Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-10-24 / 43. szám

az őrülési jelenetet s sírig ható volt úgy játéka, mint éneke a III. felvonásban, mikor a remek balladát előadta. Ha így halad, biztosan kinő a vidéki keretekből. Kitűnő volt még úgy játékban, mint énekben Medgyasszay (Greniehen). Az I. felvonásban egyedül ő játszott azzal a lelkes kötelességtudással, amit tulajdonképen minden színésztől el lehetne várni, mikor a színpadra lép. Henri (a színlap szerint (Hanzy!) szerepe természetesen Vámosra volt bizva. Csak sajnálni tudjuk, hogy ez az erőteljes hangú énekes nem áll olyan erőteljes vezetés alatt, mint aminő a hangja. Henri remek keringőjét elnyújtva, minden hangot — hogy jobban élvezhessük, végtelenségbe húzva — énekelte. Zenei érzéke kevés vau, de ezt a keveset lehetne fejleszteni. Később egy-két száma már jobban sikerült. Ott vala ellenben partnere, Ard Ilonka. Róla szólván, inkább az igazgatóságot kell megrónunk, amikor egy igazi nagy operett nagy énekpartiját kezdőre, pláne ennyire hang hijján szűkölködő gyenge kezdőre bizta. Germaint rendesen a koloratur-énekesnő szokta énekelni. Fábián el is énekelte volna szépen. Es ha őt nem akarták, akkor is sokkal inkább Borbély lett volna alkalmas egy ilyen par exoellence ének-szerepre. Egy-egy kis kuplécskát elzengedezhet csinosan Ardó, de ilyen szerep felülmúlja erejét. Kár is kísérletezni. Az önkéntes humort Bátori és Gyenis, az önkéntelent a női kar képviselte. A darab tempója főleg eleinte kinosan vontatott volt. Úgynevezett jutalomjáték gyanánt ment kedden — az első hideg estén ! — a Milliárdos kis asszony. Az úgynevezett jutalmazandó lnke Rezső volt, akinek ebben a darabban abszolúte nincs vezető szerepe. De hát kellett valami jogcím az elcsépelt darabnak a műsorba beállításához. Legyen ez tehát lnke jutalma, Mást érdemelt volna. Mikor bejött, megtapsolták, ő savanyú mosollyal meghajolt s aztán a mocskos szerb herceg szerepet kedvetlenebbül mint máskor, lejátszotta. De kedvetlen volt az egész előadás is. Még a két házasságközvetítő Szalkay és Bátori Be volt a régi jó hangulatban. Pedig ők a díszmaigyarban nem is fázhattak. Vámos Basarétije, — hogy a férfiakkal végezzünk — nem tudta feledtetni Gyárfást, Medgyaszay megállta helyét A hölgyek közül Tábori említendő persze első helyen. Panamakupléja ma is felvillanyozta a közönséget. Fábián kisebb szerepében megfelelt, Ardó nagyobb szerepében nem. Most meg nem az éneke, hanem mozdulatainak esetlensége bántott. De hát nincs senki ennél a színtársulatnál, aki a kezdőket kissé vezesse, gyámolítsa ?! Szépen telt ház jött össze csütörtökön este a kitűnő szubrett primadonnánk Tábori Frida jutatomjátékára szinrekerűlt Piros bugyelláris-ra.. Csepregi poétikus meséje, a régi szép dallamok tetszettek is a közönségnek. De tetszett főleg Tábori tűzről pattant bírónéja. Megjelenésekor virágesővel, koszorúval, csokorral és hosszú, zúgó tapssal üdvözölték. Azután pedig minden egyes dala, minden egyes jelenete után lelkes tetszés nyilvánítás hangzott fel. Vámos népszínműben csak jobban érzi magát, mint bárhol egyebütt. Egész elfogadhatóan játszott, s hatással énekelt. A többi szerepeket első helyen Déri és Medgyaszai, Bátori, lnke, Sinkó és Tömbömé is mind hozzájárúltak ahhoz, hogy Tábori Frida jutalomjátéka kedves és szép eBte legyen. Aminthogy az is lett. Tegnap este egy régi hatásos francia darábót játszottak. Egy katona története a címe 8 abból az időből való, amikor még nem a házasság törésre volt minden francia darab bazírozva. A félig telt ház sok gyönyörűséget talált főként Kovács és Verő megrázó, hatásos játékában. Vég szó: Tessék a szinházat jobban fűteni! or — Dóri Béla jutalomjátéka. Azoknak, kik a komoly művészi törekvéseket méltányolni tudják, nem kell külön felhívni a figyelmét Déri Béla jutalomjátékára. Kiforrott nagy tehetsége régen megszerezte a maga számára azok elismerését, kik a színházba nem csupán szórakozni, de okulni is mennek. A keddi Kaméliás hölgyet, melyben Déri egyik legjobb alakítását fogja játszani (a címszerepet Verő Janka adja), bizonyára telt ház fogja végignézni. — Verő Janka. A jutalomjátékok során holnapután hétfőn a Tolvaj-ban Verő Jankáé következik. Az idei szép sikerű drámai előadások Verő Janka jeles tehetségétől és ambiciózus működésétől elválaszthatlanok. EzL tudja a közön ség 8 ezért hálás is lesz. HETI ÚJDONSÁGOK. Szente János. I Kinos szenzációt és mé

lY J ' réí részvétet keltő tragikus módon vált meg folyó hó 20-án életétől a város tiszti főügyésze, Szente János. Azon napon még délelőtt a járásbíróságnál tárgyalásokon vett részt, 10 órakor felment a városházán levő hivatalos helyiségébe, ahol forgópisztollyal halántékon lőtte magát. A lövés dörejére összeszaladt a városháza egész személyzete s mély megdöbbenéssel látták szemük előtt a gyászos elhatározás véres áldozatát. A sebet a helyszínén gyorsan megjelent orvosok bekötötték, azután beszállították a haldoklót az irgalmasok kórházába, ahol — minden orvosi segély hiába valónak bizonyulván,— három órai agónia után kiszenvedett. Az öngyilkosság hire hamar elterjedt a városban s okáról mindenféle verziók keltek szárnyra. Azt, ismerve az öngyilkossá vált főügyész puritán működését, mindenki kizártnak tartotta, hogy tisztességbe ütköző cselekmény adta volna kezébe a fegyvert. 30 évig állott Szente János a város szolgálatában s hivatalát mindenkor kifogástalan becsületességgel látta el. Ezt tudta mindenki. Viszont azonban méltán beszélhettek a szerencsétlenül elhaltnak különcködő egyéniségéről, képzelődésre hajló lelkületéről és túlságos érzékenységéről. Az öngyilkosság valódi okáról talán azok a levelek adtak felvilágosítást, miket fiának: Jenőnek, Kriszt Jenő plébánosnak, Baranyay Zsigmond és Nagy Ferenc ügyvédeknek, Szvoboda Vencelnek s a kir. járásbíróságnak hagyott hátra, valószínű azonban, hogy ezek is nagyrészt csak hivatalos dolgaira vonatkozó intézkedéseket foglalnak magukban. Bármi volt a szomorú indító ok, sokan, igen sokan sajnálták tragikus elköltözését. És igaz sajnálattal fordult mindenki a mélyen sújtott feleség és gyermekek felé, kiket idő előtt juttatott végzetes tettével özvegységre, árvaságra. Haláláról gyászjelentést adott ki a város tisztikara, melynek a megboldogult 30 éven át tevékeny, pontos és derék tagja volt. Ügyészi működésének kimagasló mozzanata volt, mikor mintegy 13 év előtt a város ismert nagy regálepörét megnyerte. Érdemét akkor külön honoráriummal méltányolta a város, de személye iránti elismerésének azóta is kifejezést adott alig több mint egy esztendeje, mikor ügyészi tiszteletdíjját egyhangú határozattal kétszeresére emelte fel. Á család által kiadott gyászjelentést itt közöljük: Alulírottak a maguk és az összes ro onság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, legjobb atya, testvér és sógornak Szente' János városi tiszti főügyésznek f. évi október 20-án délután 8/

4 2 órakor, 63 éves korában, a halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa folyó hó 22-én délután órakor fog a fő-téri uradalmi bérházból a róm. kath. egyház szertartása szerint a kálvária-melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az endesztelő szent-miseáldozat pedig folyó hó 23-án dél előtt 9 órakor fog a plébánia-nagytemplomban az Urnák bemutattatni. Pápa, 1908 október 20-án. Áldás és béke poraira. Özv. Szente Józsefné szül. Bereck Mariska, neje. Szente Jenő, Szente Elza, Szente Viktor, Szente János, Szente Kornél, Szente Mariska, Szente Sarolta, Szente Edith, gyermekei. Özv. Obermayer Józsefné, Farkas Dezsőné, testvérei. Farkas Dezső sógora. Temetésén csütörtök délután rengeteg ember volt jelen. A gyászszertartást Kriszt Jenő plébános végezte káplánjai segédletével. Ének nem volt, helyette a plébános megható imát mondott az elhunyt lelke üdveért. Azután nagy tömeg kisérte ki a koporsót bánatos érzelmek között a temetőbe. Itt átadták Szente János holttestét az anyaföldnek, hová maga kívánkozott vissza. Nyugodjék békével! — A szűcsi plébániára Esterházy Pál gróf, a plébánia kegyura Ma ír János volt pápai káplánt, a szűcsi plébánia jelenlegi adminisztrátorát prezentálta, amit nyomon fog követni a püspöki megerősítés is. Maár Jánosban a szűcsiek lelkes, hazafias lelkészt kapnak. Működése elé, melynek mi lehetne a hivek lelki gondozásán kivül szebb célja, mint a szűcsiek teljes megmagyarosítá^a, bizalommal tekintünk. — Színházi heti műsor. Az utolsó színházi hét legnagyobb attrakciója Kormos Ilonka vendégjátéka lesz. Kormos Ilonka itt a pápai közönség szemeláttára fejlődött azzá a páratlan szubrett-művésznővé, akinek a fővárosi sajtó is egyértelmüleg elismerte, három legpompásabb szerepében lép fel színházunkban. A műsor itt következik: Vasárnap: d. u. Drótostót (operett), este Kutya van a kertben (vigjáték); hétfő : Tolvaj (dráma); kedd: Kaméliás hölgy (dráma, Déri Béla jutalomjátéka); szerda: Gépíró kisasszony (operett); csütörtök; Tatárjárás (operett); péntek (utolsó előadás): Próbaházasság (A három utolsó est Kormos Ilonka vendégjátékával.) — Kinevezés ós áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mihalik József tanítóképző intézeti okleveles tanárt, ki egy év óta a helybeli tanítóképző intézetnél működött, a X-ik fizetési osztály 3. fokozatába segédtanárrá nevezte ki s egyúttal a mármarosszigeti állami tanítóképző intézethez helyezte át. — In memóriám. A helybeli ref. főgimnázium megható módon rótta le kegyelete adóját a tavaszi kiránduláson szerencsétlen véget ért egyik legjobb és legkedvesebb növendéke Galamb Józsi iránt, midőn emlékezetére emlékoszlopot állíttatott a Gzuha-völgyben. Az emlékműnek leleplezése, illetőleg megtekintése vasárnap, 18-án volt. Az igazgató, három tanár és husz tanuló, kik közül minden osztály képviselve volt, kivonult a Gzuha-völgybe. Fölkereste a szerencsétlenség színhelyét, hol az emlékmüvet fölállították. Néma kegyelettel állottak meg az emlék előtt s miután Kis Károly III. o. t. megindító szavakban emlékezett meg szeretetttanuló társukról, kivel .virágnyilás idején még együtt örvendett lombhullás idején nélküle kesereg" ez a kis töredéke szeretteinek mezei és erdei virágokból font koszorút tett a talapzatára. Aztán fájó emlékekkel távoztak a szomorú helyről. — Az emlékmű a patak partján, egy erős sziklán emelkedik. Körülbelül két méter magas s tiszta terméskőből van. Az alsó részébe fekete márványtábla van illesztve, melyen a következő arany betűs felírás olvasható : 1908 május 27. Galamb Józsi II. oszt. tanuló emlékére. A pápai ref. főgimnázium tanárai és tanulói. — A dunántúli egyetem. A közoktatásügyi miniszter azon kijelentéséből kiindulólag, hogy a közel jövőben Pozsonyban, Kassán, Debreozenben és Szegeden egyetemet, azonkívül pedig a Dunántúlon is egy egyetemet vagy műegyetemet fognak felállítani, oikket ír a Győri Hirlap, melyben az egyetemre való igényét bejelenti. Valószínű, hogy ez irányban Győrött mozgalom is indul meg már legközelebb. Mondanunk sem kell, hogy ezt a mozgalmat részünkről a legnagyobb rokonszenvvel kisérjük. Sikerében azonban csak akkor mernénk bizni, ha a mozgalom nem egyetem, de műegyetem létesítése érdekében indulna meg. A második műegyetemnek nemcsak egész Dunántúlon, de az egész országban alig lehetne megfelelőbb helyet találni, mint Győrt. A várost nagyszerű fejlődésének egész menete arra predestinálja, hogy műegyetemnek székhelye legyen. Ilyeu irányú mozgalmának támogatására Győr városának könnyű volna segítő társakat is találnia. Saját érdekében „Angol divat' A szabás művészi,az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minőségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert íelülmúlják a mérték: után készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak:! ha ruhát vásárolni akar, próbálja meg nagyáruházában PÁPA, Kossuth-utca, az új postával szemben. Ott ALTMANN BERNÁT óriási raktár yan kész férfi-, fiu- és gyermekruhákban, felöltök, gallérok, télikabátokban, gazdász-kabátok (szőrme béléssel), bundák stb, stb., valamint egyes nadrágokban. I A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasab

b V • bevásárlási forrása és részükre 5% árengedmény. J