Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-09-19 / 38. szám

Császári és királyi apostoli Felség, legkegyel­mesebb királyunk ! Őseinktől öröklött hagyomá­nyos magyar alattvalói hűséggel a koronás király fenkölt személye iránt jöttünk, mint Veszprém vármegye törvényhatóságának kiküldöttei, hogy alattvalói hódolattal üdvözölve felségedet, leg­őszintébb örömünknek adhassunk kifejezést, hogy Felséged a hadgyakorlatok alkalmából Veszprém vármegyét legmagasabb megjelenésével kitüntetni kegyeskedett. Engedje meg Felséged, hogy azon óhajunknak adhassunk kifejezést, bogy érezze ma­gát jól Veszprém vármegyében. Isten hozta Felsé gedet, Isten éltesse Felségedet, éljen a király ! A főispán szavait percekig tartó viharos él­jenzés követte. Az éljenzés lecsillapultával ő felsége a követ­kező szavakban válaszolt : Hagyományos hűségük biztosítását meleg kö­szönettel fogadom. Örülök, hogy a hadgyakorlatok alkalmat ad­tak nekem Veszprém városába jönni és a szívélyes fogadtatás után meg vagyok győződve, hogy a vár­megye hű lakosai közt töltendő napok kellemes em­lékezetemben fognak maradni. A király szavaira újból viharos erővel harsant fel az éljenzés. Ezután Szeglethy. György polgár­mester Veszprém városa nevében köszöntötte a királyt a következő szavakkal: Veszprém város ősi falai között a legtisztább öröm és hazafias lelkesedés ünnepel ma, mert a gondviselés megengedte, hogy a város hű magyar népe Felségedet, Szent Istvánnak, a város egyik alapítójának méltó utódját fél század multán ismét szinről-ezinre láthatja és üdvözölheti. Boldog va gyok, hogy polgártársaim határtalan szeretetét és hű ragaszkodását tolmácsolhatom és legmélyebb alázatukat tehetem Felséged lábaihoz azzal az ima­szerű óhajtással, kisérje áldás és szerencse Felsé­gednek lépéseit népe és országa jólétének előmoz­dításában. Hű alattvalóinak boldogulása legyen legméltóbb jutalma Felséged önzetlen fáradozásai nak. Isten hozta Felségedet, sokáig éljen a király ! (Percekig tartó viharos éljenzés.) A polgármester üdvözlő szavaira ő felsége a következőket felelte : Köszönettel veszem hódolatuk és hűségük biztosítását, valamint azt a meleg üdvözletet, amellyel fogadnak. Szívesen jöttem hosszú idő után ismét Veszprém városába és nagy örömömre fog szol­gálni ez ősrégi város újabb fejlődéséről meggyő ződni. Vigyék a város lakosainak összesen és egyenkint királyi üdvözletemet. A fogadtatás után a király cerclet tartott. Majd bevonúlt a diadalkapukkal ékes városba. Az útvonalon a rendet a városi polgárság tartotta fenn. A püspöki rezidencia előtt, hova megszállt, báró Hornig Károly megyés püspök üdvözölte a papság élén. Aznap este hat órakor a rezidenciában udvari ebéd volt, melyen a főhercegeken, a bel- és kül­földi katonai méltóságokon kívül Hornig püspök, Hunkár főispán, Kránitz Kálmán felszentelt püspök, dr. Palotai Ferenc nagyprépost, Jánossy Ágost c. püspök, Vajda Ödön zirci apát, Koller Sándor alispán és Szeglethy polgármester vettek részt. * A Veszprém körül lefolyt hadgyakorlatok fővezetője Ferenc Ferdinánd trónörökös volt. Két hadsereg állott egymással szemben két-két "had­testtel. Az északi, kék jelzésű félnek báró Albori táborszernagy, a déli, vörös jelzésű félnek Fiedler táborszernagy volt a parancsnoka. A király több ízben megtekintette a hada­kozó feleket. Szerdán reggel kilenckor Hajmás­kéren át Vilonyára hajtatott és a Sukori hegyre lovagolván, szemlélte a csapatok hadmozdulatait. Déli 1 óra tájban tért vissza Veszprémbe. Másnap csütörtökön reggel a király a trón­örökös automobilján a Veszprémből keletre levő Kilátóhegyre ment, s onnan szemlélte a hatalmas arányokban kibontakozó hadi játékot. Szemlét is tartott egyes hadosztályok felett s meg elégedését fejezte ki a csapatok állapota felett. Érdemes a feljegyzésre, hogy a nagy fáradalmak ellenére a csapatok talán még egy hadgyakorlaton se vettek olyan friss erőben részt, mint idén. ami a rend­kívüli kedvező időjárásnak tulajdonítható. Pénteken reggel 8 órakor Bolfras főhad­segéd kíséretében ismét kihajtatott a hadgyakor­latok terepére. Ezúttal a szentkirályszabadjai hegy­ről nézte a seregeknek záró hadműveleteit s d. e. 9 óra 30 perckor a nagygyakorlatot lefúvatta. A gyakorlatok végeredményekép az északi fél — a kékek, — kik innen Pápa, Devecser irányából vonultak előre, legyőzték a déli félt, a vörösöket. Úgy a király, mint a trónörökös mindkét hadse­rek parancsnokának igen meleghangú iratban fe­jezte ki elismerését. Déli 3/ 412 kor érkezett vissza az uralkodó Veszprémbe. D. u. 2 órakor a veszprémi közön­ség lelkes ovációi között kihajtatott a pályaud­varra és vonatra ülvén, 4 óra 45 perckor Budára érkezett. nyomban a dologra tért. Kimérten, szárazan szólt, mintha ítéletet publikálna. — Ön jogász, tudja tehát, hogy én az érde­keltségi viszonynál fogva nem lehetek bírája. Ha az ügybe befolynék, akkor viszont bűntársa len­nék. Ez nem akarok lenni. Mint minden pörben, itt is csak két eset van : vagy ártatlan, vagy bű­nös. Igaz ? — Igaz. — Ha ártatlan, nincs mit beszélni a dologról. Semmiféle vád nem megbecstelenítő, ha alaptalan. Ha bűnös, akkor lakoljon. Ez világos. — Egészen világos, — mondotta az ügyvéd, mosolyt erőltetve szép arcára. — Örvendek, hogy megértettük egymást. Mert erről a dologról mi többet nem fogunk beszélni. Ha önt elitélik, akár szabadságvesztésre akár egyébre, az mindegy, akkor én átengedem önöknek erdélyi birtokomat. Hibás jellegű emberek, nem valók a közpályára. — Megértettem! — mondotta az ügyvéd, s dacosan fölemelte a fejét. — Köszönöm az atyafi­ságos indulatot. Szívesen. Nekem nincs több mondani­valóm. — Nekem sincs. Meghajtotta magát és távozott. Lent a kocsi­ban megcsókolta a felesége kezét s kedvesen mosolygott. — Nincs semmi baj, fiam. Az öreg nagyon szivére vette a dolgot. — Tudtam én ezt előre, — örvendezett az asszony, A törvényszék két hónap mulva fölmentette az ügyvédet, noha nagyon silányan védekezett a súlyos vád ellen. De a tanács tagjait akaratlanul is behálózta az elfogultság. Hiába, a nagyhatalmú szeptemvir vejéről volt szó, az országbíró jelölt leányának a férjéről. Az ügy felebbezés folytán a hétszemélyes táblához került. Az országbíró a legerősebb jogá­szok egyikének, Kaulich hétszemélyelnöknek osz­totta ki referálás végett. Ez a Kaulich veszedel­mesen éleseszü jogász volt, tele vakmerő szofizmák­kal, öldöklő rabulisztikával. Tarnassynak iskola­társa volt s így semmi meglepetést nem érzett, mikor egy este meglátogatta. Kornélia is otthon volt az apjánál, minthogy a férje néhány hétre vadászni ment. Az asszony tudta, hogy férjének ügye ennek az embernek a kezében van. Ott marasztotta vacsorára s tüntető kedvességei fogla­latoskodott vele. Aztán hamarosan fejfájás ürügye alatt félrevonult. Hadd beszéljenek az öregek, majd ő hallgatózni fog. A színházi liét. Ha a bemutató előadást —mint ahogy szok­ták némelyek —- auspicium jelleggel ruháznók fel, akkor nem sok reményt fűznénk idei szezonunk­hoz. Mivelhogy bemutatóul olyan darabban s olyan előadásban volt részünk, amilyennel ritkán sújtott bennünket Thália kegyetlen szeszélye. „Világ­hírű" szerzőnek darabja került szire. Sámson a címe. Bernstein irta. Bár ne irta volna ! Képtelen alaphelyzetből fejtetőre állított logikával fejlesztett sivár és brutális jelenetek tárháza ez a dráma. A legdurvább meztelenségek tobzódnak benne ok, cél és értelem nélkül. Valóságos tortúra ezt a darabot végig nézni s még nagyobb tortúra végig­játszani. Baj, nagy baj az, hogy a színigazgatók esztetikai érzéke, mint a tények bizonyítják, nem elég fejlett ahhoz, hogy ilyen — bocsánat a ki­fejezésért — rondaságokat ne engednének a szín­házi ügynökségektől drága pénzen nyakukba só­zatní. Ha egy pesti szinház —- tán a fordító ked­véért — felvette műsorába, akkor annak végig kell járni a Kárpátoktól az Adriág minden ma­gyar színpadot, ha a közönség undorral is uta­sítja vissza. A szereplők — szegény szereplők l — küzdöttek lehetetlen szerepeikkel. Kovács, a rózkirály-Sámson alaposan nekieresztett hanggal akart kisegíteni bennünket a brutalitások útvesz­tőjéből. A hang elfogyott — a brutalitások meg­maradtak. — Verő Jankáról az új drámai szen­déről ilyen lélektani abszurdumokban túltengő szerep után nem mondhatunk még véleményt. Áz egész ensembleben Sinkó Gizella természetes játéka és Déri hamisítatlan viveur elegánciája voltak a vigasztaló mozzanatok. Másnap szerdán a múlt szezonban óriási si­kert aratott Tatárjárás ment. A színlap új szub­rett-primadonnát hirdetett, érthető érdeklődéssel mentünk tehát a színházba. Ez az uj primadonna Borbély Lili azonban nem mutatkozott be igai primadonna gyanánt. Szép, magas fekvésű hangja van, egy lirai jellegű betétet igen csinosan éne­kelt el, de már a csókot cuppanóg;it kupiét, ami tavaly Kormos Ilonka előadásában lázba ejtette a közönséget, egészen elejtette. Játéka sem olyan, aminőt primadonnától várunk. Vezetni, dominálni nem tud a színpadon. Ám várjuk be további fel­lépteit, mielőtt végleges Ítéletet mondanánk. Tán a huszár uniformis is feszélyezte kissé, bár prima­donna és trikósezerep mintha elválaszthatatlan fogalmak lennének. A többi szereplők mind a tavalyi jók voltak. Élükö n Bájton ragyogott, ki­nek Wallenstan cs. és kir. tartalékon hadnagya egyike a legjobb komikus figuráknak, amit valaha színpadon láttunk. Fábián Linka igen szépeu éne­kelt és kedvesen is játszott és pompás alakítást nyújtott Kovács, a rapportot tartó tábornok hálás szerepében. A zenekarban a fuvó hangszerek, Mikor Kornélia távozott, Kaulich kiment s néhány perc mulva nagy aktacsomaggal tért vissza* Letette az asztalra. — Mi ez? — kérdezte Tarnassy. — A vőd bűnügyének iratai. Tarnassy összeráncolta homlokát. — Csomagold össze, hordd el, vagy velük együtt doblak ki. Mit hozod ezt ide? Kaulich vállat vont. — Mire való ez a nagyképűség ? Én is vagyok olyan független itéletü biró, mint te. Jellemem is van, ha nem is nyergelem meg mind­untalan. — Mit akarsz ezzel mondani ? — Az igazságot barátom, a tiszta igazságot. A fennforgó személyes tekintetek mellett én nem tudtam elfogultság nélkül átnézni ezeket az aktá­kat. Végre is a vőd becsületéről van szó. Ez a ténybeli állapot. Nos, érts meg, éu féltem és félek most is, hogy elfogult leszek : vagy túlszigoru, vagy túlengedékeny. Mind a kettő egyforma hiba. Meg akartam" beszélni az ügyet egy erős gyakor­lati jogásszal. Veled. Itt vaunak az akták, nézd át. Tárgyaljuk le az egész ügyet. Ha akarod, képviselheted a vádat, ha akarod, elvállalhatod a védelmet. MIT ICY1IMK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl O TY1A|IQÍ hazánk természetes a mimai szénsavas-vizek királya: ÁGNES UAnnáo Millenniumi nagy éremmel kitüntetve. •I..I.I.— Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomor­oicsóbbaCódayiznéi! Mindenütt kaphatói • , ' = (1) - • • • Főraktár Oszwald János urnái Pápán. Kedvelt borvíz I

Next

/
Oldalképek
Tartalom