Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-12-09 / 49. szám

áhítattal mondták Petőfivel : Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe S vidd előttünk, mint hajdan vivéd S másvilági hangon lelkesítve Erősítsd meg seregünk szivét! . .. ... EH így volt, így leszen mindenkor . . . Ma nincs már többé vár, nincs is véres küzdelem, de van törvényes nemzeti küzdelem és képzeleti várunk ormán látjuk lengeni a kuruc zászlót. Lengjen is ott örökre, diadalmasan. Hisz az az ősi kuruc zászló szabad hazát, boldog népet jelképez nekünk, szabad hazát, mely ma nincs, boldog népet, miről csak álmadozunk. De ha lobogni fog a kuruc lobogó, ha árulás, hitszegés, megvesztegetés nem verik le a bástya fokáról, akkor kitartással valóra válthatjuk még álmaiukat is. Es akkor és soha ne feledjük, hogy a kuruc lobogót 1705 december 9-én Vak-Bottyá n generális tűzte ki először Pápa várában. Áldassék érte szent emlékezete! Dr. Körös Endre. Városi közgyűlés. — 1905 dec. 4. — Pápa város képviselőtestülete hétfőn délután 3 órakor közgyűlést tartott. A közgyűlés, melyen mintegy 80 v. képviselő volt jelen, a tárgysorra kitűzött ügyeket rövid egy óra leforgása alatt letárgyalta. Mészáros polgármester a gyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Hajnóczky Béla, Marton Antal, Billitz Ferenc, Bottka Jenő ós Gaál János v. képviselőket kérte fel. A tárgysor első pontja a villamos óradíjak leszállításának ügye s ennek megfelelőleg az áramszolgáltatási szabályrendelet megváltoztatása volt. A közgyűlés persze kész örömmel ment bele a leszállításba s így most már 1906 ra végérvényesen így alakul az árammérő órák díja: 1 —10 lángig 6 K, 11—25 lángig 9 K, 25-től kezdve 12 K. Névszerinti szavazással egyhangúlag kimondták, hogy a veszprémi káptalantól megvett földek árát kölcsönből fedezik s a kölcsönösszeget 16800 K-t a Pápai Takarékpénztárnál folyó számlára veszik fel. Általános érdeklődés közepette referálta a főjegyző az Önként befizetett állami adók el nem fogadását elrendelő, a katonai belépési bizonyítványok kiállítását eltiltó törvényhatósági határozatot s a jogügyi bizottságnak ezzel kapcsolatos ten s ismételten halál-veszedelmeknek ment, hogy urát megmentse, föláldozta érte, — hogy védlevelet szerezhessen — asszonyi ékességét, csodaszép haját, hogy hónapokon át rejtegetett urát megmentse* a hatalomtól, nem fedezi föl saját napa előtt s nem akarja engedni azt férje rejtekébe s eltűri napától, hogy szemébe dobjon olyan szót, ami a nő arcába kergeti a vért; eltűr mindent azért, akit ő adott vissza az életnek abban a ragyogóan szép jelenetben, midőn az öngyilkosságra elszánt urának búcsúzó sorait az utolsó szó leirása után észrevétlenül kiszakítja Béla kezéből; a Béla meg zavartan ragadja meg a fehér kezet s hátratekintve meglepetten látja, ez a fehér kéz Judit keze.— Miért jöttél ? — Azért jöttem utánnad, mert tudtam, hogy megölöd magad s hogy kezed és szived között álljak. Most életed nem a tied többé, te elvetetted azt, ime e papir bizonyítja, én fölvettem azt, tehát az enyém. Légy férfi, legyen erőd, mint van nekem, nem az a legerősebb, aki akkor tudja elszakítani az életet, mikor megtanulta megvetni, hanem aki újra fel tud állni, ha a sors lesújtotta. Egykor ezt mondád: számodra egész világ vagyok, a másik világ elveszett ránk nézve; emlékezz meg: mid vagyok hát én neked. Ne félj, szégyent nevedre nem hozok s ha úgy körül hálózna bennünket a sots, hogy nem volna más váltság mint a fej vagy a sziv, akkor én volnák, aki azt mondanám : férjem a harmadik ott, még nyitva van. Paetus nem fáj a kés. És hány férfit állított meg az öngyilkosság küszöbén az a fehér kéz: a Judit keze, a hitves keze. „Ez a hitves, kit meglehet szokni, de csudetevő erejét kiismerni sohasem lehet. A hitves, aki nemcsak testből áll, ami benne szép volt, — irja ama javaslatát, hogy ha a város polgármestere v. helyettes polgármestere e hazafias alkotmányvédő határozat pontos és lelkiismeretes teljesítése miatt állásától felfüggesztetnék, számukra a közpénztár fizetésüket teljes egészében folyósítsa. A javaslathoz dr. Körös Endre, hivatkozva az 1886. XXII. t.-c. 91. pontjára, mely a főispánt a tanács összes tagjaival szemben a felfüggesztés jogával ruházza fel, általános helyeslés közt azt a pótindítványt terjeszti be, hogy a fizetések biztosítása az összes tanácstagokra terjesztessék ki. Miután dr. Hirsch Vilmos még annak bevételét kérte, hogy a fizeté sek a tisztviselők elmozdítása esetén is folyósítandók, az ekképen két irányban módosított javaslatot a polgármester a közgyűlési tagok lelkes éljenzése között egyhangú határozatként jelentette ki. A hirdetmények kifüggesztéséről szóló szabályrendeletet véleményezés céljából kiadják a pénzügyi bizottságnak. Az alsóvárosi régi temetőre nézve kimondták, hogy 10 év után megszüntetik, az idő alatt kaszálónak használják és szederfával ültetik be. A kegyeletet szolgálta Fischer Gyula azzal a felszólalásával, melyben kivánta, hogy a temetőnek 10 év után leendő - megszüntetéséről a városi közönséget ez idő alatt többször is értesítsék. — Bürgner Fülöpnének a férjére kiszabott fogyasztási adóbirságra vonatkozó kérvénye más alakban került a képviselőtestület, mint szombaton az áll. választmány elé. Bürgnerné most már a birság lefizetésére csupán időhaladékot kért, öt év alatt 5°/

0-al az egész összeget lefizeti s ezt betáblázással biztosítja. A közgyűlés a kérésnek ez újabb alakjában készséggel helyt adott. — Klesits József rendőr 24 évi szolgálat után nyugdíjaztatását kéri. Pados József még alkalmasnak találná Klesitset belső szolgálatra, a közgyűlés azonban a város megrokkant szolgájának az évi 454 korona 24 f-t megszavazta. Csodálatosképen nem volt vita a sertéspiac körül. Egyhangúlag elfogadták az áll. választmánynak azt a javaslatát, mely a helybeli O. M. K. E. és az ipartestület együttes bizottsága javaslatának bevárását véleményezi. Hozzácsatolták azonban még azt, hogy az uradalmat megkeresik, nem lenne-e hajlandó a tókertekben a villamos telep mellett megfelelő teleket a városnak eladni. Kisebb vita volt Szokoly Ignác rendőrkapitány ama kérvénye felett, melyben egy tűzeset következtében történt súlyos betegsége tartama alatt felmerült kojonányi költségének megtérítését kérte. A kérvény ellen tulajdonképen inkább csak zúgolódás volt a gazdák körében, felszólalás Vágó László részéről oly irányban történt, hogy ez az eset ne jogosítson fel senkit arra, hogy bármely betegség költségeit a várostól kérje, mire Hajnóczky Béla fejtette ki, hogy itt tulajdonképen nem a rendőrkapitánynak, de a közveszély idején megsérült tűzoltó-parancsnoknak adunk segélyt és Billitz Ferenc is méltányosnak jelezte a kérelem teljesítését. A közgyűlés a kért segélyt megszavazta, Vágó pótindítványát mellőzte, egy hang kétségbevonta a Jókai — elhervadhat, de benue is, mint a jerikói rózsa tetszhalott kelyhében bűverő van, hogy sohase hal meg egészen, s mikor már azt hitted : nincs rád nézve értéke és illata, tán szinte egy csepp könytől megéled a virág s tovább virul. íme a honleány s a hitves teljes erkölcsi fenségében ! Lássuk a hősök hősét Mayer Fauint, az öreg Kárpáthy János szelíd, halovány feleségét, aki mint lány, mint hitves, mint asszony a legnagyobb hőstettet vitte véghez : minden kísértések között megőrizte szép, fehér lelkét. Hányan és hányan olvastuk meghatottan Fanny szomorú sorsát, amelyről csak az a szép, halovány jávor tudott, melynek hervatag levelei felett oly sokat könnyezett a szerencsétlen asszony, talán most is ott jár, talán ő susog ott láthatatlan alakban s az ő csókjaitól hull alá a levél egyetlen fiának halvány homlokára. Utolsó levelében maga említi föl veszedelmes helyzetét, igazi Heros volt, hogy megőrizte szép, fehér lelkét attól a piszoktól amely környezé, anyjától, aki kész leánya ártattansága ellen tanúskodni, nővéreitől, kik bukott lelkek. Ily körülmények között az ártatlan, fehér lélek elfogadja az öreg becsületes Kárpáthy János ajánlatát, azét az egyetlen férfiúét, aki őt életében meg nem báDtotta. De a házasság néma, hangtalan szenvedések kálváriája lett rá nézve, itt találkozott álmainak, ábrándjainak képével, kinek addig még nevét sem tudta, de kit akkor már szeretnie nem volt szabad, hisz Ő akkor már hitves, amaz pedig boldog férj volt. A hit s a remény összetörhetnek, — mondja Jókai — de a szerelem még akkor is megmarad s túléli a testvérnemtőket, így élte túl Fannyban a szerelem a többit, de csak a szív szavazás megtörtént, ezt azonban a polgármester — a határozat kimondatván már — leintette. Az állandó választmány azt javasolja, hogy a Martonfalvay-telekre nézve a tanács kezdjen új tárgyalást s azt lehetőleg vásárolja meg. Vágó László feleslegesnek tartja a vételt, szerinte van jó női kórházunk, ezt dr. Löwy László alaposan kétségbevonja, dr. Grósz Lajos a telket nem tartja kórházi célra alkalmasnak, Bermüller Alajos fontosnak tartja, hogy a város végén a vároa területhez jusson, a célt azonban, amire a város a telket vásárolja, nem kell jelezni, ily értelemben szól dr. Hoffner Sándor is, aki az átíratás költségeinek elkerülése végett csupán a régi szerződés módosítását ajánlja. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát elfogadta. Miután a Hauptmann Istvánnal a káptalani földek két évi bérletére kötött szerződést elfogadták, és egy-két vidékit, aki pápai illetőség megszerzésével próbálkozott, ősi tradícióhoz hiven elutasítottak, a közgyűlés véget ért. Függetlenségi pártértekezlet. A helybeli függetlenségi és 48 as párt múlt vasárnap d. u. órakor a Jókai-kör helyiségében pártértekezletet tartott, melyen a párt tagjai közül mintegy kétszázan voltak jelen. Jelentőséget kölcsönzött ez értekezletnek két körülmény. Egyik az, hogy ez értekezleten a juniusi pótválasztásnál egymással szemben állott két 48-as párt egymással egyesült; a második, hogy az értekezleten Hoitsy Pál orsz. képviselőnk is jelen volt, aki a politikai helyzetről beszédet tartott. Az értekezletet Hajnóczky Béla pártelnök nyitotta meg, előadván, hogy a függetlenségi párt tagjai mát

4 régebben szükségét érzik annak, hogy a városban az ellenzéki szellem ébrentartása céljából nagy gyűlést kellene tartani. Az értekezlet célja e nagy gyűlés előkészítése. Örömének ad kifejezést a felett, hogy a párt tagjai ily szép számban jöttek össze. A felvetett kérdéshez elsőnek Marton Antal 8zólt hozzá, aki rendkívül fontosnak tartja, hogy a most folyó küzdelemben Pápa is hallassa szavát. A munkában ő és mindazok, kik vele voltak, ki akarják részüket venni. E felszólaláshoz fűzve szavait, dr. Körös Endre az egységben rejlő erőről szólt. Ha valaha, akkor ma van szükség arra, hogy mindazok, akik 48-asnak vallják magukat, egyöntetüleg s egy táborban működjenek. Az alkotmány veszedelme a haza szabadságának veszedelmét rejti magában, a haza szabadsága és a nép jóléte pedig szoros összefüggésben állnak egymással. Nem akarhatja az a kormány őszintén a rejtekében s a buzgó felejtésben, abban a néma, örökké emlékező felejtésben, amelyről oly szépen irja a költő : Azt mondtad felejtselek s azóta csak felejtelek . . . Lásd most is mily hőn fogadom szavad — hisz mindig csak felejtelek." Szép, fehér lelke nem tudta volna megzavarni ideálja s legkedvesebb barátnéja, Flóra boldogságát: azért csak némán szenvedett, buzgón felejtett! Benne látjuk megtestesítve teljes szépségében, amiről Szávay ir Jókai emlékezetében : az irist s az amarantot, az igazi női lélek e két illatos virágát, a fehér liliomot, az irist s az örökzöldet: az amarantot. Íme a női eszmény s az asszony teljes erkölcsi fenségében. . S aki így ir, aki megtudta teremteni Fanyiban a lemondás e magasztos költői alakját, a lemondás költészetét erkölcsi magasságában, mondhatjuk-e arról, hogy ismerte az életet, hogy jellemei nem valószínűek, mert nem rajzolta Zola ecsetével a vért, az érzéket, a tucat embert, hanem az ideális erők munkáját, ragyogó mintáját ? ! Fölemlítsem a szeretet többi, mindmegannyi eszményi alakjait: Blankát, Medeát, Flórát, Rosálit, Bánffy Dénesnét, stb., stb. ? Minő igazi, a lelket édes örömre hangoló kedvesség ömlik el azon a jeleneten, midőn a kis bakfis Edith Plankenbortéknál egyetlen szavával egyszerre kiírtja Baradlay Richárd szivéből az elburjánzott gyomot s visszaadja annak nemességét teljes tisztaságában ! Midőn Richárd estélyre ment Plankenhortékhoz, találkozott a lépcsőn a ház rokonával Edithtel, akit szobaleánynak tartott s megcsippentette az arcát, de jutalmul olyan koppantást kapott kezére, hogy az az egész estélyen sajgott bele. Később a buffetben, hol Edith szolgálta ki a vendégeket,