Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-19 / 42. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. I)KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A városház kibővítése. Irta : dr. Antal Géza. Köztudomású, mennyire tarthatatlanok azok az állapotok, melyek a városház helyiségeinek, főleg a pénztár helyiségeknek elégtelen volta miatt keletkeztek. A városi tanács évek óta foglalkozik e kérdéssel, a városi képviselőtestület több izben hozott már határozatot, vármegyénk alispánja ismételten sürgős intézkedéseket kívánt, s a dolog maradt mégis a régiben, mert a kivitelre alkalmas terv mindez ideig nem merült fel. Ma is két terv fekszik a városi tanács előtt abból a célból, hogy a feltétlenül szükséges helyiség kibővítéseket ezek alapján eszközölni lehessen. Mindkét terv a városháza annélkül í<3 szűk udvarának újabb beépítését célozza. Mindkét terv olyan, hogy nem is szólva pénzügyi részéről, eleve sem számíthat másra, mint visszautasításra, mert a napi 7— 8 órán át hivatalában dolgozó tisztviselőt még a most meglévő csekély levegőtől és világosságtól is megfosztani, egyszerűen szólva embertelenség, s nem hisz8zíik, hogy akadjon Pápa város képviselőtestületében ember, ki e tervek bármelyikének alapjáu akarná a városházi helyiségek elégtelensége miatt keletkezett jogos panaszokat megszüntetni. Minden fillér, melyet az udvaron teljesítendő építkezésekre fordítana a város, kidobott pénz volna, s nem hogy javítaná, de határozottan rontaná a helyzetet. A „PÁPAI HIRL

AP" TÁRCÁJA. Bocsor István emlékezete. Irta: Kis Ernő. A pápai temetőben akácfákkal szegélyezett ut vezet a temetőn végig. Az ut nyugati oldalán, csaknem a temető közepén, egy diszes sirkő tűnik szemünkbe. Fehér márványból készült nehéz tömör alapzaton négy karcsuoszlop áll és ezeken nyugszik a sirkő felső lapja. E sirkő jelezi a pápai főiskola hires tanárának Bocsor Istvánnak sírját. A sirtól keletfelé a Bakonyra esik tekintetünk, és túl a Bakonyon, vármegyénk legmagyarabb, leggazdagabb vidékén terül el az itt nyugvónak szülővárosa Enying, a Mezőföldnek azon a gazdag, termékeny rónáján, amelyről azt irta e vidék feledhetetlen irója Vas Gereben, hogy aratás felé karó kellene minden kalász mellé, hogy le ne dűljön a kövérségtől. És hozzá még mily szép vármegyénknek az a Bakonyon túli vidéke ! Arany igazság Vas Gerebennek minden sora, amit a Mezőföld szépségéről, gazdagságáról, lakosainak magyaros, természetes eszejárásáról A városháza kibővítéséről csak az utcavonalon, a két szomszédos ház egyikének, vagy másikának megvételével lehet szó. A városi képviselőtestület már állást is foglalt ily értelemben, midőn ezelőtt mintegy 3 évvel, 1904 január havában, kijelentve, hogy a városház kibővítése csak utcavonalon történhetik és pedig vagy Steinberger Lipót házának vagy a Pápai Takarékpénztár épületének megvételével,—utasította a városi tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe a Pápai Tak arékpénztár igazgatóságával a takarékpénztári épület megszerzésére vonatkozólag. Á Pápai Takarékpénztár igazgatósága a városi tanács megkeresésére kijelentette, hogy elvben nem idegenkedik ugyan a jelenlegi takarékpénztári épület eladásától, de érdemileg csak akkor nyilatkozhatik, ha a takarékpénztári épület elhelyezésére alkalmas helyről az igazgatóság gondoskodni tud. Azóta majdnem 3 év telt el, 8 a helyzet ma is az, ami 3 év előtt volt, azaz talán mégsem egészen, mert ma az utcarendezés aktuálissá tette egy olyan épületnek utcavonalba hozását, mely a szomszédos házzal együtt a Pápai Takarékpénztár céljainak minden tekintetben megfelelő területet biztosíthat, s melynek birtokában a Pápai Takarékpénztár nyugodtan átengedhetné jelenlegi épületét a város céljaira. Vegyük fel tehát a 3 év előtt elejtett fonalat s próbáljuk meg a városház kibővítésének kérdését a Pápai Takarékpénztár bevonásával feljegyzett és a múlt század elei viszonyok korrajzáúl számunkra megörökített. Ebbe a régi jobbágyvilágba vezet vissza emlékezetünk, ba Bocsor István születése idejére, 1807 október 18-ára visszagondolunk. Látjuk a Vas Gerebentől leirt Enyinget, széles, nagy főutcájával, falusias házaival, jobbágy lakosaival, kik között jómódú gazda hírében állott Bocsor Péter, Bocsor István édesatyja. Vagyonát nemcsak földmiveléssel gyarapította, hanem mellékfoglalkozásul még hg. Batthyány Fülöp enyingi uradalmában a hús- és bormérésnek is bérlője volt. A szüléket két fiúgyermekkel áldotta meg az Ég. Az idősebbik Lajos volt, a kisebbik István. Amaz otthon maradt szülei segítségére gazdának, Isvánt elébb a közeli Lajoskomáromba vitték német szóra, azután pedig 12 éves korában Pápára hozták a kollégiumba. Lajoskomárom ritka szép rendes utcáju falu, lakosai takarékos, tisztaságszerető emberek, német telepítvényesek, hol a kis fiu csak további ösztönzést nyerhetett a tanuláshoz. Az 1819-ik év őszén hozták szülei Bocsor Istvánt Pápára, itt az időben a tanév novemberben kezdődött, mert szeptember és október hónapokban volt a szünidő. minden tényező, főleg pedig a nagy közönség teljes megelégedésére megoldani. Ami a Pápai Takarékpénztár épületének a város céljaira leendő megszerzését illeti, ennek előnyei oly szembeszökők, hogy minden bővebb magyarázat teljesen felesleges. A két épület egyenlő magas levén, az összeköttetés a falak puszta áttörésével létesíthető, 8 készen kapna a város egy modern pénztár helyiséget, kasszaszobával, s egy a jelenleginél nagyobb s minden nehézség nélkül nagyobbítható közgyűlési termet. A földszinti utcai helyiségek bérbeadásával a város az épületért adott tőke egy részének kamatát megkapná bérjövedelemként. Ami pedig mindennél fontosabb, beláthatlan időre biztosítva volna a város összes intézményeinek megfelelő elhelyezése a jelenlegi, igazán központi helyen. A Pápai Takarékpénztárnak új helyiségei pedig felemelhetők volnának a Főutca és I)eák-Ferenc-utca sarkpontján, a mostani Graf-kávéház és Németh István házterületén. E hely még mindig eléggé a központi forgalomban van, s különösen ott lesz, ha a Kossuth-Lajos-utca meghosszabbításával a Deák-Ferenc-utcában nyer elhelyezést a posta, s ez utcának üzleti jellege hovatovább nagyobb mértékben kidomborodik. Egyik homlokzatával a Főtér fel£ tekintve s uralva az egész utcarészt, bizonyára nem érezné meg a Pápai Takarékpénztár azt a csekély távolságot, mely A jogi tanfolyamnak is elvégzése után még könyvtárnoki, ellenőri és tanári hivatalokat is viselt főiskolánkban és a mellett egyes tantárgyakat is tanított a gimnáziumi osztályokban. Ezalatt a főiskolai főhatóság bizalmát annyira kiérdemelte, hogy az 1835—6. tanévre főiskolai rendes tanárul választották meg. A választást ellogadta, de arra kérte a főhatóságot, hogy ismeretei öregbítése végett még 2 évre a külföldi akadémiákra mehessen, mely kérelme teljesíttetvén, a bécsi és berlini egyetemen töltött 2 év után az 1837-ik év őszén foglalta el rendes tanári hivatalát. Itt az elébb tárgyául kijelelt esztétika helyett a történelmet osztották be a neveléstanon és francia nyelven kívül szaktárgyául, s ezzel el lett jegyezve a történelem komoly szavú múzsájának. Bocsor Istvánt a tanári székén, mindjárt a második felében, gimnáziumi igazgatóul választották és az ezen elfoglaltságaitól fennmaradt időben még tanítványai számára kellő tankönyvek Írásával is foglalkozott. Es mivel azon idők szokása szerint a tantárgyak nagyobb részét kéziratban bocsátották a tanárok tanítváuyaik rendelkezésére, így tett Bocsor István is. E közben munkakörében az a változás érte, Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Rothe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (3?ájc)