Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-08-15 / 33. szám

Krancsák Júlia, a III. o.-ban : Babics Emma, Kovács Karolin, Kristóffy Ida, Tegyei Teréz, a IV. o.-ban Farkas Mária, Gaál Mária, Gyömörey Róza, Kerper Mária, Tegyei Vilma. Az intézet tanári kara 16 tagból állott. Az ismétlő-iskolába 154, az óvóba 125 tanuló járt. Az ezekről szóló rövid értesítés s a zárdai internátusról szóló tájékoztató után a fiúiskoláról szóló rész következik. Az iskolai év történetében örömmel emelik ki, hogy a fiu osztályok fertőző betegség miatt a tanév folyamán egyszer sem voltak bezárva. A tantestület a régi maradt, állván összesen 12 tagból. Megtartották az összes hazafias és vallásos ünnepeket, számos növendéket felruháztak. Az évtörténet legfontosabb adata, hogy felépült az alsóvárosi iskola 4 tanteremmel, tágas tornateremmel ésteljes felszereléssel. A növendékek száma idén 607 (tavaly csak 553) volt. Előmenetelre 43 kitűnő, 108 jeles, 194 jó, 194 elégséges, 68 elégtelen = 11 "2°/

0. amire, mint igen szép eredményre, a tanítói kar méltán büszke lehet, tekintetbe véve azt is főleg, hogy ez eredmény már évek óta körülbelül ilyen %-al mutatkozik. Tavaly 11-5, az előtt H'4%. Túlnépes volt idén az I. B) osztály 99, az I. A) 79, a III. B) 78 növendékkel. Magaviseletre 114 kapott példás, 207 dicséretes, 224 jó, 55 tűrhető és 7 rossz osztályzatot. Az ismétlő fiúiskola három osztályába idén összesen 109 tanuló járt. Az értesítőt, tekintettel a pápai fejletlen nyomdai viszonyokra, idén is a szomszéd nyomdai empóriumban, Celldömölkön nyomatták. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Csatornázás. Dr. Forbát Imre, műegyetemi magántanár, Írásban küldött szakvéleményt a csatornázás ügyében. Véleménye szerint a meglevő előzetes terv Jelhasználható. A kivitelt megelőző teendők : 1. a vízjogi engedély megszerzése, 2. kiviteli munkálatok előkészítése, a költségeknek a változott viszonyokhoz képest (a ttrvek 8 év előtt készültek!) megállapítása. Meghívja egyszersmind a város polgármesterét és mérnökét, hogy a Nagyszebenben és Brassóban ellenőrzése és vezetése alatt folyó csatornázási munkálatokat tekintsék meg§ A Ganz-gyár vezetősége a villamos-telep felügyelő-bizottságának múltkori ismert határozatára vonatkozólag levelet intézett a városhoz, hogy a két hibásan működő gépet okvetlenül kifogástalan állapotba fogja helyezni, mert „ezt nemcsak elvállalt kötelezettsége, de a cég reputákit a nő egyiránt megtanított szeretni és csalódni, azt mondja, hogy „a nőnek minden tudást meg kell adui, amellyel férje munkáját megértheti és támogathatja. De ne mint tudást adják meg neki, ne úgy, mintha a tudás nála cél lehetne, hanem hogy tudjon érezni és ítélni.„ Nagy igazság ez, bárcsak megtanulná minden nő. Ez a tisztább boldogság, a nemesebb életközösség alapja. Talán ennek sejtése élt az Ön lelkében is Asszonyom, mikor olyau szépen azt mondotta, hogy a nő a lelkével is érez, s a szivével is tud. Az önök finom ítélete behatol az élet nehéz kérdéseinek a mélyére s megvilágítja az előttünk elrejtett részeket. Tulajdonképen sohase szabadna férfinak nagy dolgokban határozni, míg egy nő ítéletét meg ne hallgatta volna. A férfi határozottsága könnyen kíméletlenségre, meggyőződése türelmetlenségre, következetessége erőszakosságra vezet Az önök finom lelkülete az Asszonyom, mi megóv ezektől a túlzásoktól. Általában a női lélek az, mi kiegészíti a férfi lelkét. Mert a teremtő bÖlcsesége szerint mindegyik más és mindegyik a másikra szóról. És a lelkek vonzalma nem egyéb, mint ama öntudatlan vágyódás, mellyel mindegyik a maga kiegészítő részét keresi. És lássa ezzel a felfogással szemben hiába említik, hogy minden nő nem teljesítheti saját otthonánában ezeket a kötelességeket. Hiába mondják, hogy sokan az otthon romjainál ülnek és eltemetett boldogságukat (siratják : azt is, hogy sokan nem kötik életüket férfihoz, hanem maguk állnak ki a küzdőtérre. Változhatnak ezek a külső körülmények, a nő hivatása mindig ugyanaí marad. Talán ilyenkor még nehezebb a külön hivatás mellett a női hivatást is megőrizni. De azért itt is maradnak közös munkamezők, mert hisz a nő hivatása nem zárkózik az otthon ciója is" megköveteli. Szerkesztési alaphibát semmikép sem ismerhet el azonban, mert több hasonló szerkezetű gép más városokban kitűnően működik. Jelzi, hogy legrövidebb idő alatt leküldi egy főmérnökét, kinek jelentése alapján aztán intézkedni fog. — A levélben jelzett főmérnök Zelevszky Sándor a hét folyamán már városunkban is járt, megvizsgálta a két dinamót s konstatálta, hogy azokat teljesen újonnan kell felszerelni. § A pénzügyi bizottság e héten tárgyalta a városi tanács által elkészített 1909. évi költségvetést, mely a pótadónak nem kevesebb mint 10°/

0-kal való emelését kontemplálta. A pénzügyi bizottság azonban lényeges törléseket eszközölt a szükségleti részben, nevezetesen törölte a kataszteri helyszínelés és térkép költségeit, azért, mert e tétel úgyszólván örökéletű beruházása levén a városnak, csak 3 évre való kivetése indokolatlan ; jelentékenyebi) törlést eszközölt a város függő adósságainak kamatainál is, utasítváu a tanáesot ezeknek konverziója iránt szükséges lépések meg tételére. Más jelentékenyebb törlések mellett a fedezeti részt 4000 koronával emelte, mellyel a szegényügyi rovat dotációját gyarapítják népkonyha létesítése céljából. Ennek ellenére is a v. tanács javaslatával szemben mintegy 7°/

0 pótadó-megtakarítást eszközölt, úgy hogy a jövő évben a pótadó nem egész 3°/

0-kal fog emelkedni. § Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala közhírré teszi, hogy a kőszegi Kelcz Adelfin árvaházban a Grosz féle alapítvány megüresedett, arra rokon hiányában egy pápai szegény gyermek folyamodhatik, ki azonban az alapítványi kamatokhoz 270 koronát köteles évente fizetni. A kérvények 1908. évi augusztus hó 22 ig nálam nyújthatók be. Pápán, 1908. évi augusztus hó 12-én. Mészáros Károly polgármester. IRODALOM. * Ad astra, irta Kapi Béla. Míg hivatottak és hivatatlanok mind többen foglalkoznak azokkal a problémákkal, melyek a munkástársadalom, a nép életérdekeivel állnak összefüggésben, úgy, hogy az utolsó évtizedben a szociális irodalom hihetetlen méretekben megnövekedett, addig majd nem teljesen háttérbe szorultak azok a kérdések, melyek a műveltek társadalmát s főkép a műveltek társadalmának lelki életét érintik. Ezekkel foglalkozik most megjelent könyvében Kapi Béla. Kapi Béla, kire pápai műkedése idejéből bizonyára még emlékezni fognak olvasóink, hisz e lap hasábjain éppen társadalmi kérdésekről több igazán magas nivóju cikket irt, ki működése zömét azonban a komoly filozófiai irodalom művelésének fal ai közé, hanem szélesebb kört keres magának. De ott is mindig segítőtárs marad. Ott a család helyett a társadalmat veszi körül szeretetének melegével, s az emberek százaival érezteti lelke verő fényé t. Az éhezők megelégítése, a betegek ápolása, az elhagyott öregek és árvák gondozása olyan magasztos munkatér, melynél még a költő képzelete sem találhat szebbet. Óh higyje meg Asszonyom, a nő mindig találhat olyanokat, kik az ő segítő munkájára rászorulnak. Csak nézzen komolyan a világba, csak keressen munkakört, bizonyára találni fog. Amikor itt ülök az asztalomnál s nézem a fehér hópihék szállongását, úgy eltűnődöm Ruskin egy mondásán. „Azt hiszem, — így szól, — egy férfi sem élt igazi életet, hanem csak az, kit a nő szerelme megjobbított, bátorsága megerősített, a szíve bölcsessége vezetett ..." Tegye le egy pillanatra az írásomat Asszonyom, és gondolja el : menyivel szebb lenne ez a világ, ha minden nő csak egyetlen egy férfit megjavítana, s csak egyetlenegy lélekben felébresztené a tisztaság és az igazi szépség gondolatát . . . Óh én úgy látom, a női szépség, a női hivatás végtelenségében áll előttünk . . . * Panaszra azonban nincs joga, Asszouyom. Ne félj en : a nők sorsa nem oly mostoha, a boldogságból ők sincsenek kizárva. Az dizonyos, hogy Önök között sok az elégedetlen, a szerencsétlen, a meg nem értett asszony. De hát ki tehet arról, hogy azok, kik éltük fiatalságát a báltermek parkettjén, s a jourok végtelen sorozatában töltik el, akik öltözködnek, hogy mulassanak és mulatnak, hogy öltözködhessenek, ki tehet arról, hogy akik ott hagyják családjukat bérelt cseléd kéz gondozásában, s ők maguk az otthonnal mit se törődnek, nem boldogok ? . . . A szórakozást hivatássá szentelte, azokat az erkölcs-filozófiai eszméket, melyeket eddig megjelent műveiben tudományoa alapon tárgyalt, szólaltatja most meg a belletrisztika legnemesebb eszközeivel. Akik műfaj szerint szeretnek irodalmi műveket osztályozni, zavarban lesznek Kapi könyvével szemben. Mi ez ? Regény ? Egy lélek küzdelmeinek rajza, mely az élet zűrzavarából bozóton, úttalan uton, vészes meredélyen tör ad astra ? Didaktikai levelek gyűjteménye ? Taoítások szerencsétlenek számára, akik szenvednek, intelmek hiúknak, önzőknek, lelki sivárságban tengődőtcnek ? Novellisztikus formába öntött prédikációk ? Mert hisz a morál-filozófus akárhányszor nem tagadhatja meg Kapi Bélában az igazi krisztusi lelkületű lelkipásztort . . . Ne tessék a műfaji osztályozással kísérletezni. Aki elvonulva a világi zajtól, a könyvet kezébe veszi, az megismeri belőle a társadalomnak egy elfogulatlan, de órzo szívű bírálóját, egy tudós morálistát, első sorban és mindenek felett pedig egy valódi költőt. Kapi Béla stílusa a legjobb szépprózairókéval vetekedik, gondolatai megkapnak, gondolkodásra késztetnek s egész műve egységes harmonikus költői hatást kelt bennünk. Tükör ez a könyv, melyben magunkat, saját lelkünket látjuk meg s ha méltán megdöbbent a kép, ha visszariadunk önmagunktól, a magasban derengő csillag megmutatja az utat, „dem Menschen ím dunkeln Wahn" — ahogy Goethe mondja. Akik megcsömörlöttek már a sok léhaságtól, amit a novella- ós regényirodalom nyöjt s netn izgatják többé a francia házasságtörési bohózatok, aki való ii nemes lelki élvezetet akar magának szerezni, annak melegen ajánljuk elolvasásra a Kapi könyvét. Megjelent díszes kiállításban a budapesti Lampel-cégnél, ára 3 korona. — őr — HETI ÚJDONSÁGOK. OTTHON. Anyám, im megjött kóbor yyermeked, Az álmok büszke hőse megalázva, Kit, amíg messze bolygott a világba Aggódó lelked híven követett. Hadd csókolom meg hervadó kezed Es hadd fürösztöm szerhem harmatával, Ertem fáradtak esztendőkön keresztül, Ertem, ki annyit vétett ellened. Oh e kezek! Róluk leolvasom Az értem átélt gondot, bánatot, Mit féltő ajkad úgy elhallgatott. teszik, s a hivatást szórakozássá. Fordítsák meg a dolgot, és boldogok lesznek, Mert az a nő, ki hivatását betölti, mindig boldog. Még akkor is, ha szeuved, hivatásának betöltése boldoggá teszi. Talán nem ünneplik a nagy társaságban, talán nem rajongják körül a báltermekben, de azért elveszi jutalmát. A férfi homlokát övező babérkoszorúból a legszebb levél az övé lesz, s míg a többi nő szépségét elhervasztja az életetet sárga falevelekkel tele hullató ősz, addig Ő mindig a tavasz marad, és mindig szép marad . . . Mikor megsemmisül, az is virághullás, az is ébredés .. . Nemes lelkéből új élet fakad és tovább él azokban, kikre szive szeretetét halmozta. A sírjára forró köny hull, . . . taláu csak egy, talán kettő, de ha szívből jött, többet ér a világ minden dicsőségénél, s a néptömeg minden tapsánál, higyje meg Asszonyom ! . . . A szellemes Pascal mondja egy igaz gondolatában, hogy önök Asszonyom korlátlanul uralkodnak a mi leikünkön, s annak a szépségnek eszményét vésik abba, ami önöknek tetszik. Arra kérem Asszonyom : ne elégedjenek meg azzal a női szépséggel, mi most eltölti a férfiak lelkét, hanem jegyezzenek abba egy új szépséget, egy igazit, egy maradandót ! . . . És a lányának hogy mit izenek ? . . . Mondja meg neki Asszonyom, hogy csak menjen vissza az urához. Legyen szegény, legyen koldus, de a női hivatását meg ne tagadja, mert abban van az igazi boldogság. És akkor majd úgy él egykor a fia lelkében, mint sápadt, gyűrött arcával, zöldre fakult ruhájában az enyémben az a szegény nő, kinek más előtt csak Éva a neve, de én nekem, én nekem a neve mindig csak az marad: lelkem édes anyám ! . . . Mondja meg ezt a lányának Asszonyom ! . . .