Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-09-30 / 39. szám

A japán katona. A japán kiállításnak kedves apróságaihoz zord háttérül szolgál a teljes fegyverzetével a pódiumon álló japán katona, ki ferde szemével, lelógó bajuszával, tipikus tatár arcával kiválóan felkeltette a kiállítást látogató diák-ifjuság figyelmét. Az ifjúság egyébként boldog volt a kiállításon, mert a rendező ' kisasszony különös kegyéből a kiállított tárgyakat nemcsak nézegetni, hanem kézbe venni is szabad, volt. Hogy egy kissé visszaéltek ez engedéllyel, az csak természetes. A derék japán katonával például azt cselekedték meg, hogy lelógó bajuszát jól bebajuszpedrőzték s egyenesre kihúzták, akárcsak egy alföldi csikósnak. „Hisz a magyar és a japán félig-meddig már rokon", mondták az ifjak — „legyen magyaros hát a japán bácsi képe"'. Helyes, fiuk! Én azon­ban egyet mondok. Ne csak a képe, a szive is egyforma legyen magyarnak és japánnak. Bátor­ság, kitartás, tudás, hazaszeretet — ez segítette fényes diadalra a japánt, ha méltó rokonok aka­runk lenni, ez a négy tulajdon töltse el a mi lényünket is. # * * HETI ÚJDONSÁGOK. Tizenhárom. A szomorú megemlé­kezés sötét napja közéig. Komoran, mint az önkényuralom zord napjai óta soha, nehezedik a lelkekre a vértanúk emlékezete. Volt egy nap — óh, ha ki lehetne szakítani e lapot történelmünkből, ha életre lehetne kelteni a halot­takat ! — melynél gyászosabbat még nem élt meg soha a szenvedések népe. Volt egy nap, 1849 október hatodika, amikor az árulás, hitszegés és erőszak hóhérhalálba küldte a magyar nemzeti szabadság dicső hőseit. Volt egy nap, október hatodika, mikor végetlen sirám zokogott fel s húzódott éles jajkiáltásoktól kisérve végig az országon. Kiss, Schweidel, Lázár, Dessevffy, Pöltenberg, Török, Lahner, Knezics, Nagy, Leiningen, Aulich, Vécsey ós a hősök hőse: Damjanich golyó által és bitófán szenvedték el az igazaknak ama halálát, mely Krisztus óta annyi igaznak jutott osztályrészéül .... Azóta múltak évek B évtizedek. Egy fátyolról szól a rege, mely a sebeket eltakarja. Takarta, ahogy tudta s lel­künk erőt véve a minden október 6-án megújúló fájdalmon a vértanúi szenvedések helyett — a vértanúi dicsőséget látta maga előtt . . . Es 56 év után, most 56 év után, szinte úgy, mint 56 év előtt a szenvedések kinjai állnak előttünk. De bár mint szaggassák e kínok lelkünket, komoran bár, de elszántan nézünk a jövő elébe s megülve a vér­tanuk emlékezetét példájukból merítünk erőt és hitet. Személyi hir. Darányi Ignác v. b. t. t., Hegedűs Sándor v. b. t. t., Antal Gábor püspök és a dunántúli ref. egyházkerület többi notabi­litásai f. hó 28-án városunkba érkeztek. Darányi Ignác ma d. e. a gyorsvonattal utazott vissza a fővárosba, az egyházkerületi gyűlés többi részt­vevői a ma délutáni és holnap délelőtti vonatok­kal távoznak városunkból. — Vármegyei telefon. Hosszas tárgyalások útán a vármegyének végre sikerült a törvényható­sági közhasználatú távbeszélő létesítéséhez szüksé­ges fedezet tárgyában megegyezésre jutni a keres­kedelemügyi miniszterrel, úgy, hogy ezen közhasznú intézmény funkciójának kezdete immár csak rövid idő kérdése. A költségekhez a kereskedelemügyi miniszter 53000 koronával járul, s körülbelül ugyanennyi a vármegye hozzájárulása is, melyet ez utóbbi kölcsön utján fedez. A miniszteri hozzá­járulás kikötött feltétele az, hogy az építésnek október 31-ig befejezve kell lennie. A bevezetés költsége egy-egy előfizetőnek a központokhoz, illetve a kapcsolási állomásokat képező postahiva­talokig 250 korona. Ez az átlagos bevezetési dij egyszersmindenkorra. Ezenkivül 100 méterenkint vezetés-fentartás cimén évenkint 60 fillér fizetendő. A telefonon a vármegye területén lehet beszélni e feltételek mellett. A vármegye területén kivül, vagy olyan állomásra, mely a hálózatba bekapcsolva nincs, az interurbán díjszabás az irányadó. — Sajnáljuk ugyan, hogy olvasóink örömét zavarnunk kell, de az igazsághoz híven mégis kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a fenti sorok nem Vesz­prém, hanem G^ó'r-vármegyéről szólnak ! Az 0. M. K. E. helybeli választmánya f. hó 24-én Hanauer Zoltán alelnök elnöklete alatt ülést tartott, melynek a folyó ügyeken kívül egye­düli tárgya az alelnök- amaz indítványa volt, hogy a vásártér régóta húzódó ügyét az O. M. K. E. vegye a kezébe és segítse oly megoldásra, mely a kereskedelmi és ipari érdekeket egyaránt kielégíti. A választmány egyértelmüleg helyeselte az indítványt és átiratilag felkéri az ipartestület elnökségét, hogy az ipartestület kebeléből egy bizottságot küldjön ki, amely az O. M K. E. hasonló küldetésü bizottságával együtt működve, megtalálja a megfelelő módozatokat, melyek mel­lett az országos vásárok ismét a város belső terü­letén lennének megtarthatók. - Amerikai kiküldetés. Magyar nemzeti szempontból nagyfontosságú kiküldetésre kapott megbizatást a helybeli theologia akadémia kitűnő professzora: dr. Antal Géza. Az országos lapok­ból mindannyiunk előtt ismeretes az az akció, mely az Amerikába kivándorolt magyarságnak a a felekezeti kötelékek fenntartásával, az anya­országhoz való fűzését célozza. Az amerikai ref. magyarokra nézve ez az akció — részben gróf Degenfeld József tiszántúli ref. egyházkerületi íőgondnok amerikai útja következtében — annyi­ban sikerrel járt, hogy az amerikai ref. egyházak egyházmegyévé tömörültek, amely a dunamelléki ref. egykázkerülethez osztatott be. De az összes ref. egyházak nem csatlakoztak az egyházmegyé hez s félni lehet, hogy ha ezek a magyar egyház­megye helyett a hatalmas angol presbiteriánus egyház fenhatósága alá kerülnek, a magyarság számára végleg elvesznek. Ez egyházaknak a magyar egyház számára való visszahódítása, az összes egyházak hitelügyeinek rendezése a célja dr. Antal Géza amerikai útjának, melyre a meg­bizatást a dunamelléki ref. egyházkerület elnök­ségétől, Darányi Ignác főgondnoktól és Baksay Sándor püspöktől nyerte. Kétségtelenül egyéni értékének elismerése rejlik benne, ha őt, ki nem is tartozik a dunamelléki egyházkerület kebelébe, e kiválóan fontos ügyek végleges rendezésére fel­kérték. Dr. Antal Géza október 16-án indul el útjára s körülbelül öt hónapot fog az új-világban töiteni. — Október elsején — nem kell berukkolni. Nem újság ez már e hazában, s ha újság lenne, sem lenne örvendetes, A nemzeti ellenállásnak egyik fegyvere ez, mely sajnos, ártatlanokat is kell, hogy sújtson. Áz ártatlanok azok, kik újoncok hijján kénytelenek a rendes szolgálati időn túl is benn maradni a katonaságnál. Ok azok, kik első sorban szénvednek a hazáért, de szenvedni fognak érte mások is és szenvednek mindnyájan abban a hitben, hogy édesebb és díszesebb kötelesség nem lehet a földön, mint a hazáért szenvedni abban a szilárd reménységben, hogy a szenvedések éje után fel fog még derülni a megváltás napja. — 5666. A világ teremtése óta, a bibliai időszámítást véve alapul, 5665 esztendő telt el. S a mai nappal befordulván az 5666-ba, az izraeliták áhítatos kegyelettel ünneplik meg új esztendőjük első napját. — Színházi heti műsor. Micsey F. György színtársulata ma tartja első előadását a városi színházban. Bemutatóul a színtársulat Rákosi és Szabados magyar tárgyú és magyar zenéjű hatásos operettjét a Bolond- ot adja elő. — A hét műsora egyébként következőleg van összeállítva: vasárnap délután Orpheus a pokolban (operett), este Margó Zelma primadonna felléptével János vitéz (magyar daljáték); hétfőn Uriel Acosta (szinmű); kedden Bőregér (operett); szerdán délután ifjúsági elő­adásul Örök törvény (szinmű), este Bőregér (operett); csütörtökön Himfy dalai (vígjáték); pénteken János vitéz (magyar daljáték); szombaton Ferde­világ (nagy operett). — Dunántúl legnagyobb divatáruháza. Mi, akik mindenkor örömmel emlékezünk meg mindazokról a kedvező mozzanatokról, melyek városunk kereskedelmi és ipari életében felmerül­nek, míg viszont nem fojtjuk el a kedvetlenség szavát sem az esetleg felszínre kerülő szomorú jelenségekkel szemben, szinte kötelességet vélünk teljesíteni, midőn hírt adunk arról, hogy egy helybeli patricius-kereskedő-cég a modern fejlődésnek oly bizonyítékát adta, melynek nemhogy Pápán, de még a fővárosban is csak ritkán akadhatunk párjára. A több mint félszázad óta fennálló Krausz József M. Fia és Társa helybeli cégről szólunk, mely eddig is nagy divatáruházát az új uradalmi építkezések szerencsés felhasználása segítségével valósággal nagyvárosi színvonalra emelte. A cég főnökeinek: Krausz Vilmos és Koréin Ernő urak meghívása foly­tán volt alkalmunk megtekinteni azokat a nagy­szabású átalakításokat és bővítéseket, amiket ez a korral haladó cég divatáruházán végrehajtatott. Öt nagy teremből áll az áruház, melyek közül a leg­nagyobb a szövet- és a kendő osztály földszinten, mig a szőnyeg , kelengye- és konfekoió-osztály az emeleten foglal helyet. Mindegyik OBztályban első sorban az ízléses berendezés kap meg bennünket. Rend, csín és kényelem mindenfelé. Az anyag gazdagsága az, ami másodsorban felkelti figyelmün­ket. De ami a méretek nagyságánál s minden egyéb­nél jobban érdekelt bennünket, az az, hogy a cég nemcsak hangzatos jelszónak tekinti a magyar iparpártolást, de ahol s amennyit magyar gyárak­tól csak beszerezni lehet, az mind megtalálható áruházukban. A Wein Károly féle késmárki vászongyárnak, a Perutz-cég pápai gyárának, a pinkafői pokrócgyárnak készítményeiből s a többi magyar gyárak produktumaiból óriási rak­tárt láttunk. Mondanunk sem kell, hogy az osztrák és külföldi gyáraknak szintén legelső képviselői szállítják a divatáruház többi gyártmányait s a silány bécsi rongy itt valóban nem lel talajra. A megnagyobbított divatáruház — mint arról szemé­lyesen meggyőződtünk — teljes joggal nevezheti magát Dunántúl legnagyobb áruházának, amit, mint helybeli kereskedelmünk fejlődésének kétség­telen jelét, e helyütt szívesen konstatálunk. — A főiskola köréből. Makay István, a fő­gimnázium fizika-tanára egészségi okokból három 1 havi szabadságot kért és kapott a kerületi elnök­ségtől. Tanszékére az elnökség Fejes Zsigmond okleveles tanárt, az ógyallai állami csillagvizsgáló­intézet másodadjunktusát alkalmazta, aki műkö­dését október hó 2-án kezdi meg. — Dr. Darkó Jenő, a főgimnáziumban az év elején alkalmazott h. tanár a budapesti VII. ker. áll. főgimnázium­hoz nyervén h. tanári megbízást, itteni állásáról leköszönt, helyébe a ker. elnökség Popovics Géza h. tanárt alkalmazta. Főiskolai szeniornak az 1905—06. tanévre a tanári kar Czeglédy Sándort, a theol. akadémia kitűnő eredménnyel végzett hallgatóját választotta meg. — Uj állatorvos. A földmivelésügyi minisz­térium ügyvezetője Kovács Béla pápai kir. állat­orvost Félegyházára helyezte át és helyébe Túri N'igy János besztercebányai kir. állatorvost nevezte ki. — A kir. állatorvosi állás vezetőségében két év leforgása alatt ez a negyedik személycsere. Különös 1 — A Protestáns Irodalmi Társaság gyű­lése szép ünnepségek keretében folyt le szeptem­ber hó 26. és 27. napjain Sopronban. 26 án d. u. közgyűlés s ezt követőleg vallásos estély, este 8 órakor pedig ismerkedési estély volt. Másnap délelőtt ünnepi istenitisztelet tartatott, amelyet díszgyülés követett. Utána bankett, majd délután 6 órakor felolvasó ülés volt, melyben közremű­ködött Thúry Etele pápai theol. tanár is, aki a „Csepregi colloquium 1591-ben" cimmel tartott érdekes felolvasást a reformáció küzdelmes múlt­jából. — A japán-kiállítás, amely tárgyainak gaz­dagságánál fogva érdekes tanulságul szolgál a láto­gatóknak, holnap, vasárnap estig lesz nyitva a közönség számára. A kiállítás rendezője, Aebersold Leopoldina nyelvmesternő, aki a látogatóknak szak­szerű magyarázatokkal szolgál, vasárnapra a belépő­dijat felére, 20 fillérre szállította le. A hasznos tanulságot nyújtó kiállításra, amely a református templom udvarán (Fő-utca 6.) a leányegyesület tágas helyiségében van elhelyezve, ez úttal is felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. —- A kenderfonó-gyár ügyéhez. Vettük és közérdekből készséggel közreadjuk a következő sorokat: A „Pápai Hirlap" tekintetes szerkesztő­ségének Pápa. Becses lapja múlt heti számában a szegedi kenderfonó-gyárnak iskolánk kenderterme­lésére vonatkozó megjegyzéseire van szerencsém a következő észrevételeimet azzal a tiszteletteljes kéréssel beküldeni, hogy azt b. lapjában közölni szíveskedjék. 1. A szegedi kenderfonó-gyár téve­sen közli, hogy a földmives-iskola csak 200 •-öl területen tett a kendertermeléssel kísérletet, mert iskolánknál 7 Kh. szálkendert, 1 Kh. pedig mag­kendert termelt, mely utóbbi még learatva nincs. 2. Nem áll a kenderfonó-gyárnak az az állítása, hogy kenderünk a nagy szárazság miatt gyenge volt, mert a Hungária ujverbászi részvénytársaság, melynek a kendert eladtuk, levelében kenderünk­ről a következőket irja: „Örömünkre szolgál tudathatni, hogy a kenderrel megvagyunk elégedve, mert az szépen s jól termett". Különben is ken­derünk átlagban 2 m. magasságot ért el, amely szép kendernek mondható. Megengedem, hogy a , szárazság a termésre mindenesetre befolyással volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom