem saját, — de a köz javára. Áldá­sos volt a mezőgazdaság teróu példaadó működése, súlyos és jelentős a vármegyei közéletben való szereplése, mindenek felett főkép üdvös és eredményes azonban az a munkásság, mit mint a dunántúli evaugé­likus egyházkerület felügyelője kifejtett. Amit e szép hatáskörében beszélt és tett, azzal nemcsak felekezeti, de mindenkor valódi nemzeti érdeket is szolgált Az okta­tásügy terén tanúsított ritka áldozatkész­sége is nemcsak felekezetének, de a magyar hazának is hasznára vált. Méltán csatolta tehát hozzá a jók egész seregét a tisztelet érzése, méltán gyászolták ezek mindannyian halálát s méltán fordultak részvétük egész melegével gyászba borult özvegye, nagy­Jókaink szeretett unokahuga felé, kinek oldalán a tiszta lelkek: nemes harmóniájá­ban tellett élete . . . * Ihászi Ihász Lajos 1850 ben született atyja birtokán Hathalmon. Nagybátyja volt Ihász Dániel, a 48 49-es szabadságharc hős ezredese. A középiskolát Pápán végezte, gazdasági isme­reteit pedig a m gyaróvári gazdasági akadémián szerezte meg. Atyja halála é3 hathalrai s lőrintej birtokai átvétele után csakhamar szerepet vivő ember lett a vármegyei közéletben. Különösen mezőgazdasági bizottságokban fejtett ki nagy tevékenységet, agilisén működött közre több gaz­dasági kiállítás rendezésében s a vármegyének az állattenyésztés fejlesztését célzó munkájában. Saját gazdaságait pedig valóságos modern céltudatos gazdálkodással mintagazdasággá tette. A vár­megyei közgyűléseken különböző kérdésekben gyakran hallatta szavát. Evek hosszú során át tagja volt a vármegye legfontosabb szervének, a közigazgatási bizottságnak. A közélet terén szer­zett érdemeit ismerte el 1898-ban a királyi kegy, mely a Ferenc József rend lovagkeresztjét juttatta neki. Az egyházi téren szintén már hosszabb ideje működik. Sok éven át volt a zalai evang. egyházmegye felügyelője és kerületi gyámintézeti elnök. 1899 ben Radó Kálmán elhunytával az egyházkerületi felügyelői állás megüresedvéu, ki­váló ellenfelekkel szemben nagy szótöbbséggel egyházkerületi felügyelővé választották. E díszes állásába 1899. év nov. 29-én iktatták be. Mind­annyiunk emlékezetében van még a szép beszéd, mellyel felügyelői állását elfoglalta. Az oktatás­ügy, főkép a leánynevelés fontosságát hangsú­lyozta beszédében s a kőszegi ev. leányisk. anna­lesei bizonyítják, hogy igéit tettben is valóra vál­A „PÁPAI HIRLAP" TARCAJA, TÉLI KÉP. Künn farkas ordít a havas fenyéren, Fejem fölött varjuk csapatja tart; S én, mintha többé nem pezsdülne vérem, Dermedt tagokkal járom az avart. Kimondhatatlan vágy hajszolt ki reggel, Bekóborolni e vadont magam, Hol nem kerülök össze emberekkel, Hol minden néma, mint az ajakam. Keresztemet hol egymagamba hordom, Hol megpihenni térnek a sasok: Én árva lelkem másai e zordon, Felhőkbe nyúló, dermedt havasok. Szivemen is nyűgös, örök teherrel Szomorú árnyék, sötét felleg ül S míg az idők viharja nem seper el, Állok szilárdan, büszkén, egyedül. Apor László. A keztyü.* Irta : Lörinczy György. A volt honvédeket besorozták a császári hadse­regbe s elküldték Klagenfurtba, Innsbruckba, Galí­ciába, Csehországba. Csak minél messzebb attól a földtől, aminek a levegfíje is tele volt veszedelemmel, mérgező mia mával. Elfojtott szabadságvággyal, izzó gyűlölettel. A nagy lázadók, a hősök, ha megfoghatták őket, bitófára kerültek : akik elbujdostak, azoknak legalább vizitkártyáját akasztották föl. De hát az apró bűnösök ? Akik nem nőttek meg az akasztó­fáig, de a büntetésre rászolgáltak ? Azoknak találták ki a stráfkompániát éppen. Furcsa regiment volt az akkor. A nemzetőrség notórius vezetői; a nemzeti kivángágok agilis szószó­lói; esküdtek, szolgabirák, akik a honvédséget tobor­zották ; papok, akiket a vallás szolgálata mentett ; a liferánsok, akik ingyeu élelmezték a forradalmi hadsereget s földesurak, akik a menekülőket, a budosókat rejtették ; ezek kerültek a Btráfkompániába, * Mutatvány szerzőnek a „M. K."-ban megjelent novelláiból. A kaszárnyában laktak, rendes katonai életmód sze­rint, csakhogy civil ruhában, kiki a magáéban. Ele­gáns lakkcsizmában, galambszürke ma yar nadrágban, fekete atillában vagy pitykés r/sinóros dolmányban járlak. Csak éppen a darutollas kalap hiányzott, mert a helyett katona sapkát nyomtak a fejükre. A magazin legrongyosabb, legelnyűttebb katonasap­káit válogatták ki a számukra. Fegyverük nem volt. Négyes sorokbau, délelőtt, délután két-két órát sétál­tatták őket végig a városon, a le népesebb utcákon. Gúny tárgyául szánva, utcai csőcselék nevetségére. De nem nevetett rajtok senki »em Schrattenbach Godofréd ezredes volt a térpa­rancsnok ; szigorú katonának tariották, kivált mióta ráfogta valaki, hogy bresciai nevelés. Nem hazud­tolta meg ezt a ráfogást. Ezerszer megpróbálták már, hogy közel férkőzzenek a szivéhez, de hiába. Némelyik befolyásosabb úri gyerek minden atyafi­ságát összeszedte, minden követ megmozgatott, hogy a csúfondáros stráfkompániából kiszabadulhasson. Egyiknek sem sikerült. A Kolthay Bálint kárba­veazett próbálkozása után, pláne, vége lett minden reményiégnek. A fiúnak az apja ugyanis, Kolthay Félix, Őrnagy Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés. skrofuiozis. influenza ellen szAmtalan tanár és orvos áitaJ naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti esomagolást. F. Hoffmana-Ls Roehe A Ce. Basel (S?áJ«) topható orvosi rendeletre a gyt^yszertárak­ban — Kt» livegenkiot 4 — knrona Emcü C2 étvágyai a trxisülyt. r.irnnQn­tjtl a köhögést, váladékot. é|i<?li ixz»dá»t

Next

/
Oldalképek
Tartalom