Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-09-30 / 39. szám

1 YÁRMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága 1905. évi október 9-én s a következő' napokon rendes közgyűlést tart. A 93 pontból álló tárgysorozatból kiemeljük a következőket: Alispáni jelentés. — A vármegye 1906. évi közúti költségvetése. — A vármegye közigazgatási-, árvaés gyámhatósági költségvetése az 1906. évre. — A 3°/

0-os székházépítési és vasúti pótadónak az 1906. évre megszavazása. — Katonabeszállásolási pótadónak az 1906. évre megszavazása. —- Szilágy vármegye közönsége alkotmány védő határozatát megküldi. — Szatmárvármegye közönsége a vidéki városok fejlődésének előmozdítására a képviselőházhoz intézett feliratát hasons/.ellemű felirattal való pártolás céljából megküldi. — Halász Mihály megyebizottságiA tag indítványozza, hogy a vármegye közönsége az általános titkos- és községenként való választási jog mielőbbi megadása érdekében a képviselőházhoz feliratot intézzen. — A zirczi „Erzsébet"-kórház gondnoka a kórház 1904. évi számadását jóváhagyás végett beterjeszti. — A m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség előterjesztése síz 1,175.000 koronás székházépítési- és vasúti kölcsön 1905. évi aug. hó 17-én esedékessé válandó, törlesztési részletének kiutalása tárgyában. — A in. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség előterjesztése a vármegyei alapok állagának kimutatása tárgyában. — Ám. kir. belügyminiszternek 27190/905. számú rendelete a r. t. Pápa városban felállítandó IV. önálló gvóyyszertár engedélyezése tárgyában.' — A vármegyei Gazdasági Egyesület a gazdasági szegődményes cselédlakásokról alkotott vármegyei szabályrendelet tervezetét bemutatja. — A vármegye alispánja a járási és városi mezőgazdasági bizottságok szervezéséről alkotott szabályrendeletet bemutatja. — Sopron vármegye közönsége a toloncügy országos rendezése tárgyában a m. kir. belügyminiszterhez iütézett feliratát pártolás végett megküldi. — Dr. Lőwy László pápai lakos fellebbezése a r. t. Pápa város képviselőtestületének a női-kórház építésének elejtése tárgyában hozott határozata ellen. — Kiss Ernő honvédtábornoknak Nagy becskereken emelendő szobrára a szobor-bizottság anyagi támogatást kér. A VÁROSHÁZÁRÓL. Piaci rendtartás. Kevesebb pontból álló szabályrendeletet még keveset készítettek a városházán, de egyben kevés üdvösebbet sem, mint az, mely a piaci rendtartásról szól s mely legközelebb a közgyűlés elé fog kerülni. Régi és állandó a panasz piacunk drágasága ellen s ugyancsak régi és állandó a panasz e drágaság egyik eredendő oka, az ú. n. piaci elvásárlás ellen. Kora reggel, mielőtt még a legfrissebb házi asszony felkészülhetett volna, megjelennek a főkép Bécsre spekuláló élelmiszerkereskedők s olcsó áron összevásárolják az árúcikkeket. A később jövő városi közönség már csak a maradékból válogathat — drága áron. E bajon lehetett volna segíteni egyszerű kapitánysági intézkedéssel is, de hatályosabbnak mutatkozik az a mód, amit a polgármester választott, aki rövid, de azért minden szükségeset magában foglaló szabályrendeletet készített s visz legközelebb a képviselőtestület elé. A piaci rendtartás szabályrendelete így szól: 1. §. A piacok helyét a városi tanács, az egyes elárusító helyeket pedig a rendőrkapitányság jelöli ki. A piacokon elsősorban helybeliek részére jelölendők ki a helyek, vidékiek az érkezés sorrendje szerint helyeztetnek el. 2. §. Az eladási idő az összes árucikkekre nézve április 1-től október l-ig reggeli 5 órától délután 5 óráig, október 1-től április l-ig reggeli 6 órától délután 4 óráig, vasár- és ünnepnapokon az élelmiszerek eladása reggeli 9 óráig engedélyeztetik. 3. §. Országos vásárok alkalmával az eladási idő reggeli 5 órától esti 9 óráig tart. 4. §. Élelmiszer árusítók tartoznak tűrni, hogy áruikat a rendőrkapitányság orvosrendőrileg megvizsgáltassa. 5. §. Élelmi cikk kereskedőknek április 1-től október l-ig reggel 8 óra és október 1-től április l-ig reggeli 9 óra előtt a piacokon, általában a város területén vásárolniok nem szabad. 6. §. Aki alkuban van vaiamely árura nézve, mindaddig, mig az alku tárgyát ott nem hagyta, előjoggal bir, miből kifolyólag tilos két fél közti alku alatt harmadiknak közbeigérni. 7. §. Káromkodni, botrány t okozni, perlekedni, valamint a jogosan elfoglalt piaci helyekről valakit kiszorítani tilos. 8. §. Jelen szabályrendeletbe ütköző cselekvények, amennyiben törvény vagy érvényben álló más szabályrendeletek által máskép nem minősíttetnek, kihágást képeznek és 1 K-tól 40 K-ig terjedő pénzbüntetéssel, vagy ennek megfelelőleg 6 órától 2 napig terjedhető elzárással büntettetnek. A befolyó pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-a értelmében az ott megjelölt célra fordíttatnak. A szegény talált halott neje még élete virágjában özvegységre jutott. Lett is rá gondjuk az öregasszonyoknak. Kezdték szerezgetni ennek is, annak is, de a fiatal özvegy nem akart férjhez menni. Hanem az idő, a legjobb orvos, sok esetben nagyon gyorsan szokott gyógyítani, kivált azoknál, akik szeretik azt a közszájon forgó szép dalt, amely így kezdődik: „A virágnak megtiltani nem lehet" ... Az özvegy is megmozdulni érezte szivét s szinte lángra lobbant, mikor megismerkedett egy kemenesaljai özvegy emberrel, aki megkérte a kezét s aki épen hozzá is iílett. Nem kellett többé unszolni a fiatal asszonyt. Megtartották a kézfogót s a kihirdetés iránt is intézkedtek. Rövid három vasárnapot kellett még csak bevárniok, mig egymáséi lehetnek és mégis oly ólomlábon látszott nekik jönni az idő; de valahára mégis csak eljött. A lakodalomhoz, annak rendje és módja szerint, hozzá készülődtek. A konyhában sürögtek, forogtak a szakácsnők, a vendégek egymás után érkeztek s a mennyasszony is teljes készenlétben levén, valamennyien a szobában várták a templomba indulásra való jeladást. De minő moraj hallatszik be a konyhából? a város bontsa fel az akkumulátor-telep javítására nézve a Tudor-gyárral kötött szerződést, melynek értelmében 10 évig évente átlagos 800 koronát köteles fizetni s helyette a felmerülő munkálatokat esetről esetre fizesse meg. A bizottság a szerződés felbontásába, melyet annak idején a város szakértőjének ajánlatára kötött meg igen kedvező feltételek mellett, nem volt hajlandó egyszerűen belemenni, hanem utasította az üzemvezetőt, hogy indítványát számszerű adatokkal felszerelve hozza ismét a bizottság elé. Ezután Révész városi mérnök jelentését tárgyalták a harmadik gépcsoport alapozási munkálatainál tett ama tapasztalatáról, hogy a villamos telep épülete a padlótól lefelé nem vastagodik 15 em.-rel, majd 2 méterrel lejebb ismét 15 cm.-rel, úgy, amint az építési szerződés megkívánja. Erre nézve már Török János nyug. városi mérnök, Faa Mihály, Besenbach Károly és Czifra József építőmesterek közbejöttével szakértői szemle is tartatott, amely konstatálta, hogy a falak előirt méretei megtartattak, valamivel még több köbméter fal van beépítve, mint a kikötött, csakhogy a falak vastagítása nem belülről, hanem kívülről történt meg, ami az általános építkezési szokástól eltér. A szilárdság tekintetében a szakértők véleményei némileg eltérők voltak, de annyit maga a városi mérnök megállapított, % hogy az építkezésnél visszaélésnek nyoma sincs, amihez dr. Antal Géza biz. tag azt a reflexiót fűzte, hogy hasonló dolgokban a legnagyobb diszkréció és óvatosság szükséges, mert a közönség hamar hajlandó a hatóság és a város volt érdemes közege (a ny. városi mérnököt értette) működése ellen bizalmatlankodni, amikor arra — mint a tények bizonyították — mi ok sem forog fenn. Révész mérnök kijelentette, hogy ő teljesen jóhiszeműen járt el, mert azt nem is sejthette, hogy a falak megvastagítása az általános építkezési szabálytól eltérőleg kivülről történt. Azt különben szükségesnek tartja most is, hogy az új gépcsoport körül falak még belülről is megerősíttessenek, amit a bizottság el is rendelt. A bizottság megbízást adott az üzemvezetőnek, hogy 20 újfajta Nernszt-égőt rendeljen s ugyanannyi utcalámpát — kísérletképpen — ezekkel szereljen fél. Dr. Kende Ádám és dr. Kőrös Endre az iránt intéztek kérdést az elnökhöz, hogy az árammérő órák dijának leszállítása iránt az albizottság jelentése mikor érkezik be. A polgármester ós Bermüller Alajos, mint az albizottság 9 §. E szabályrendeletből folyó kihágások i eg

yik tagja kijelentették, hogy a megfelelő pro_ i „i ^ j pozíció november hóban a bizottság elé kerül, úgy, hogy az új díjszabás 1906 január elsejével akadálytalanul érvénybe léphet. § Szakértői szemle. A v. tanácsnál a rendőrkapitány feljelentést tett, hogy a Török Bálintutcán Gaál János most épülő emeletes háza 45 cm.-mel kiljebb épül, mint ahogy arra annak idején az engedély kiadatott. A v. tanács e feljelentés folytán szakértői szemlét rendelt el, amelyre szakértükül Kristójjy Gyula máv. főmérnököt és Török János v. mérnököt kérték fel. A szakértők egybehangzólag konstatálták, hogy a 45 cm. eltérés tényleg meg van, de hogy meg van, nagyon helyesen van, mert így az új ház a mellette levő bérházzal teljesen egyenes vonalban van, aminthogy az érvényben levő városrendezési terv szintén egyenes vonalt tüntet fel. Amiből természetszerűleg az következik, hogy már annak idején a tanácsnak az építkezési tervnek megfelelő építkezési engedélyt kellett volna kiadnia. § Építési engedélyt nyertek a héten: Gál János a Csatorna-utcán földszintes lakóházra és istállóra, Keskeny István Zrinvi-u. 22. sz. a. földszintes lakóházra. felett első fokban a rendőrkapitányság, második fokbau az alispáni hivatal és harmadik fokban a belügyminisztérium bíráskodik. 10. §. Ezen szabályrendelet jóváhagyás után azonnal életbe lép. § A villamos telep felügyelő-bizottsága f. hó 27-én a polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen mindenekelőtt azt határozták el, hogy a telepen szénraktárt építenek s erre nézve a szükséges költségvetés elkészítésével a városi mérnököt bízták meg. Major üzemvezető azt az indítványt terjeszti a bizottság elé, hogy Bizonyos, hogy még egy elkésett előkelőbb vendég érkezik. Kemény kopogtatás döngeti az ajtót, minden szem oda tekint. De minő látvány ! A feltárult ajtó küszöbjén, egy hatalmas bunkósbottal a kezében, megáll a mennyasszonynak valóságos, élő férje ! Az egész lakodalmas nép megmeredve bámult az első pillanatban a jövevényre; a másik pillanatban pedig már, ki ajtón, ki ablakon át menekült oda, ahova tudott, a vőlegény is még csak hátra sem tekintett egész hazáig. Ketten maradtak a szobában, a férj és a halálra ijedt feleség. Elbeszélte az előbbi, hogy egészen öntudatlanul elcsavargott messze, vidékre, hol egy távoli rokona adott neki menhelyet és ápolást, s most, hogy teljesen épelméjünek érzi magát, elbocsátotta és haza jött. Haza jött, otthon is maradt 8 feleségével együtt tán most is élnek. A szegény vizbe halt ember pedig, aki miatt az egész kavarodás történt, ott alussza örök álmát a répcemelléki temetőben. Máig sem tudja senki, hogy ki volt. Két pap, két felekezet áldása szálldogál sirja felett, valamelyikét majd csak meghallgatja a jó Isten. TARKA ROVAT. „Vier Minuten Audierizl" Ama kiváló rokonszenvnél fogva, mellyel a német nyelv iránt viseltetünk, e cimet mindenek csodálkozva fogják látni. Mi ez? Germanizál a Hirlap? Oh nem, mert a „Vier Minuten Audienz!" germán-üzésre szolgált. Az eset a következő: Egyik helybeli előkelő kereskedőhöz a napokban beállított egy bécsi vigéc. A kereskedő rideg kimértséggel s e szókkal fogadta: „Vier Minuten Audienz!" Mikor a négy perc lejárt, a kereskedő sarkon fordult és ruganyos léptekkel visszavonult pultja mögé. A vigécnél pedig — nem rendelt meg semmit. Az ötlet ügyes volt, az eljárás helyes. Azonban mi tovább mennénk. Mi a bécsi vigéceket e szavakkal fogadnók : „Keine Audienz!" s e jelszó mellett bojkottálnók az osztrákokat: „Pártoljuk a hazai ipart!"