Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-05-09 / 19. szám
berek, tulajdonosok és alkalmazottaik kegyetlen sok teherrel rakják meg igavonó barmaikat vagy természeti rendeltetésöktől eltérő munkával kinoz zák és irgalmatlanul ütik-verik azzal, ami kezök ügyébe esik. Szegény pára sem szóval, sem tettel nem védelmezheti magát. Türi iszonyú szenvedéseit és hálátlan gonosz gazdájának mégis áldásos munkaerejével fizet. Máshol már a rendőrség is és az ÁllatvédőEgyesület működése meggátolja a barbárságokat. Nálunk a rendőrség elhalad közönbösen e vad mutatványok mellett, Állatvédő-Egyesület pedig nincs, amely javíthatná e vandál-erkölcsöket. Pápa nagy mezőgazdasági vidék és kulturá 1 ÍR érzéke is van. Mi ennélfogva hisszük, hogy csak meg kellene kezdeni erélyesen az állatvédelem munkáját valamely körben s hamar óhajtott sikerrel járna. Emberséges érzületünk ápolása és mezőgazdasági érdekeink istápolása lenne az első édes gyümölos. Gy. Gy. § Ismét az alagcsövezés. A Petőfi-utcai lakosok sorából nagy küldöttség jelent meg tegnap a polgármester előtt és arra kérték, hogy ezen utcának alagcsövezése tárgyában kérelmüket újból pártolólag terjessze a közgyűlés elé. A polgármester Ígéretet tett, hogy amennyiben az idő megengedi, még a hétfői közgyűlés elé fogja terjeszteni a kérelmüket. § Hirdetmény. Pápa város 1903. évi házbéradó, földadó, I. o., IV. o. és tőkekamatadó kivetési lajstroma érvényesítve a m. kir. pénzügy igazgatóságtól' leérkezett. — Ezen adókivetési lajstromok Pápa város adóhivatalánál 1908. évi május hó 10 —17-ig közszemlére kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstromok a hivatalos órák alatt bárki által betekinthetők s a netáni felszólamlások a városi adóhivataluál — közvetlen a m. kir. pénzíigyigazgatóaágnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápa, 1908. évi május hó 3-án. A városi hatóság. kodva kapáló lovait, mert nem akarják vagy nem birják a rettenetes súllyal megrakott kocsit kihúzni a kátyúból. Beszédes képek ezek mind. De sajna, nem igen hatásosak. A tanuló akár tanítója felszólalására és magyarázatára, akár a maga kíváncsiságából megnézi, egy-két percig humánus meghatottság és ebből fakadó fogadalom is támad benne, de aztán csakhamar elfeledi benyomásait s nem törődik az annyiszor látott kép útmutatásának követésével. A helybeli iskolák néhány tantermében is lát hatók több mint 10 éve e képek s tudtommal az oktatók meg is magyarázzák esztendőnként ezek jelentőségét és mégis manapság is csak oly brutálisan cipelik a piacról a baromfiakat, s egyéb háziállatokat, mint azelőtt s csak oly durván s embertelenül bánnak az állatokkal, lovakkal, s egyéb igavonókkal, mint azelőtt. Pedig nincs abban emberszeretet sem, aki a hasznos és nemes állatokkal kegyetlenül bánik. Hisz az állatban is van érző ideg, az is szenved, ha bántják. Azon tudósok műveiből, akik az egyes állatfajok — hogy úgy mondjuk — lélektanával foglalkoznak, sok megragadó érzelmi tünetet lehetne elősorolni, amelyek között a hála, a hűség, a vonzódás általános a jóbánás iránt ós szánalmat keltő a félelem a durva szenvedésekkel szemben. De nem csupán ez érzelmi motívumok késztetik az emberséges társadalmat az állatvédelemreA józan közgazdasági elv is mellette szól. Sőt legalább is van oly erős alapja ennek a kérdésben, mint a puszta emberséges érzületnek. Nálunk az állatkínzás és pusztítás megszokott dolog. Pedig ez sok esetben nagy kár. A verebeket még most is sok helyen üldözik kis gabonarablásaiért. S van Magyarországnak, főleg felső vidékének sok oly vidéke, ahol nagyon is érzik a hiányát és örülnének a csiripelő röpke sereg állandó letelepülésének. Ornithologu8aink egy része már most ta pasztalja, hogy vándormadaraink száma a régihez képest fogyóban van s mezőgazdasági érdekeinket félti attól az eshetőségtől, ha e hasznos kétlaki madarak száma nagyon megcsökkenne. Csak két példa ez. De belőlük is kiviláglik, hogy a nagy természet háztartásában minden apró lénynek meg van a maga szerepe és mezőgazdaságunkban sok oly jelentéktelen állatka is jelentős munkateret tölt be, amelyeket mi csak üldözni tanultunk. Hát mit szóljunk akkor azon házi állatainkról, amelyek vagyonszerzésben segítő társunk, amelyek tejökkel, húsokkal táplálnak bennünket, s amelyek nélkül még élni is alig tudnánk ? Ezek hasznosságát fölösleges volna bizonyítgatn-i. Napról-napra látjuk mindannyian. És noha ezek értékét oly nagyra kell becsülnünk, mégis hányszor tapasztaljuk, hogy lelketlen durva emalapon tündökölnek a csillagok. Némi kékes szint csak akkor láthatunk, ha fényes holdvilág van. Csakhogy a hold fénye rendkívül kicsiny. Százezer hold se volna elég ahhoz, hogy a nap fényét pótolja. Szemünk itt csalódik ; megszokják a csekély világosságot, a telehold fényénél messze ellátunk, még néha olvasni is tudunk és azt liiezszük, hogy világos van. De próbálja meg valaki fényképfölvételt csinálni a hold fényénél ! Majd megfogja látni, hogy órák kellenek, mig ugyanazt a hatást érjük el, mint amire elég a nap világánál egy századmásodperc ! De hát mekkora is körülöttünk ez a levegő réteg, amelyben végbemennek a fénytünemények ? Fölfelé ritkul a levegő, és pedig gyorsan. Arány lag, a föld nagyságához viszonyítva hamar olyanná kell válnia, hogy hatása többé észre nem vehető. Hulló csillagokból, — amelyek csak a levegővel való súrlódás következtében jönnek izzásba 8 válnak láthatóvá, — azt számíthatjuk ki, hogy 2—300 kilométer magasan is van levegő ! — De azok a fénytünemények, amelyekről szó van, mind az alsó 50 kilométer vastag rétegben mennek végbe. Ez is elég vastag; csak hatszor magasabb, mint a A YÍROSHÁZÍRÓL. § Az állandó választmány folyó hó 6-án tartott ülésében készítette elő a hétfői közgyűlés tárgyait. Belügyminiszteri rendelet értelmében a tisztviselők takarékpénztári és szövetkezeti igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagsága képviselőtestületi engedélyhez lévén kötve, ily engedély megadását javaslatba hozzák azon tisztviselők részére, kik az említett minőségből folyó teendőiket a hivatalos órán kivül végezhetik. A Dobrönteiutoai lakosok járda iránti kérelmét pártolják. Nem véleményezik az antalházi puszta bérlőjének Kolozsváry Lajosnak azt a kérelmét, hogy a város számára magtárt és cselédlakást építtessen. E birtokot ugyanis a város a bérlet lejárta után parcelláztatni akarja s a mai befektetés akkor majdnem értéktelenné válnék. Érdekes és humánus javaslata van a választmánynak a helybeli illetőségű kóborcigányokra vonatkozólag. Javasolják, hogy a cigányoknak a város major közelében béreltessék egy ház s ott telepíttessenek le. Hogy a közbiztonságot ne veszélyeztessék, kössön velük a polgármester a városnál teljesítendő munkálatokra nézve szerződést, tanköteles gyermekeiket pedig megfelelően felruházván ősztől kezdve a város iskoláztassa. A vízvezetéki medence és forrásterület kőfallal körülkerítése mintegy 7000 koronába kerülvén, az ügy tanulmányozására bizottság kiküldését javasolják. A vágóhid helyének megállapítása körül nagy nehézségek merülvén fel, a vál. a vágóhid megépítésének bizonytalan időre elhalasztását véleményezi annál is inkább, mert a költségekre fedezet ez idő szerint nem volt kijelölhető. Himalája. De a földhöz képest legföllebb csak olyan, mint a vizbe mártott jókora szilván a rá tapadt nedvesség. Ez a levegőréteg alkotja a kék égboltozatot. De nézzük ezt meg jól l Az ég szine sem egyforma mindenütt, a látóhatár felé egyre világosabb, mert a levegőben lebegő porszemek nemcsak kék, hanem másszinü fényt is vernek vissza. E por az alsó légrétegekben van legnagyobb mennyiségben, azért látszik a horizont felé fehérebbnek az ég. Ez az égbolt nem is gömbalaku, mint ahogy gondolnók. Inkább olyan nyomott, lapos kupolának látszik, amelynek tetőpontja jóval közelebb van hozzánk, mint a széle. Ha a tetőpont és a látóhatár közti távolságot képzeletben megfelezzük és becslésünk eredményét méréssel ellenőrizzük, azt találjuk, hogy csak 23 fok magasan van az a pont a horizont fölött, mig a tetőponttól való távolsága háromszorakkora. Ezért látjuk nagyítva a tárgyakat a látóhatár közelében ; innen a csalódás, hogy a lemenő és felkelő napot aránytalanul nagyobbnak látjuk, mint amikor magasan jár az égen. — Függőleges irányban aránylag kis távolságból jön hozzánk a kék fény a levegőrészecskékről, mert HETI ÚJDONSÁGOK, IDŐ, TE HÜ . . . Idő, te hü, te egyetlen barát, Elfásult szivem tünö melegével Oh hadd köszöntöm ezt a dalt reád! Te szövögetted éjen-napon át, Vesztett remények, ábrándok fölé A feledésnek sűrű fátyolát. Mély elmerengés boldog pereiben Halkan, titokzatosan csengve, Te ringattál el mindig szelíden. Hány bűvös dallamod rezg még fülembe Távol harangok lágy zsongásaként S hány órád illatja feledhetetlen! Te segítettél át a ma sötétjén, Göröngyös pályám útvesztőiben Dicső, magasztos holnapot Ígérvén. Es te borulsz majd elhagyott síromra, A meddő harcban elhűl, t álmodónak Sejtelmes, édes altatót dúdolva . . . Kán József. fölfelé gyorsan ritkul a levegő, kevés a fényt visszaverő részecske, vízszintes irányban pedig jóval nagyobb távolságból jön hozzánk a kék fény. Ezért látjuk az eget olyan fénylő kupolának, amelynek alja mssszebb van tőlünk, mint a tetőpontja. A levegő azonban sohasem tiszta egészen. Idegen anyagok, porszemek úsznak benne ; a porszemek az ég szinét nagyon módosítják. Nappal, minél több a porszem, annál átlátszatlanabb a levegő, annái fehérebb, szürkébb a látóhatár, mert a porszemek nemcsak a kék fényt képesek visszaverni. Eső után, mikor a vízcseppek lehozzák a földre a port, tisztán látszanak a távoli hegyek, ilyenkor legpompásabb az ég mély kéksége. Minél alacsonyabbra száll a nap, annál sárgább lesz a fénye ; mert annál hosszabb utat tesznek meg a sugarak a levegőben és egyre több kék fény vész el belőlük. A látóhatár közelében pedig már a zöldes sugarak is hiányzanak ; ez okozza a lemenő nap vöröses szinét. Közben az ég szine is változik. A nyugoti égbolt a világosabb, a keleti sötétebb. A nappal szemközti oldalon szürkés, sötét-ibolyaszinü az ég, majd fölfelé sárga, EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2'5Q KORONA Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és leg ízletesebb hizlaló és yértisztító szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő-eredménnyel kipróbálva! írYFRMFlTFirNFT * Sietteti a J árást é s fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — biztoUIIllUllJjiYÜMlIjL » sítja a csontok és izmok ép fejlődósét — javítja és rendezi az emésztést. FELNŐTTEKNÉL: Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, — mellbajosokná] megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. Vj* »
