Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-07-22 / 29. szám
ségénél és a hitel nehéz igénybevételénél fogva főleg a nyersanyag beszerzése jár a legnagyobb nehézséggel. í E szomorú viszonyok közt einylődő kisiparos , ság egyedül az ipartörvény revíziójától várja a jelenlegi elnyomott helyzetéből való kibontakozást. Az annyira óhajtott revízió munkálata az elmúlt évben már annyira előre haladt, hogy a szervezés munkája és az anyag előkészítése már közel áll a befejezéshez. Az elmúlt év junius havában megjelent az anyaggyűjtemény első, december havában pedig annak második kötete, „Kívánságok és javaslatok" cimen, melyek a jelen leg érvényben álló ipari törvényeknek és két évtized gyakorlatának és tapasztalatainak, a végrehajtás rendjén felmerült elvi határozatoknak és bírósági döntvényeknek rendszeres és teljes egybegyűjtését tartalmazzák. A készülő ipartörvény váza tehát a megjelent anyaggyűjtemény cimeinek és főkérdéseinek beosztása tekintetében a következő lesz : I. rész. Az iparűzés. Az iparűzési jog megszűnése, az ipar gyakorlása és megszűnése. II. rész. Iparoktatás. III. rész. Munkásvédelem. A munkásviszony, a munkaidő megállapítása, az egészség és testi épség védelme és a felügyelet, munkaközvetítés. Munkabeszüntetések és kizárások. IV. Ipari szervezet. V. Ipari bíráskodás. VI. Vegyes és átmeneti intézkedések. Az iparosok képzése szempontjából felette üdvös hatással vannak az időnkint rendezett szabászati tanfolyamok, melyek kiváló hasznáról és előnyeiről hálával és elismeréssel adóznak iparosaink. Az elmúlt évben székhelyünkön, Pápán és Komáromban rendeztettek a férfiszabók részére ily tanfolyamok, Csontos Imre vándortanító szakavatott vezetése mellett. A pápai tanfolyam, melyen 20 önálló iparos vett részt, január 18 án nyílt meg és 3 heti tartam után nyert befejezést. A győri tanfolyam, melyen 12 önálló iparos és 3 segéd vett részt, február hó 4-én vette kezdetét és ugyanezen hó 25-én nyert befejezést. A komáromi tanfolyam, melyet 15 önálló iparos látogatott és hallgatott végig, augusztus 17 tői szeptember 4 ig bezárólag volt rendezve. A kisiparosság állományában a jelentés évében is jelentékeny szaporulat állott be. Kerületünk iparhatóságai az ipari törzskönyv adatai szerint 1423 új iparigazolványt adtak ki, ebből esik székhelyünkre 186, Győrmegyére 285, Komárommegyére 305, Veszprémmegyére 489 és Esztergomvármegyére 158. Ezzel szemben az iparbeszüntetések száma, melyről a kamara hivatalos értesülést nyert, 538-at tett ki. Iskolai értesítők, v (Bevezetésül.) J Ha minden esztendőben nemcsak a taníttató szülők, de a nagyközönség részéről is érdeklődés szokott mutatkozni az iskolák évvégi beszámolója iránt, a rendesnél is fokozottabbmérvü érdeklődés I fog feléjük fordúlni idén, midőn a Társadalom • tudományi Társaság vitája révén a középiskolai tanítás kérdése hosszabb ideig állandó témája volt a fővárosi lapoknak. A nagy közönséget, előkelő állású egyéneket, majdnem kizárólag olyanokat, kik a pedagógiával hivatásszerüleg nem foglalkoznak, szólaltatta meg a Társadalomtudományi Társaság, bebizonyítandó főként azt, hogy amennyit a középiskolában tanulnak, az sok, az az ifjúságot túlterheli s amit tanulnak, az modern szempontból többé nem megfelelő. Nem szándékozunk — terünk sem engedi — e vitához ezúttal részletesen hozzászólni. Egy két megjegyzésünket azonban nem hallgathatjuk el. A túlterhelésről szóló vita mindazzal együtt, amit az ifjúság fokozódó idegességéről, különböző betegségeiről elmondottak, vonatkozhatik a fővárosra, de alig érinti a vidéki iljúságot A vidék ifjúsága eddig meglehetősen egészséges. Tanulni pedig vidé- I ken is annyit kell, mint a fővárosban. A tananyag szigorúan meg van szabva, attól eltérni hajszálnyit sem lehet. Az ifjúság idegességének oka tehát nem a túlterhelésben, hanem másban keresendő, első sorban a családi nevelés hiányos voltában s az ifjúság erkölcsi életének nehéz ellenőrizhetőségében. Nem az iskola, hanem a könnyen és korán megszerezhető élvezetek degenerálják a fővárosi ifj óságot. Hála az égnek, e tekintetben a vidék nagyon mögötte áll a fővárosnak s az iskolai és családi nevelés harmonikus egysége hihetőleg továbbra is messze mögötte fogja tartani. Hogy <im>t tanulnak az ifjúságban, azon nem lehetne e változtatni, nem lehetne e Bok fölöslegeset kiküszöbölni, helyébe modern dolgokat hozni, arról igenis lehet és kell is szólani. De hiszen erről maguk a hivatásos pedagógusok is folyton irnak és beszélnek és e tekintetben csak a közel múltban is sokrendbeli újítás történt. A görögnek nemkötelező tantárggyá tétele, a történetnek, földrajznak egészen új irányban, a modern nyelveknek újabb módszerben történő tanítása, a fizikának kizárólag kísérleti alapon tanítása, a rajztanítás intenzívebbé tétele, az ének- és zene nagyobb mértékű kultiválása stb. stb. mind bizonyítékai annak, hogy a tanítás nem éppen az Ősi évszázados mederben folyik. Az az u. n. „száraz grammatizálás" is bizony szűnőfélben van már, azt azonban ne akarja bizonyítgatni senkinek a Társadalomtudományi Társaság, hogy művelt ember képzelhető anélkül, hogy a magyar nyelvtan szabályait ismerné. Ezt ugyan senki sem fogja elhinni. Próbálnának ilyen csodabogarat Németországban világgá röpíteni, országos kacajba fúlna az egész diák boldogító akció. Hogy a klasszikus nyelvek és irodalmak még ma is túlságos mértékben szerepelnek a gimnáziumi tanítás tervében, azt elismerjük. A latinnak óra száma legnagyobb, a görögé is elég nagy a gimnáziumban. Mint említettük is, nem szólunk ezúttal részletesen a kérdésről, de annyit kijelenthetünk, hogy a görög teljesen elhagyható lenne a gimnáziumi tárgyak sorából, a latint pedig elég. lenne az V. osztálytól kezdve tanítani. Érettebb ésszel 4 év alatt ugyanazt az eredményt lehetne elérni, mint most 8 év alatt. Ami azután a teljesen kiszorult görög és a 4 első osztályból kiküszöbölt latin helyébe jönne, az olyan módon lenne összeválogatható, hogy általa létesülne az egységes magy r középiskola, megszűnvén a külön reáliskola s a külön gimnázium. Ez egységes középiskola mindenkinek tanítaná a latint, de csak oly mértékben, mint az minden literátus pályára készülőnek szükséges, de nagyobb súlyt helyezne a modern nyelvi oktatásra és áTársadalomtudományi Társaság által sürgetett új tudományágak köréből is felvenne annyit, hogy a Társadalomtudományi Társaság által kárhoztatott túlterhelés hibájába ne essék. * Sorban érkeznek be szerkesztőségünkbe városunk kulturális intézeteinek évvégi beszámolói: az értesítők. Egész kis könyvtár, mire mind egybe gyül. Iskola város vagyunk, tagadhatatlan. Nem hozzánk hasonló népességű, de sokkal nagyobb város s m dicsekedhetik theologiai akadémiával, két gimnáziummal, tanítóképzővel, két tanítónőképzővel, három polgári leányiskolával stb., mint amennyi iskola nálunk van. Árn ha nekünk ezek a mi büszkeségünk és dicsekedésünk, akkor e téren folyton előbbre kell mennünk. És azt a bizonyos erővel teljes akciót, mely hivatva lenne a már meglevő iskolák számát felsőbb kereskedelmi isko Iával gyarapítani, évek óta hiába lessük-várjuk. Csak emlegetjük : jó lenne, szükséges lenne, de történni eddig mi sem történt létesítése érdekében. Mikor fogják már az arra hivatott tényezők a kezdeményező lépéseket megtenni ? . , . I. Bencés gimnázium. A pannonhalmi Szent-Benedek Rend pápai kath. gimnáziuma értesítőjét, melyet Pető Menyhért igazgató nagy gonddal állított össze, dr. Horváth Cézár tanár értekezése nyitja meg „Hazánk mérges növényeidről. A téma jól van megválasztva mert amellett, hogy alkalma nyílik a szerzőnek tudományos készültségéről tanúságot tenni, a nagy közönséget is érdekli dolgozata. Az érdeklődést a szerző vonzó népies előadásával mindvégig fenntartja. Az értekezés egyébként bővelkedik higiénikus tanúságokban s az orvostudomány fejlődésére vonatkozó orvostudományi adalékokban. A tulajdonképeni értesítő a tanári testület névsorával kezdődik ; 7 rendes és 3 óraadó tanára volt az intézetnek, melyben a tanítás teljesen az állami tanterv alapján történt. Az érdemes növendékek több rendbeli segélyben részesültek, különösen sokat köszönhetnek a növendékek a Szulpiczegylet segély-alapítványának, mely az iskola növendékeinek több mint felét (78-at) látott el könyvekkel; az alapítvány jelenlegi vagyona 15.135 K. A tanári és ifjúsági könyvtár ez évben is szépen gyarapodtak részben vétel, részben ajándék útján, a szertárak közül idén a természetrajzi és fizikai szertárak felszerelésére fordítottak nagyobb összegeket. Az iskoláról szóló értesítés kiemeli az ifjúság hiterkölcsi oktatására vonatkozó mozzanatokat; az iíjúság kebelében négy vallásos társulat működött, ezek közül a Mária-Kongregáció az Ocsovszky Kázmér házfőnök ajándékozta Patrona Hungáriáé szobor felszentelése alkalmából szép ünnepélyt is rendezett A szokásos iskolai ünnepélyeket az intézetben mind megülték; ünnepet ültek Vaszary Kolos hercegprímás aranymisés jubileuma alkalmából is. Az egészségi állapot — egy szomorú halálesetet leszámítva - elég kedvező volt; a fegyelem ellen a tanév elején követett el három tanuló nagyobb vétséget, kik ellen példás szigort alkalmaztak. — Megemlékszik továbbá az értesítés a tanári kar társadalmi működéséről, az év folyamán rendezett kirándulásokról és az évvégi vizsgákról. Tanulási eredmény tekintetében az ifjúság haladást mutatott, 147 vizsgát tett tanuló közül egy tárgyból volt elégtelen 16, kettőből 15, többől 7 tanulónak; az összes bukottak száma 38, ami 25'8 al 0, vagyis kedvezőbb az országos átlagnál. Jeles tanuló az intézetben 9 volt, névszerint, az I. o.-ban : Kovács József, Lichtblau Leó, Scherer István, Töős Andor, Zsidó János, a II. o.-ban : Böröndi Viktor, Metschnobel Fereno, a III. o.-ban: Szűcs László, a IV. o.-ban : Kákossy István. Legtöbben kaptak jelest a vallástan után természetesen a magyarból 33-an, legkevesebben a számtanból 9-en. Elégtelen legtöbb a számtanból van : 28. — Egyéb statisztikai adatok közül kiemeljük a következőket: beiratkozott 160, vizsgát tett 147 tanuló; vallásra: 128 r kath,, 19 izr.; anyanyelvre 142 magyar, 4 német, 1 tót. A szülők zömét kisbirtokosok, kisiparosok, kiskereskedők és tisztviselők képezték. Helybeli növendék volt 54, megyebeli 43, más megyebeli ötven. Magaviseletre 127 jó, 18 szabályszerű. Fegyelmi büntetés (az említett három kizáráson kívül) egyáltalán nem alkalmaztatott. A jövő évre vonatkozó tudósítás zárja be a 63 oldal terjedelmű értesítőt. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Yárosi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 24-én, hétfőn délután 3 órakor közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: Kluge Károly és érdektársainak fellebbezése a városi tanács által Weltner Manó részére a Fő-téren engedélyezett sátor építése ellen. — A városi tanács beterjeszti javaslatát a női kórház ügyében. — Weltner Manó kérelme Kossuth-Lajos-utcai házának a régi vonalban leendő felépíthetése iránt. — A pápai kath. legényegylet kérelme a Csatorna-utcában levő 41 •-öl utcatérnek díjtalan átengedése iránt. — Schier János bécsi lakos kérvénye cipőgyár létesítése, 603 Q-öl területnek díjtalan átengedése, 15 évi adómentesség megadása és a villamos áramnak mérsékelt árban leendő átengedése iránt. — Városi tanács javaslata az Erzsébet-liget öntözéséhez szükséges vízvezeték létesítése iránt. — Az országos kereskedelmi egyesület pápai fiókjának kérelme a vármegyei telefon létesítése céljából a vármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztés intézése iránt. — A városi tanács beterjeszti alkotmányunk védelme tárgyában hozott 741/905. számú törvényhatósági határozatot. — Városi tanács javaslata Deutsch József illetősége ügyében. —* Az állandó választmány a héten foglalkozott a közgyűlés tárgyaival s határozatai közül itt csak azt akarjuk felemlíteni, amely a Weltner Manó-féle építkezésre vonatkozik. Minthogy ez az építkezés a régi vonalat akarja megtartaui, az állandó választmány az építkezés beszüntetését javasolja a közgyűlésnek, s mi reméljük, hogy a közgyűlés ilyen értelemben hozza meg határozatát, mert a régi vonal megtartása oly veszedelmes praecedens volna, amely úgyszólván örök időkre lehetetlenné tenné a Kossuth-Lajos-utca rendezését. Ennek az utcának a rendezése nélkül pedig azt mindenki beláthatja, városrendezéséről nem lehet szó.
