Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-02-01 / 5. szám

V. évfolyam. 5. szám. Pápa, 1908 február 1. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak,: Kgész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : L)«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Rendszeres programmot! (drhs) Városunk fejlődésének egyetlen korszakában sem jelentkeztek a kielégítésre váró szükségletek akkora tömegben és oly gyors egymásutánban, mint ma. Egy rövid visszatekintés az utolsó néhány hónapra kétségtelenné teszi előttünk, hogy folyton szaporodó terheink oly tempóban emelkednek, mint még sohasem. Egyetlen közgyűlés sem volt mostanában — s félő, hogy még sokáig nem is lesz, — amelynek napirendjén ne volna legalább 2—3 olyan tárgy, mely az adózó közönség újabb megterhelését igényli. Persze nem is lehet ezt nagyon csudálni, mert hiszen e kor nemcsak az előző emberöltők korszakos hibáit, sok tekintetben alig helyrehozható bűneit van hivatva pótolni, nemcsak apáink és öregapáink maradiságát kell helyrehoznunk, de gyermekeink és unokáink jövőjét is meg kell alapoznunk. Egy nemzedékre hárul a súlyos feladat, hogy előre is, hátra is két-két nemzedék szükségleteiről gondoskodjék. A most szőnyegen levő kérdések mind új terheket jelentenek. Előttünk áll a kataszteri bérház megépítése, immár kétszeresen lecsökkentett, de még mindig 60.000 koronás költségvetésével. A böröllői földvásárlás szintén 60—70 ezer koronába fog kerülni. Az új vágóhid költségeire kezdetben 200 ezer koronát emlegettek; félő, hogy mire készen lesz, 300.000 kor. kell hozzá. Az egymással konkurráló vasúti tervek főleg abban vetélkednek egymással, hogy melyik tud a várostól nagyobb öszszegü hozzájárúlást kipréselni. Villanytelepünk kibővítése, esetleg teljes átalakítasa ma még kiszámíthatlan összeget fog igényelni. A tisztviselői fizetésrendezés kérdése is mind erélyesebb hangon kopogtat a képviselőtestület ajtaja előtt, ki tudja fog-e bennünket ebben az állam segíteni. A városház építésétől fázunk, s folyton új eszmék és tervek felvetésével iparkodunk elodázni a hatarozathozatalt e kérdésben, ami eléggé érthető, ha meggondoljuk, hogy ennek gyökeres és végleges megoldása százezrekbe kerülhet. Gyalog utaink aszfalt burkolásával már többé-kevésbbé készen volnának, de a kocsi utak jó karba hozatala ismét nagy áldozatokat fog követelni. Ma még csak a Kossuth-Lajos-utcaiak jelentkeztek, mert ebben az utcában már tarthatatlanok az állapotok, de biztosra vehetjük, hogy mások is jönnek utánuk. Két utcanyitási terv is az előkészítés stadiumáhan van rnár, pár hét múlva ezek is a közgyűlés előtt lesznek. Már a legközelebbi közgyűlés napirendjére ki van tűzve az ipariskola kibővítése 40—45.000 korona költségvetéssel, ez is minden valószínűség szerint emeli a pótadókat. Nem csekély gondot fog okozni városunknak sok tekintetben elhibázott terjeszkedése s nem örvendetes, hanem egyenesen aggasztó jelenség, ha lépten-nyomon más-más irányban látunk új városrésznek csiráját képező építkezéseket, amelyek persze kövezési vízvezetéki, világítási hálózatunk kiterjesztését, tehát újabb költségeket tesznek szükségessé. Et nunc venio ad fortissimum. Napról-napra égetőbbé lesz a csatornázás kérdése a maga nagy arányaival és még nagyobb költségeivel. Ezek csak a már tárgyalás és előkészítés alatt levő szükségletek s ha mindezeknek költségeit összeszámítjuk, egy millió korona sehogy sem volna elegendő, sőt talán közel másfél millióra tehető ezek megvalósítása. Pedig produktív befektetésnek mindezek között csak a villanytelep és a vágóhid mutatkozik, a többi mind csupán a pótadó emelése árán létesíthető, fedezetül pedig a költségek eme rengeteg tömegére — sajnos, nincs más, csak . . . a kölcsön. Különösebb aktualitás nélkül, de nem ok nélkül hoztuk szőnyegre e kérdéseket, mert azt kellett tapasztalnunk, hogy az egyes tervek felszinre hozatala és a közgyűlés elé vitele minden rendszer nélkül, tisztára ötletszerűen történik. Pedig mikor ennyi reform áll előtérben, akkor feltétlenül szükséges egy bizonyos rendszert és A „PÁPÁ

I HÍRLAP" TÁRCÁJA. TEMPL OMJÁR ÓK. Oh, mennyi ember jár a templomodba Imádni téged, édes Istenem! Kik künn gyűlölve mind egymásra törnek, Végig egy hosszú földi életen. Ádáz gyűlölség ég a lelkeikbe', 8 mindannyi hozzád boszuért liheg, Lelkűkből elszáll száz meg száz imádság, 8 szentséges voltod' egy sem érti meg. Nem szólnak hozzád, az ég szent urához, Bűnben fetrengő lelkük üdveért, Hanem, hogy büntesd, akit ők gyűlölnek, Aki a bűnnek útjáról letért. Ott bemtia templom szentelt zsámolyánál Mormolja mind az ima szövegét, Míg küvn az élet nagy forgatagában Kiontanák lestvérük életét. S míg más embernek, kik szívből szeretnek, Fölszáll hozzád szent, buzgó éneke: Az Ő lelkükben eggyel több a vétek, 8 rájuk borul a bűnnek féllege. CSILLAGHULLÁS. Ha látsz az égen csillagot lefutni, Ne hidd, hogy az lett volna a tied, Előbb fut az le, mint te észrevennéd, 8 innét van az, hogy mást sirat szived. Szeretni kell és hűnek kell maradni, A csillaghoz mit szivünk megtalál, Ég rendelése, hogy itt lenn találjuk, 8 míg él nem űzzük, nyomdokunkba jár. Ne fürkészd érte hát az ég azúrját. A csillagod' ott meg nem láthatod, ÓH, mert mióta elűzted magadtól, Neked azóta nincsen csillagod. Molnár Kálmán. A szeszélyről. Irta: dr. TVeltner Sándor. Ha két ismerős találkozik egymással az utcán vagy akár társapágban, úgy, ha férfiak, egyszerűen kezet fognak egymással, ha nó'k, akkor ugyanazt teszik ugyan, de azalatt egy végtelenül gyors, de annál alaposabban biráló tekintettel végignézik egymás kalapját és legújabb ruháit s azután akár nők, akar férfiak, a legtöbb esetben ezzel a kérdéssel forduln-ik egymáshoz : „hogy van ?" Ha az első pillanatban a két találkozónak nincs egyéb mondanivalója, úgy joggal teszi fel a kérdést, mert ez a kérdés az, melyre mindenkor feleletet várhatunk. Valahogy mindig vagyunk, valahogy mindig érezzük magunkat, mert az érzés, így általánosságban, a legállandóbb tünete egész lelki életünknek. Hiszen még álmunkban is vannak érzéseink s ha felébredünk, meg tudjuk mondani, hogy hogyan aludtunk. Az érzés tehát a talaj, amelyből minden lelki állapot sarjadzik s minden lelki dolog előbb-utóbb ugyan ide tér vissza. Sirolin Emeli « étvágyat a teaisülyt. niegaiOi*teti a köhögést, váladékot. éjjeli izudlit Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofuiozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjeti mindenkor „Rothe*

4 eredeti csomagolást. F. Hoffmann-Lt Roehe & Co. Basel (STáJc) *9 Roehe" KaptoatA orvosi rendeletre a (työgyszertárakhan — Ara Ovegenklnt 4 — knroaa