Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-09-19 / 38. szám

mintha elnyomnák a vonósokat, egy-két hegedű még elkelne. Harmadik a magyar igazság. A csütörtökön szinre került Tanítónő több joggal lehetett volna a társulat bemutató-előadása, amint az a szeren­csétlen Sámson-Berneten, Bródy gyönyörű darabja idén először érvényesült a maga teljes értékében. A tavalyi „tanítónő", aki főkép koturnusos sze­repekben nagy és méltó sikereket aratott nálunk, egyéniségénél, termeténél fogva sem volt alkal mas arra, hogy illúziót keltsen. Verő Janka meg­jelenésre szerény, egyszerű, de bátor fellépésű valódi tanítónő volt. Megvolt benne az a bizo­nyos szellemű fölény, amely tiszta lelkén kívül, legjobban megvédi őt az utána sóvárgó férfiak durva inzultusai ellen s meg az a báj is, minek egy leányban meg kell lennie. Jól pointirozott, intelligens beszédmódja van s kellemes, meleg hangja. Kár, hogy ezzel a hanggal nem bánt gazdaságosan. Az első felvonásban túlerősek vol­tak kitörései, s a nyugodtabb beszédben is kelle­ténél magasaabb skálát ütött meg. így aztán a II. és III. felvonásban ha >gja tompa s erőtlen lett. De játékának értékéből ez sem vont le sem­mit. Nagy jeleneteit szívhez szóló módon játszotta meg, egészben örvendetes, meleg és igaz sikert aratott. Déri Béla ifjú Nagy Istvánja e kiváló szinész egyik legkitűnőbb alakítása. Erőszakossá­gában is férfias, szerelmi ömlengésében is termé­szetes volt. Banálisak lennénk, ha azt mondanók, hogy fővárosi színpadon is megállná a helyét. Végre is örülnünk kell, hogy vidéken is találko­z ;k ily magas intelligenciájú, telivér szinész-tehet­ség. Zúgó taps szólította őt és Verőt minden felvonás után a lámpás elé. A többi szereplőket majd mind ismerjük tavalyról. Kovács, lnke, Tömbömé, Sinkó és Vértes mind egyaránt igen jól illeszkedtek az ensemblebe. A káplán szere­pét Gyenise (vagy Gyenes?) elég jól, de nem olyan jól játszotta, mint tavaly Jankó János, akit bizony kár volt elbocsátani a társulat kötelékéből. Egye­düli bántó mozzanat az volt az előadásban, mikor az iskolaszéki gyűlésben egy segédszinész, akinek egy zsidó úri embert kellett volna személyesíteni Icig zsidó kosztümjében és modorában okvetet­lenkedett a szinpadon, vadászván a karzat kaca­jára. Hol a rendező, aki az ilyesmit leintse ? ! Tegnap este — meg nem érdemlett üres ház előtt — a Nagymamát játszották színészeink. A szereposztás nagyjából a régi volt, mégis azzal a különbséggel, hogy Lángó Szerafin szerepében Tarnai Lidiát, a vidék egyik legjobb komikáját láttuk viszont. Lángó Szerafint játszotta úgy, ahogy ezt az alakot még az öreg Csiky elkép­zelhette. Minden jelenetét megtapsolták. A töb­biek, így főkép Fábián és Bátori, a tavalyi jók voltak. Viszont sokkal jobb volt, mint tavaly, Ardó Ilonka, aki a nyáron át úgy énekben, mint játékban nagy haladást tett. — or — A VÁROSHÁZÁRÓL. § Tanulmány-uton. Mészáros Károly polgár­mester és Révész Arnold v. mérnök f. hó 16 án Brassóba utaztam az ott most folyamatban levő csatornázási munkálatok megtekintésére. § A szinügyi bizottság folyó hó 14-én a polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen tudomásul vették, hopy az őszi szezón pár nap­pal a megállapított idő előtt f. hó 15 én veszi kezdetét A heti műsor megállapítására, illetve ellenőrzésére a szokásos bizottságot ismét kiküld­ték. Bemutatta ezután a polgármester dr. Óvári Ferencnek, a veszprémi szinpártoló egyesület elnökének levelét, melyben a bizottságot az új szinház megnyitására meghívja. A bizottság el­határozta, hogy a veszprémi szinpártoló egyesü­letet ez alkalommal táviratilag üdvözli. § A tanácsülésből. A legutóbbi tanács­ülésen a következő fontosabb határozatokat hoz­ták : A városi népkonyha felállítását javasolják a képviselőtestületnek. Minthogy azonban a városi szegények megkérdeztetvén, hogy segélyüket pénz­ben vagy ételben óhajtják-e megkapni, egy ki vételével mind a régebbi segélyezési mód (pénz­segély) fenntartását kérelmezték, a városi tanács a megszavazott 4000 koronát oly népkonyha fel­állítására akarja fordítani, melyen a munkásnép juthatna olcsó és jó táplálékhoz. — A Kossuth-utca (régi részének) jó karba helyezését illetőleg azt a határozatot hozták, hogy az utcán több bazaltkő törmelékkel fedett átjárót létesítenek s a városi gazdának utasítást adnak, hogy a sarat mindjárt folyós állapotban takaríttassa el az úttestről. (Nb. Ez a határozat az annyiszor felpanaszolt mizériákat nem fogja orvosolni ; az úttestet — így határozta ezt a képviselőtestület — úgy kel­lene megjavítani, hogy e legnagyobb forgalmi utvonalunkon olyan feneketlen sár egyáltalán ne keletkezhessék !) TARKA ROVAT. Pápa újkora. Pápa nem volt, hanem lesz. Most fog kez­dődni Pápa újkora. Nekünk jutott az a végtelen nagy öröm és szerencse, hogy legelőször közöl­hetjük a szenzációként ható hirt, hogy a kormány Pápa városát a világvárosok sorába kivánja emelni. Lapunk kiváló riporterjének sikerült, több­féle fondorlattal bekacsintani a kormányaktákba, amelyekből megtudta, hogy micsoda nagy és világraszóló intézményekkel fogja boldogítani városunkat a kormány. Központjává kivánja tenni városunkat a tudománynak. E célból felállít Pápán, a Kis­hegyen egy csillagvizsgáló-tornyot, melynek költ­ségeit — a város házipénztárából fogja kiutalni. Negyedmilliós befektetéssel jogakadémiát ál­lít föl. A befektetésről a város képviselőtestület­nek, élén a polgármesterrel, szabad gondoskodnia és egy kigondoló bizottságnak szervezését kegye­sen engedélyezi, mely bizottság hivatva lesz a befektetéshez szükséges pénzforrásokat kigondolni. S ha a befektetéseket kigondolni nem tudná, megengedi, hogy a bizottság maga lefeküdjék és aludjék az emberi kor végső határáig. De ez még nem minden. Az újkori technika csodájaként, meg a vil­lam-telep gépének zavartalan működése czéljából dinamógyárat létesít és csak azt a csekélységet kivánja a város hozzájárulásaként, hogy a Tapolca vizét a város egészen engedje át a gyár céljaira, ellenben nincs kifogása az ellen, hogy a víz­vezeték céljaira viszont a Gerence-patak vizét fölhasználja. Azonban ez még mind semmi. Létesít egy, a modern kívánalmaknak min­denben megfelelő és teljesen felszerelt s beren­dezett, nagy kórházat. De kiköti azt az igazán nevetségesen csekély áldozatot, hogy a város 64%-° s betegápolási pótadót sózzon a polgárság becses nyakába. A java különben csak most jön. Végre-valahára teljesedésbe megy a város­nak rég óhajtott kívánsága. Új gyorsvonatot kap, esetleg nyugati expresszet (a keleti expresszel analóg) — mely azonban slratégiai szempontból Mezőlakon fog megállani. Pápát semmi teher sem fogja nyomni, azt a szerény óhajtását a kereskedelmi kormánynak nem lehetvén tehernek tekinteni, hogy a város csak 4 lokomotívot, 16 első- és másodosztályú Pullmann vagont és 1, mondd csak egy szalonkocsit a szombathelyi üzletvezető részére szerezzen be. Ez oly kicsi kocsipark, mely valóban nincs arányban a világ­forgalomnak nagyságával, melybe Pápa belekerül. És befejezésül, megkoronázásául a nagy­szerű terveknek és a kitűnő német példabeszéd­nek még kitűnőbb illusztrálásául, hogy t. i. Ende gut, alles gut: rendezi a városi tisztviselők fize­tését, igazán páratlanul álló szeretettel az adminisztráció és a tisztviselők iránt — egyedüli gondját a városnak csupán az képezvén (hisz' erre gondja alig lesz), hogy biztosítékul 100 drb. Pesti Hazai Takarékpénztári részvényt helyezzen letétbe a m. kir. állampénztárból. * Nb. A kitűnő riportert ki ezúttal éppen hatvanadszor szállított szenzációs híreket szerkesz­tőségünknek, megjutalmaztuk egy darab legújabb cs. és kir. jubileumi cigarettával és ugyancsak egy darab cs. és kir. Radetzky-éremmel. Jubilál­jon ő is. Bárd. Tarnassy erősen végigmérte kollégáját, ki nyugodtan fogadta tekintetét. — Jól van, átnézem az aktákat. Azzal nekiült s jó másfél órán keresztül tanulmányozta az ügyet. A teljes csöndet csak Kaulich apró, száraz köhögése zavarta meg. Mikor Tarnassy az utolsó iratot is átnézte, fölkelt. — Elvállalom a vád képviseletét, - mondá az após. — Helyes, én majd védek. Tessék megindí­tani a perbeszédeket. És Tarnassy egyre fokozódó erővel adta elő a jól megkonstruált vádbeszédet s a meggyőződés nyugalmával ejtette ki a borzasztó szavakat : Tekintetes törvényszék ! Teljesen beigazoltnak lá­tom a vádbeli cselekményt, kérem a vádlott el­itéltetését. Kornélia egész testében remegett az ajtó mögött. Miket beszél az ő apja az ő drága urá­ról ! Hát lehetséges ez! Éjfélig tartott a nagy jogász-match. Kaulich hatalmasan gyúrta, izekre szaggatta a vádat Kelle­metlen, éles hangja szinte sivított. — Tekintetes törvényszék ! Ide jönnek anyagi bizonyítékok nélkül, föltevésekkel, indiciumokkal, marasztaló ítéletet kérnek ! Hát kockajáték az igazságszolgáltatás? Hát arra való a biróság, hogy egy züllött ember kapzsi vágyaiért egy köz­becsülésben álló férfiút föláldozzon ? Még ha igaz lenne is, amit mond, akkor is el kellene utasí­tani : volenti non fit ínjuria. És kegyetlenül leszerelte a tanúvallomások értékét, Bravúrosan állította össze az ellentmon­dásokat. —• Hol itt az ügyvédi lmtelenség ? Mutas­sanak nekem egy magánvégrendeletet, amelyet pörrel nem lehetne megtámadni. Ha ilyet mutatni tudnak, akkor beszélhet a vádhatóság hűtlenség­ről, az ügyfél káráról. De amig ilyet nem produ kál, addig csak. gyanúsít, nem bizonyít. Kéiem védencem fölmentését ! Megint nagy csönd következett. — Nahát, —- mondotta Kaulich, — most ítéljünk barátocskám. Mire szavazol ? — Fölmentésre, — hangzott tompán. — Okosan, látszik, hogy érted a mesterséget. Én is arra szavazok. Szervusz, öreg ! Azzal fogta az aktacsomagot s rohant vele, mint valami tolvaj a zsákmánnyal. Tarnassy jó ideig utána nézett s lelkében egy rettenetes gyanú merült fel : nincs-e ez az ember, ez a szeptemvir megvesztegetve ? — Eh, mondotta az erkölcsi undor érzésé­vel, — mind gazemberek ! Miért szenvedjen éppen az én Nellikém ! Azzal benyitott a másik szobába s majd beleütközött a leányába, aki fehér hálóköntösben a küszöbön állott. — Hát te hogy kerülsz ide ? — Valami beszédet hallottam, fölkeltem . . . - Nohát csak feküdj szépen vissza s aludj nyugodtan, a férjednek nem lesz semmi baja. Pá ! Az asszony nyakába borult és soha nem tapasztalt hevességgel csókolta apja bozontos arcát. — Köszönöm papuskám, köszönöm ! Most vagyok igazán boldog ! Sietve távozott. A szeptemvir mély szomo­rúsággal, igazi világfájdalmas tekintettel nézett utána. — Csak a gazembereket szeretik ilyen na­gyon, — mondotta keserűen, meggyőződéssel. Saját érdekében „Angol divat" AJszabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minő­ségekből vannak, tehát a legkényesebb ízlésnek is megfelelnek, mert a mérték után készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak:! ha ruhát vásárolni akar, próbálja meg nagyáruházában PÁPA, Kossuth-utca, az új postával szemben. Ott ALTMANN BERNÁT óriási raktár van kész férfi-, fiu- és gyermekruhák­ban, felöltők, gallérok, télikabátokban, gazdász-kabátok (szőrme béléssel), bundák stb, stb., valamint egyes nadrágokban, B A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasab b 9 • bevásárlási forrása és részükre 5% árengedmény. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom