Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-19 / 42. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. I)KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A városház kibővítése. Irta : dr. Antal Géza. Köztudomású, mennyire tarthatatlanok azok az állapotok, melyek a városház helyi­ségeinek, főleg a pénztár helyiségeknek elégtelen volta miatt keletkeztek. A városi tanács évek óta foglalkozik e kérdéssel, a városi képviselőtestület több izben hozott már határozatot, vármegyénk alispánja ismé­telten sürgős intézkedéseket kívánt, s a dolog maradt mégis a régiben, mert a kivitelre alkalmas terv mindez ideig nem merült fel. Ma is két terv fekszik a városi tanács előtt abból a célból, hogy a feltétlenül szük­séges helyiség kibővítéseket ezek alapján eszközölni lehessen. Mindkét terv a város­háza annélkül í<3 szűk udvarának újabb beépítését célozza. Mindkét terv olyan, hogy nem is szólva pénzügyi részéről, eleve sem számíthat másra, mint visszautasításra, mert a napi 7— 8 órán át hivatalában dolgozó tisztviselőt még a most meglévő csekély levegőtől és világosságtól is megfosztani, egyszerűen szólva embertelenség, s nem hisz­8zíik, hogy akadjon Pápa város képviselő­testületében ember, ki e tervek bármelyiké­nek alapjáu akarná a városházi helyiségek elégtelensége miatt keletkezett jogos panaszo­kat megszüntetni. Minden fillér, melyet az udvaron teljesítendő építkezésekre fordítana a város, kidobott pénz volna, s nem hogy javítaná, de határozottan rontaná a helyzetet. A „PÁPAI HIRL AP" TÁRCÁJA. Bocsor István emlékezete. Irta: Kis Ernő. A pápai temetőben akácfákkal szegélyezett ut vezet a temetőn végig. Az ut nyugati oldalán, csaknem a temető közepén, egy diszes sirkő tűnik szemünkbe. Fehér márványból készült nehéz tömör alapzaton négy karcsuoszlop áll és ezeken nyug­szik a sirkő felső lapja. E sirkő jelezi a pápai főiskola hires tanárának Bocsor Istvánnak sírját. A sirtól keletfelé a Bakonyra esik tekinte­tünk, és túl a Bakonyon, vármegyénk legmagya­rabb, leggazdagabb vidékén terül el az itt nyug­vónak szülővárosa Enying, a Mezőföldnek azon a gazdag, termékeny rónáján, amelyről azt irta e vidék feledhetetlen irója Vas Gereben, hogy aratás felé karó kellene minden kalász mellé, hogy le ne dűljön a kövérségtől. És hozzá még mily szép vármegyénknek az a Bakonyon túli vidéke ! Arany igazság Vas Gerebennek minden sora, amit a Mezőföld szépségéről, gazdagságá­ról, lakosainak magyaros, természetes eszejárásáról A városháza kibővítéséről csak az utca­vonalon, a két szomszédos ház egyikének, vagy másikának megvételével lehet szó. A városi képviselőtestület már állást is foglalt ily értelemben, midőn ezelőtt mintegy 3 évvel, 1904 január havában, kijelentve, hogy a városház kibővítése csak utcavonalon tör­ténhetik és pedig vagy Steinberger Lipót házának vagy a Pápai Takarékpénztár épületének megvételével,—utasította a városi tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe a Pápai Tak arékpénztár igazgatóságával a takarék­pénztári épület megszerzésére vonatkozólag. Á Pápai Takarékpénztár igazgatósága a városi tanács megkeresésére kijelentette, hogy elvben nem idegenkedik ugyan a jelenlegi takarékpénztári épület eladásától, de érdemileg csak akkor nyilatkozhatik, ha a takarékpénztári épület elhelyezésére alkal­mas helyről az igazgatóság gondoskodni tud. Azóta majdnem 3 év telt el, 8 a hely­zet ma is az, ami 3 év előtt volt, azaz talán mégsem egészen, mert ma az utcarendezés aktuálissá tette egy olyan épületnek utca­vonalba hozását, mely a szomszédos házzal együtt a Pápai Takarékpénztár céljainak minden tekintetben megfelelő területet biz­tosíthat, s melynek birtokában a Pápai Takarékpénztár nyugodtan átengedhetné jelenlegi épületét a város céljaira. Vegyük fel tehát a 3 év előtt elejtett fonalat s pró­báljuk meg a városház kibővítésének kér­dését a Pápai Takarékpénztár bevonásával feljegyzett és a múlt század elei viszonyok kor­rajzáúl számunkra megörökített. Ebbe a régi jobbágyvilágba vezet vissza emlékezetünk, ba Bocsor István születése idejére, 1807 október 18-ára visszagondolunk. Látjuk a Vas Gerebentől leirt Enyinget, széles, nagy fő­utcájával, falusias házaival, jobbágy lakosaival, kik között jómódú gazda hírében állott Bocsor Péter, Bocsor István édesatyja. Vagyonát nemcsak földmiveléssel gyarapította, hanem mellékfoglal­kozásul még hg. Batthyány Fülöp enyingi ura­dalmában a hús- és bormérésnek is bérlője volt. A szüléket két fiúgyermekkel áldotta meg az Ég. Az idősebbik Lajos volt, a kisebbik István. Amaz otthon maradt szülei segítségére gazdának, Isvánt elébb a közeli Lajoskomáromba vitték német szóra, azután pedig 12 éves korában Pápára hozták a kollégiumba. Lajoskomárom ritka szép rendes utcáju falu, lakosai takarékos, tisztaságszerető emberek, német telepítvényesek, hol a kis fiu csak további ösztönzést nyerhetett a tanuláshoz. Az 1819-ik év őszén hozták szülei Bocsor Istvánt Pápára, itt az időben a tanév november­ben kezdődött, mert szeptember és október hóna­pokban volt a szünidő. minden tényező, főleg pedig a nagy közön­ség teljes megelégedésére megoldani. Ami a Pápai Takarékpénztár épületé­nek a város céljaira leendő megszerzését illeti, ennek előnyei oly szembeszökők, hogy minden bővebb magyarázat teljesen felesle­ges. A két épület egyenlő magas levén, az összeköttetés a falak puszta áttörésével léte­síthető, 8 készen kapna a város egy modern pénztár helyiséget, kasszaszobával, s egy a jelenleginél nagyobb s minden nehézség nélkül nagyobbítható közgyűlési termet. A földszinti utcai helyiségek bérbeadásával a város az épületért adott tőke egy részének kamatát megkapná bérjövedelemként. Ami pedig mindennél fontosabb, beláthatlan időre biztosítva volna a város összes intézményei­nek megfelelő elhelyezése a jelenlegi, igazán központi helyen. A Pápai Takarékpénztárnak új helyi­ségei pedig felemelhetők volnának a Fő­utca és I)eák-Ferenc-utca sarkpontján, a mostani Graf-kávéház és Németh István házterületén. E hely még mindig eléggé a központi forgalomban van, s különösen ott lesz, ha a Kossuth-Lajos-utca meghosszabbí­tásával a Deák-Ferenc-utcában nyer el­helyezést a posta, s ez utcának üzleti jellege hovatovább nagyobb mértékben kidombo­rodik. Egyik homlokzatával a Főtér fel£ tekintve s uralva az egész utcarészt, bizo­nyára nem érezné meg a Pápai Takarék­pénztár azt a csekély távolságot, mely A jogi tanfolyamnak is elvégzése után még könyvtárnoki, ellenőri és tanári hivatalokat is viselt főiskolánkban és a mellett egyes tantárgya­kat is tanított a gimnáziumi osztályokban. Ez­alatt a főiskolai főhatóság bizalmát annyira ki­érdemelte, hogy az 1835—6. tanévre főiskolai rendes tanárul választották meg. A választást el­logadta, de arra kérte a főhatóságot, hogy isme­retei öregbítése végett még 2 évre a külföldi akadémiákra mehessen, mely kérelme teljesíttet­vén, a bécsi és berlini egyetemen töltött 2 év után az 1837-ik év őszén foglalta el rendes tanári hivatalát. Itt az elébb tárgyául kijelelt esztétika helyett a történelmet osztották be a neveléstanon és francia nyelven kívül szaktárgyául, s ezzel el lett jegyezve a történelem komoly szavú múzsájának. Bocsor Istvánt a tanári székén, mindjárt a második felében, gimnáziumi igazgatóul válasz­tották és az ezen elfoglaltságaitól fennmaradt idő­ben még tanítványai számára kellő tankönyvek Írásával is foglalkozott. Es mivel azon idők szo­kása szerint a tantárgyak nagyobb részét kézirat­ban bocsátották a tanárok tanítváuyaik rendel­kezésére, így tett Bocsor István is. E közben munkakörében az a változás érte, Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Rothe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (3?ájc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom