Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-12-28 / 52. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A városok karácsonya. A szeretet ünnepén mindenki tehetsége szerint megajándékozza azokat, akik hozzá közelebb vagy távolabbb állanak s ha rövid néhány órára is, kigyúl az öröm lángja az arcokon s a szerető családi kör tagjai boldogan szemlélik a kisebb vagy nagyobb értékű adományokat. Hisz az természetes, hogy ezekben az adományokban és ajándékokban legelőször azok részesülnek, akik a családnak legbensőbb tagjai s csak azután a távolabb állók. \ Úgy látszik, hogy Hungária nem kövedi ezt az általános szokást. Ajándékokkal haliií.ozza el a töle távol állókat, söt vele ellenséges viszonyban levőket, az osztrákom, a faorvátot, kik megköpdösik s meggyalázzák és nem gondol a saját édes gyermekeire, azokra, kik minden erejük megfeszítésével munkálkodnak a ö jólétén. Míg az osztrák felemelt kvótában 5—6 millió koronát visz el évenkint, addig a magyar állam ^nemzetfenntartó erejének, a városoknak, nem jut az idegenbe elosztogatott kincsekből semmi. Az idei feketí? karácsony legfeketébb volt a városoknak,\ mert immár nagyon valószínűnek látszik, &öt majdnem teljesen bizonyosnak, hogy az ünnepélyes miniszteri, söt miniszterelnöki igéh^ek nem egyebek puszta szavaknál, alkalmasak arra, hogy a békétlenkedést ideig-óráig elnémítsák, de nem arra számítvák, hogy valósággal be is váltassanak. A sokszor megénekelt témáról van szó: a fogyasztási adóknak a városoknak leendő átengedéséről, melyre Magyarország jelenlegi miniszterelnöke ünnepélyes Ígéretet tett, mely, mint a városok segítésének igazán alapos módj a, a kongresszusoknak és emlékiratoknak állandó tárgya volt s mely most úgy látszik, mint elérhetlen ábránd, ismét a távol jövő ködébe tünt el. A költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottságban, mint a lapok irják, a fogyasztási adók letárgyalása is szóba került. Wekerle miniszterelnök azt mondta, hogy „a boradó csökkentése komoly megfontolás tárgyát képezi. Sokszor foglalkoztak pénzügyi körök azzal, hogy a bor- és husfogyasztási adót egészben vag^ részben átengedik. Tanulmányozás közben azonban rájöttek, hogy ezzel nem igen segítenek a bajon." Ez a dodonai jóslatszerü kijelentés az embert teljes bizonytalanságban hagyja a miniszterelnök intenciói felöl, csak az látszik valószínűnek, hogy ismételten az egész ország szine előtt tett igéretét óhajtja meg nem tartani s erre jó ürügyül mutatkozik a „tanulmányozás". Óh, az a tanulA „PAPAI HÍRLAP" TALAJA. mányozásj Hát az igéret hangoztatását nem előzte meg tanulmányozás ? Hát Magyarország miniszterelnöke, mint a pénzügyminisztérium képviselője, nem tudta tanulmányozni évtizedeken keresztül? Miért csak most keli tanulmányozás közben rájönni arra, hogy a bor- és husfogyasztási adók átengedése a városoknak nem igen segítene a bajon ? S micsoda bajon ? A borértékesítés bajain? De hát nem lehetne az átengedést olyan módozíitos megszorítások mellett eszközölni, hogy a borfogyasztási adó ne legyen útjában a bor értékesítésének? S miért van az adó az értékesítésnek inkább útjában akkor, ha a városok szedik, mintha az állam szedi ? S micsoda köze van a husfogyasztási adók átengedésének a bor értékesítéséhez? Vagy talán a városok bajain nem segít ? Bizza azt csak a miniszter a városokra, melyek nem ok nélkül kívánják évek óta ezeknek a fogyasztási adóknak saját czéljaikra leendő átengedését. Mi tudjuk, hogy ha Pápa városának nem kellene fizetni az évi 58000 korona fogyasztási adóbérletet, ez a mi városunk baján igen nagyot segítene, könynyítene a már-már elviselhetetlen adóterhen s megadná a lehetőséget újabb, a város fejlesztése szempontjából szükséges alkotások kezdeményezésére. Nem is szabad a dolgot a városok í'i' Szilveszter-est bár messze van még, Az esztendő mégis lejárt, Utolsó szám az évfolyamban, Ez jelzi nékünk a határt. Egyébiránt remény lehet rá, Hogy úgy, amint az év alatt, A hátralévő négy napon sem Érünk már meg nagy dolgokat. Kataszterrel köszönte minket A jégvirágos január S mi rácsaptunk olyan mohón, mint Prédára csap a jaguár, Új intézményt régóta lestünk Ettől leszen nagy lendület — A szóiparban s lett olyan, hogy Máig se kész az épület. Más épület könnyebben épül, Malom tövén szerénykedik, Miről szintén esett elég szó, A patikánk, a negyedik, De úgy gondolta a miniszter, A szó elég lesz már talán, Jó orvosként rendel s a gyógytár Merenghet — a várkert falán. Bezzeg másképen fest a posta, Sok^ herce-hurca volt ezért, Köve.t : szavára végre mégis A kinKódásunk véget ért, És nyúimi kezd már a magasba, Bámulja,-; aki arra jár, Van is idi^je bámulatra, Helyben ragasztja ronda sár. Fordulván az * idő tavaszra, Szép márciusnak idusán Volt annyi ünné^p, annyi szólam, Amennyit csak sMved kiván, De egyet Pápán m\ej- nem érhetsz, Bár érte hő vágy lelkesít, Hogy március eszméd közzül Valóra válna egy is^tt. Egyenlőség, testvériség, hej, Untat már róluk a beszéd! Minek is falra hányni borsót, Csak visszapattog az feléd. De március meg a magyar szó Egymáshoz illő némileg, Hogy állunk hát a rabbi-üggyel ? A rabbi-ügy nagyon beteg. Egy párszor próbát szónokoltak S a lelkesültség nagy vala, A község, mely már kezd haladni, Dicséretet nyert általa. Azóta csend és félek úgy jár Ez is, mint bankunk, a ceti, Meg sem születve — ó mi végzet! Már a gyászos halált leli. Májustól kezdve egy a téma, A drágaság iszonytató, Megdrágul hús, tej, lencse, borsó, Cipő, kabát, házbér, adó, Csak egy olcsó, a végrehajtás, Van részünk ebben bőviben, A főfinánc rendjelre vágyik És az adó-prés nem pihen. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen siAmtalan tanár é» orvos által naponia ajánlva. MlnthíKrJ >tékteleri utánzatokat U kínálnak. nérjeo minöealrof mimnogy eí ^^ eredeti csomagolásig annU Roehe A Co. Ba s e|(V^je) S9 Roehe" ifealó orvod rendeletre • gyófyizertirtk* bao. — Ara U»egenklal 4 — Itnron* B^i
