Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-04-27 / 17. szám
végének megnyitásán kivül a közgyűlés elvetett, úgy bogy az építkezési szabályrendeletnek ma érvényben levő alakja 96.857 korona költséget igényel. Noha az építkezési szabályrendelet csak 1904. évben lépett érvénybe, az építési engedélyek megadásánál már 1900 óta a szabályozási térkép szolgált irányadóul. Nézzük már most azt, hogy ezen idő óta mily összeget igényeltek a szabályozási vonal betartásával kiadott építési engedélyek. Persze e oimen nemcsak kiadások, hanem bevételek is voltak, amelyek t. i. az utoatérhez egyesektől foglalt, vagy abból egyesek javára átadott területekért fizettettek. Bevétel. 1900. évben — K — fillér. 1901. „ 539 , 34 „ 1902. „ 203 „ 80 „ 1903. „ 228 . - „ 1904. „ 292 „ 04 „ 1905. „ 509 „ — „ 1906. , 803 „ 06 „ Kiadás. 753 K 18 fillér, 270 453 1445 432 2614 69 96 86 85 01 Összesen : 2575 K 24 fillér. 5970 K 55 fillér. Levonva a kiadásból a bevételt: 2575 24 a maradvány : 3395 K 31 fillér. vagyis hét év alatt 3395 K 31 fillérbe került a városnak az utcarendezés, s így egy évre alig esik 500 korona, vagyis ha hozzávesszük ezt a töllapon említett 96.857 korona költséghez amely persze a város normális fejlődésének mértékét véve szintén 25—30 évre osztandó fel akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani építkezési szabályrendelet végrehajtása nem igényel milliós kisajátítási alapot, 8 nem ró elviselhetetlen terhet a városra, mert legfellebb 3-4000 K évi kiadásnak 25—30 éven át a költségvetésbe való felvételét igényli. Ha még figyelembe vészük azt, hogy a városi képviselőtestület a szabályozási tervnek némi redukcióját már régebben elrendelte, s az ezt célzó munkálatok már javarészt kéBzen is vannak, s majdnem felére redukálják a fent részletezett kiadásokat, akkor kitűnik, hogy a milliós kisajátításokkal való rémítgetés nem egyébb, mint por hintés a közönség szemébe és egyiigyü mese, amelynek azonban a város érdekeit behatóbban istápoM képviselők fel nem ülhetnek. Foglalkoznunk kell még a kérdenek jogi oldalával is, mert abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a neheztelt határozat nem egyébb, mint óriási jogi képtelenség, mely még felebbezés nélkül is hivatalból volna megsemmisítendő. A kérdéses határozattal elfogadott módosítás két irányban is önmagával ellenmondóvá -teszi az építkezési szabályrendeletet. A szabályrendelet 1. § a ugyanis törvénybe hirtelen elcsüggedése az új ellenséggel szemben. Kondor Béla Komárom feladása után egészsége helyreálltával visszatért mérnöki munkájához N. Faludra. Magával vitte hű bajtársát Pált is s tanuja volt az örömnek, mellyel Kádas Mihályné ép erőben megérkezett fiát keblére ölelte. Itt megfelelő lakást találva, ezt berendezte családi lakhelyül s a Komáromban történt egybekelés után ide hozta Rózát, ugyancsak Kádas Pál is kedves Fánáját, kinek, mint Béla mondá, ők életüket köszönhetik. A volt tüzérszázados zavartalan családi boldogságtól környezve folytatta mérnöki munkáját. Ettől ugyan fel akarta menteni özv. Kármándyné azon nyilatkozatával, hogy birtokát átadja s ezzel gondtalan életet biztosít nekik; de Béla :pgatlan maradt. — Köszönöm kedves néném, de a tétlen uraskodás ellenkezik elveimmel, a fegyverrel vívott harcot elvesztettük, most a munka terén kell felvennünk. Minden honfi hivatva van a munkára, tanulásra. Tehetségeinek felhasz nálásával, munkaszeretetével nemcsak saját osaládját boldogítja, de hazája ügyét is szolgálja. Mikor néha mégis az emlékezés a lezajlott dioső napokra s másfelől a zord jelenre, a bú fellegével borítá el kedélyét : Róza e szavakkal oszlatta el aggodalmait: — Százados uram ! félre minden kétségbeeséssel. Azon honfiaknak, kik készek voltak éltüket áldozatul felajánlani a honért: elcsüggedniük nem szabad. — Igazad van éltem jó angyala — szól a férj, keblére ölelve hű nejét. - Ki megmentetted életemet: tőled tanulok reményleni hazánk szebb jövőjében is, hinni abban, hogy e földön, hol ezer éven át küzdött a szabadságért: virrad még szebb idő a magyarra. iktatja a szabályozási térképet, s azt a szabályrendelet kiegészítő részévé teszi. A 2. §. második bekezdése szerint „Új építkezések csakis ezen térkép alapján foganatosíthatók" s már most ez után jönne a sérelmes módosítás, mely szerint a képviselőtestület jogosult a helyzet által indokolt szükséghez képest az utcarendezési vonaltól eltérni. Már fennebb rámutattunk a háztulajdonosok pszikhologiájának ama vonására, hogy a fundusának legkisebb esorbítását is nagy casusnak látja, s a „helyzet által indokolt szükség" minden oly építésnél be fog állani ahol az építtető telkéből el kell venni. Minden ily eset a közgyűlés elé kerül, s minden ily esetben következnek a már ismert kilincselések, jó barátok és ismerősök kapa eitálása és még sok egyébb olyan dolog aminek hatása alatt megfogják állapítani „a helyzet által indokolt szükség" fennforgását, ami annál könnyebb lesz, mert hiszen ennél elasztikusabb fogalmat még soha törvénybe nem iktattak. E szerint tehát esetről-esetre újabb majorizálás és szavazás utján lesz megállapítva, hogy kell-e szabályozási térkép vagy nem s így puszta esélyektől függ, hogy A. megkapja az építési engedélyt, mert a közgyűlési többség éppen akkor jókedvében volt; a szomszédja: B. pedig nem kapja meg, mert talán nem voltak ügyének ékesszóló pártfogói a közgyűlésen. De vájjon minek akkor a térkép, minek a szabályozás, ha esetről-esetre véletlentől, s legalább is kiszámíthatatlan esélyektől függ annalí alkalmazása. Ha ez a módosítás érvénybe lépne, akkor felesleges a rendezési térkép, felesleges az egész építési szabályrendelet. Minek az olyan törvény, amelyet esetről-esetre le lehet szavazni, sutba lehet dobni, s melynek alkalmazása attól függ, hogy véletlenül jó kedvében van-e a városi közgyűlés.' Ez az egyik kontradikció in adjekto, mely a sérelmes módosítás folytán előáll, de van ezenkívül egy másik is, amely jogilag még képtelenebb helyzetet teremt. Az építési szabályrendelet 91. § a szerint ugyanis: építkezési ügyekben határoz I. fokban a városi tanács, II. fokban a közigazgatási bizottság, III. fokban a belügyminiszter. Már most ezzel ellentétben az új módosítás folytán az építési engedély iránti kérvények intézhetők első fokban a képviselőtestülethez s persze ily esetekben II-ik fokban a törvényhatóság és III ik fokban a belügyminiszter lenne az illetékes fórum. Előállhatna tehát az az anomália, hogy egy és ugyanoly természetű ügyekben hol a tanács, hol meg a közgyűlés lenne az első fórum, s persze a közigazgatási bizottság és a törvényhatosági közgyűlés a II-ik fórum. Sőt előállhat az az eset is, hogy a tanácstól kérelmezett, de ott meg nem adott építési engedélyért az illető nem a közigazgatási bizottsághoz fog másodfokban fordulni, hanem, hivatkozáss ' „a helyzet által indokolt szükségre" a képviselő testülethez folyamodik, ahol persze nem a szabályrendelet az irányadó, ahol nem a szabályrendelet paragrafusai diktálnak, hanem a közgyűlési tagok hangulata. Persze ily módon a közgyűlés a tanácsnak quasi fölebbezési fóruma lesz, ami magában véve is a legnagyobb közigazgatási jogi nonsens. A dolog természete szerint ily módon az építkezési ügyeknek egy nagy tömege elvonatik és eltereltetik rendes illetőségétől. Építési szabályrendeletünk nem véletlenül, hanem tudatosan rendelkezett akképen,* hogy az építkezési ügyek úgy I-sŐ, mint II-ik fokban ne kerüljenek se a városi, se pedig a megyei közgyűlés elé. Egy közgyűlés nem alkalmas ilyen természetű ügyek tárgyalására, egy közgyűlésen ötletszerűn egy-egy elhangzó szónoklat által előidézett hangulat hatása alatt döntenek, holott az építkezési ügyekben magasabb tekintetekből eleve megállapított zsinórmérték szab irányt, ettől se. jobbra, se balra eltérni nem lehet. Az építkezési ügyben döntésre hivatott fórum nem lehet egyéb, mint törvényt (szabályrendeletet) alkalmazó hatóság és sohasem szabad egyebet vizsgálni, mint csak azt, hogy az építési engedély iránti kérvénynek megvannak-e a törvényes előfeltételei. Ezért lettek az építkezési ügyek a tanács elé utalva s a közigazgatási jog legelemibb elveit sértené, ha azok a közgyűlés hatáskörébe utaltatnának. A YAROSHAZAROL. § Városi közgyűlés lesz ma (szombaton) d. u. 3 órakor. E közgyűlés tárgyait az állandó választmány f. hó 25-iki ülésében következőkép készítette elő: A pápai illetőségű kóborcigányok letelepítésére nézve javasolják, hogy a 3 pápai cigánycsalád számára a Somlói-úton egy házat vesznek bérbe s őket közmunka végzésére kötelezik. Az állami ovoda számára a csatorna-utcai r. kath. iskola telkéből, melyet a város a hitközségnek 1893-ban ingyen adott, 110 •-öl volna szükséges, a hitközség •-ölenként 10 K-t kér, a választmány 4 K megadását javasolja. A fogadók, vendéglők, kávéházak, korcsmákról stb. szóló szabályrendeletnek büntető határozatait dr. Hirsch és dr. Hoffner éles kritika alá vették. Javasolja az áll. vál., hogy e két szabályzatot átdolgozás céljából adiák vissza a jogügyi bizottságnak. Az 1906 i gyámtári számadásnak s a felsővárosi hosszuutoai korcsmára vonatkozó szerződésnek elfogadását ajánlják. Fa Lajos és társainak az utcatérhez csatolt területek kártalanítása iránti kérvényének elutasítását véleményezik. Ugod község kérvényét, hogy az újonnan építendő gerenoei út Diós—Béb - Gyimót helyett Diós —Ugod—Gyimóton haladjon át, Barthalos István és Billitz Ferenc pártoló felszólalása után elfogadásra ajánlják, mert az út csak l x/ 2 kilométerrel lesz hosszabb, viszont a Bakonyban a vágás most Ugod község felé közeledik. Az Esterházy-út baloldalán levő üres fundusnak két darabban való eladását pártolják, mert a város az előirányzott összeget megkapja. § A szinügyi bizottság f. hó 23-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen első sorban a most folyó szezónnal foglalkoztak. A bizottság csak a zene- ós énekkar ellen emelt lényeges kifogásokat, mire az ülésen jelen volt Szalkay szinigazgató az őszi szezónra a hiányoknak pótlását igérte meg. A szelvénybérlők ügyét is szóvá tettték s erre nézve az igazgató azt a kijelentést tette, hogy mivel a tervbe vett 6 hét helyett csak 5 hétig maradhat Pápán, az utolsó héten szelvényeket korlátlan számban bevált. Az őszi színi szezónt illetőleg Szalkay igazgató a bizottság választására bizta, hogy szept. 20-tól nov. 1 ig, vagy nov. 1-től dec. 10 ig óhajtanak-e előadásokat. A bizottság egyhangúlag a szept. 20-tól nov. l-ig tartó szezón mellett döntött és erre nézve Szalkay szinigazgatóval kötbéres szerződést köt. § III. oszt. kereseti adótárgyalás folyik e héten át a v. ovodában az év folyamán megnyílt üzletek és a takarékpénztárakra nézve. Az adótárgyaláson Pentz József elnököl, a kincstárt Kluge Lajos pénzügyi titkár képviseli. § Hirdetmény. Pápa városának 1906. évi közpénztári és egyéb számadásai a pénzügyi szakbizottság és számvevőség jelentésével együtt folyó április hó 30 tói fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesznek, a netaláni észrevételek az adófizetők részéről ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál írásban beadhatók. Pápa, 1907. évi április hó 24-én. A városi hatóság. § Építési engedélyt nyert a héten: Glück Miksa, Csatorna-utca 14., földszintes lakóházra. § Hirdetmény. Pápa város 1907. évi föld-, házbér- és bázosztályadó, I—II. osztályú kereseti adó, IV. osztályú kereseti,- valamint a tőkekamat és járadékadó kivetési lajstroma érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól megérkezett. Ezen adókivetési lajstromok Pápa város adóhivatalánál 1907. évi május 5-től 1907. évi május 12-ig közszemlére kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstromok a hivatalos órák alatt bárki által betekinthetők, s a netáni felszólamlások a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt beadhatók. Pápa, 1907 április 20. A városi hatóság.
