Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-05-09 / 19. szám

— A városi tisztviselők fizetésrendezéeiik már-már égetővé vált kérdésében holnap a fő­városban országos kongresszust tartanak. — A kongresszuson városunk tisztikarát Lampérth Lajos, Csoknyay Károly és dr. Szeleczky Béla fogják képviselni. — Gazdasági előadások a katonáknak. Mintha mégis történnék valami azon a téren, hogy a katona élet két-három esztendeje alatt ne szűn­jék meg a katonának a polgári társadalommal való minden összeköttetése. Sőt az az újabb ren­delet, melyet a földmivelési és honvédelmi minisz­terek egyetértőleg adtak ki s mely a katonaság számára gazdasági előadások tartásáról intézkedik, még tovább menve azt a célt szolgálja, hogy a katonának besorozott ifjú szolgálati ideje tartama alatt későbbi polgári életében hasznosan értékesít­hető ismeretekre tegyen szert. Pápa az első váro­sok között áll, melyekben az új rendeletet meg­valósították. A helybeli honvédhuszár ezred legény­sége számára múlt szombaton kezdette meg Tar Gyula földmives iskolai igazgató a gazdasági előadások tartását. Előadások lesznek a növény­termelés, állattenyésztés és kertészet köréből a nyáron át hetenként egyszer, télen hetenként két­szer. A huszárok az első előadáson érdeklődő, figyelmes, no meg persze hogy „fegyelmezett" tanítványoknak is bizonyultak. Később a tanítás túlnyomóan gyakorlati jellegű lesz. — Szép ünnepély folyt le múlt vasárnap a Lloyd-kaszinó helyiségeiben. Ekkor nyújtotta át a keresk. miniszter megbízottja Éder György és Fischl Adolf kereskedelmi alkalmazottak­nak a miniszter kitüntető oklevelét, az előbbinek még 300 K jutalomdíjat is. Az ünnepélyt Krausz József N., mint a Lloyd elnöke nyitotta meg, meleg szavakban üdvözölvén a rendkívül nagy számban megjelent közönséget s a hatóságok és testületek kiküldötteit. Szendröi Mór ker. és ipar­kamarai titkár, mint a miniszter képviselője, ma­gas szárnyalású, gyönyörű beszédben méltatta a kitüntetés jelentőségét, a kitüntetettek érdemes munkásságát. Éder György 33, Fischl Adolf 30 éves egy helyen töltött szolgálatával példányképei lehetnek a kereskedelmi ifjúságnak. Az ünnepel­tek főnökei: Hanauer Zoltán és Krausz József N. Fia és társa cég nevében Koréin Ernő üd­vözölte szép szavakban a kitüntetetteket s köszö­netet mondott a kormány s a keresk. kamará­nak. Az ünnepélyt Krausz József N. az elismerés és hála szavaival rekesztette be. — Az adótárgyalások során a hét folyamán a következő foglalkozási ágak kerülnek napirendre május 11-én: korcsmáros, vendéglős, sörödés; május 12-én : kávésok, bor- és sörkereskedő, liszt­kereskedők, lakatos, lapszerkesztő, libamáj keres­kedő, légbintás, mészáros; május 13-án : marha­kereskedő, művirág- készítő, műmalom-készítő, mol­nár, malomkő-gyáros, orvos, állatorvos, órás, ószeres, puskaműves, petróleum-kereskedő, pipa­gyáros, posztókereskedő; május 14 én : pék, posta szállító, gyolc=os, rőfös- és rövidáru-kereskedő, rongyász, ruhafestő, reszelővágó, uri divatkeres­kedő ; május 16-án : sertéskereskedő, szabó, szató­csok része. A tárgyalások délután 2 órakor kez­dődnek. — Májusi csillaghullás. A pápai vonat­kozású előléptetések közül múlt számunkban tör­delési hiba folytán kimaradt, hogy Pentz Béla 1-ső honvédhuszár ezredbe!i főhadnagy, ki hosz­szabb ideig szolgált ezredünkban is, II. oszt. szá­zadossá lépett elő. — A „Nagymama* 4. Csiky poétikus és mulat­ságos vígjátékából kevésbbé poétikus és kevésbbé mulatságos operett lett. Hogy mért, azt igazán bajos volna megmondani, Hisz a Pásztor-Mader­féle operettbe beékelt versek elég csinosak s a muzsika kellemes, melodikus. És mégis ! Minő más hatása van az I. felvonás felismerési jeleneté nek, ha a Csiky darabját játsszák s minő most, mik*or énekszóban tudjuk meg, hogy Mártha az öreg Szeréminé unokája. És a humor is bővebb áradattal buzgott a Csiky darabjában, mint az operett kupléiban, melyek közül mégis egy „a közoktatási kormányról szóló" szellemességé­vel kiválik. Lehet különben, hogy az előadás többnemű fogyatékossága is sokat levont az operett hatásából. A címszerep ugyan igen jó kezekben volt. Fábián Lenke olyan finoman elő­kelő s amellett valósággal bájos nagymamát produkált, mely drámai színpadon is megállta volna helyét. Énekszámait is egytől-egyig ízlése­sen, szépen adta elő. Sikere ez este őszinte és nagy volt. Rajta kivűl dicsérőleg még csak Bátoriról szólhatunk, ki jóízű Tódorkájával a Tanítónőbeli bűnét akarta talán kiengesztelni. — Medgi/asszaytól hallottunk pár szép magas hangot, lnkétöl láttunk pár ügyesen megjátszott jelenetet és Jankó a komikus szerepkörben is helyt állt. Ellenben Ardó Ilonka rém gyönge volt. Nagy fiatalsága sem kölcsönzött játékának semmi bájt, ez pedig ennél a szerepnél öreg hiba. Karácsonyi Mariska inkább volt szakácsné, mint „Lángó" Szerafin&i nevelőnő. Simkó Gizi és Ráthonyi Stefi szerepet cserélhettek volna. És egy ismeretlen jóltevő átvehette volna Kovács Lajos szerepét is, kinek úgy lászik fejébe szállt a dicsőség má­mora, hogy a múltkor „az érdemes aktor" elne­vezéssel ékesítettük. Egyébként feltűnt az egész előadás fegyelmezetlensége, ami tán azzal is magya­rázható, hogy Szalkay igazgató már elutazott Szolnokra s a macska távollétében vidáman cin­cogtak az egerek. — Kamara-zene. Városunkban a nyilvános ság előtt ritkán mutattak be műzenét. Á nagy­közönség nem is igen kivánkozott utána. Utóbbi időben azonban a közönség körében nagyobb érdeklődés nyilvánult a klasszikus, nevezetesen a kamarazene iránt, és ez a körülmény indította Pápa kiváló zenetanárait arra, hogy e műformát állandósítsa műsorain. A napokban kamarazene­társasággá alakúit e négy tanár: Gáty Zoltán, Kis József, Rácz Dezső és Szentgyörgyi Sándor. E társaság havonként kamarazene-estét rendez. A legközelebbi előadás május 30-án lesz a leány­egyletben, amely ugyanis vállalkozott a társaság anyagi ügyeinek finanszírozására. Az első estén Stühle zongoranégyese és Reissiger egy zongora­hármasa kerül bemutatásra és ismertetésre. Az ősszel (egy két zenekedvelő bevonásával) vonós­négyesek és ötösök, esetleg hatosok jutnak a műsorra. Bővebb ismertetést a kamarazene miben­voltáról valamelyik közelebbi számunkban hozunk. Örvendünk, hogy árva zenekultúránk új intéz­ményt nyert. — Tanítói kitüntetés. B,-Szentiván község­ben f. hó 7-én szép ünnepség keretében ment végbe az ottani r. kath. tanítónak Sáringer József­nek a magyar nyelv beszédben és Írásban való fejlesztése és terjesztése körül kifejtett tevékeny­ségéért történt jutalmazása. Az ünnepélyen Papp Sándor kir. tanfelügyelő, Gerstner Ignác p.-teszéri plébános, KÖrmendy Béla- tb. főszolgabíró, a köz­ség elöljárósága s nagyszámú vendégek vettek részt. Az ünnepély reggel 9 órakor misével kez­dődött, majd az elemi népiskola növendékeinek vizsgáját tartotta meg a tanfelügyelő. Három óra hosszat tartott a vizsga, amelyen a gyermekek fényes tanúbizonyságát adták nagyérdemű taní­tójuk hazafias szellemben teljesített páratlan műkö­désének. Vizsga után a tanfelügyelő szép beszéd kíséretében üdvözölte az ünnepeltet és átadta a vallás és közoktatásügyi miniszter elismerését és 100 korona jutalomdíját. A plébános az egyház­község, a tb. főbíró a pápai járás ós Nagy Béla p. teszéri körjegyző az elöljáróság nevében üdvö­zölték a kitüntetett tanítót, ki hálás szavakkal mondott köszönetet az ünnepeltetésért. — Hangverseny. Minden izében szépen sikerült hangversennyel fejezte be folyó hó 3-án a ref. leányegyeeűlet ez idei működését. A hang­versenyt a főiskola tornatermében tartották, melyet szépen megtöltött az érdeklődő közönség. A műsor első számaként a főiskolai zenekar adta elo a szerző vezényletével Gáty Zoltán IV. sz. ma­gyar nyitányát. A zeneművet magát már méltattuk, itt csak azt emeljük ki, hogy mintha a zenekar még több lendülettel és biztossággal juttatta volna érvényre a mű szépségeit, mint a múlt alkalom­mal. Fejes Zsigmond főgimn. tanár lépett most a felolvasó asztalhoz s egyikét olvasta fel azoknak a szórakoztatva tanító természettudományi érte­kezéseknek, melyekkel már annyi megérdemlett sikert aratott. Az értékes, szép felolvasást mai tárcánkban találják olvasóink. Egy nehéz, de gyönyörű zenedarabot, egy „Grieget" játszottak el azután zongorán négy kézre Kis József és Szabó Sándor, mester és tanítvány. Kis József fehéres, zöldes árnyalatokon keresztül megy át a sötétkékbe. Mikor pedig a nap lemegy, akkor kezdődik az igazi színpompa. Minél több porszem lebeg a magasban, annál ragyogóbb az esti fény, az esti pir jelensége. A levegőben uszó porszemeket a napnak vastag légréteg által megszűrt vörös fénye alulról világítja meg, a porszemekről visszavert vörös fény a mi szemünkbe jut és előbb az egész, majd csak a nyugoti égbolt, vörös fényben ragyog. A fényben uszó égboltozatról kiinduló sugarak vörös fénybe vonnak mindent, ami fehér. Lényegében nem más az, mint az „Alpenglühn 1 1 jelensége, amikor naplemente után, vagy fölkelte előtt bibor­fényben ragyognak a hófödte ormok. Azokról talán még látható is a nap vörös korongja, amely már lenn a mélyben eltűnt. Magas gomolyfelhők tündöklő ormain is látható ugyanez a jelenség, de a hegyek között mégis sokkal szebben, mert a mély völgyekben gyorsan alkonyodik s nagyobb az ellentét. A 80-as években, a Vrakatra keletindiai vulkán 1883-iki kitörése után a vulkán rendkívüli magasságba fölhányt finom hamuja, éveken át lebegett a magas légrétegekben és előidézőjévé vált annak a szokatlanul pompás esti pirkadásnak, amelynek okáról oly sokat vitatkoztak akkor. A lassanként lehulló hamu nyomait még hazánkban is észlelték . . . A Nap még mélyebbre száll a látóhatár alá. A piros fény az égen mind jobban összehúzódik, végül csak az ég alján marad egy kis vörös sáv, egy kis tűzvonal; majd az is eltűnik, helyet adva a mély sötét éjszakának. Kétségkívül a legszebb változatosságot a felhők hozzák az égre. Nincs szebb látvány, mint amikor megjelennek a nyári égen a „szőke, fodor felhők, hattyúi az égnek", — a fehér hátú, alul sötét gomolyfelhők, kumuluszok, mint a vizén úszó fehér habtömegek, az alsó határa mindnyá­jának vízszintes. Oly kevesen gyönyörködnek e látványban, pedig nyári napon majd mindig ott vannak az égen ! Estefelé e felhők eltűnnek, csak néhány BÖtét felhősáv marad a nyugoti égen. Hosszú, réteges felhőfoszlányok ezek; a* lemenő nap a másik oldalukat világítja meg, s mint sötét vona­lak pihennek, az ég alján. Csak a szélük ragyog bibor szinben, s a Nap közvetlen közelében vál­nak vörös lángfolyóvá, mintha valóban „tüzet rakott" volna bennük a lemenő Nap. Mikor pedig a Nap már lement, amikor a felhőket is alulról világítja meg a vörös napsugár, akkor nyújtanak csak igazán szép látványt, mint a sötétebb bibor­vörös égre rajzolt égő tüzvonalak. Ha még ráadá­sul ilyenkor „rózsafelhők úsznak át az égen", egy-egy elkésett, bearanyozott kumulusz, olyan látvány tárul elénk, amelyet ha hiven lefestve látnánk, talán még el se hinnők, hogy a valóság­ban ilyen lehetséges. Hátha még valakinek alkalma van, felülről látni a sűrű réteges felhőket, amikor a lemenőben lévő Nap vörös fénye megvilágítja hullámos hátu­kat ! Ez valóban leírhatatlan látvány ! Egy izben volt ebben részem, egy magas hegy tetején ; a hegyet körülvették a lent gomolygó felhőnek szines óriás hullámai ; a pompás tengerből csak itt-ott emelkedett ki nyugat felé egy-két sötét MIT IGYUNK? mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús savanyúvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy ínég ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szak­tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódaviznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzejte ingyen kapható. A forráskezelöség. jK.CíCl.VOl.t lB01*VÍZ X Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom