Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-07-22 / 29. szám

§ A hitközségek segélye. Városunk négy hitfelekezete az idén újból azzal a kéréssel fordult a városi képviselőtestülethez, hogy az évente nyújtott szubvenciót a költségvetésben a város állandósítsa. A tanács erre nézve azt javasolja, hogy nemcsak a szubvenció állandósítását kell megtagadni, de a szubvenció kiutalását egyszersmindenkorra be kell immár szüntetni, mert az oly terheket ró a városi költségvetésre, hogy e miatt egyéb közérdekű ügyek szenvednek késedelmet. § Vármegyei közgyűlés. A jövő hónap 8-án újból rendkívüli közgyűlést tart Veszprémvármegye, amely gyűlésnek legfontosabb tárgya lesz a fogyasztási adókra nézve hozandó határozat. Az alkotmány védelme tárgyában legutóbb hozott törvényhatósági határozat ugyanis a fogyasztási adókra nézve nem intézkedik, s így az egyes községek csak ezután kapnak még irányító utasítást a fogyasztási adók miként való kezelésére nézve. § Lovászpatona község két új országos vásárt akart létesíteni s az engedély elnyeréséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot kérte a városi tanácstól. Tekintettel azonban arra, hogy az új vásárok saját állatvásáraink forgalmára bénítólag hathatnának, a városi tanács a beleegyező nyilatkozat kiadását megtagadta. TARKA ROVAT. TSyúri élvezetek. Már a múltkor kezdtem emlegetni és pedig úgy hiszem — meggyőző erővel, hogy mostaná­ban tanyát vert nálunk a boldogság. Valóságos gyönyörűség itt élni Magyarországon, ahol adót nem­csak hogy nem kell fizetni, de nem szabad, sőt nem illik. De azóta már más ujabb jelenségek is merül­tek fel, melyek megdönthetlen igazság rangjára emelik az én múltkori állításomat, hogy „Éxtra Hungáriám non est vita". Hiszen azt már igen sokan megirták, sőt meg­számlálhatlan sok könyvben ki is nyomatták, .hogy Magyarország igen szép ország, valóságos tejjel­mézzel íolyó Kanaán. Igaz ugyau, hogy a tej és méz javarésze már csak folyékony természeténél fogva is másfelé folyt s nekünk inkább csak a savó és viaszk maradt. E miatt aztán ujabb időben igen elterjedt az elégedetlenség s még itt nálunk, Pápán is rebesgetni kezdték egynémely kákán is csomót kereső elemek, hogy nem boldog a magyar. Sőt akadtak különösen télvíz idején oly kevéssé vérmes és háládatlan magyarok, akik Árpád apánkat az összes hét vezérekkel együtt kárhoztatni merték. Ha már Ázsiától idáig el nem fáradt, — mondogatták ezek a háládatlan elemek — mért állapodott itt meg, mért nem ment tovább egy-két stációval ? Legalább odáig, ahol a citromok és narancsok virágoznak. No, hát az elmúlt hetek tündöklő elégtételt szolgáltattak Árpád apánknak. Tudta Ő, hogy mit csinál. Kár lett volna neki tovább fáradni. Kapunk mi itt is meleget, de olyat, hogy Afrika mellett sem kell szégyenkeznünk. S aztán, mikor már azt gondoljuk, hogy de bizony nem tudjuk tovább ki­állani ezt a szörnyű hőséget, hát csak jön a maga­sabb égtájakról egy hűs áram, mely újra felüdít bennünket s akaratlanul is azt a boldog sóhajt csalja ajkainkra, hogy mégis csak dicső ország ez a Magyar­ország s annak is legdicsőbb tájéka ez a hires Pápa városö. De mennyi élvezet is kínálkozik itt ily kelle­mes nyári időben ! Ha a nap tüzes ezekere valódi magyaros hév­vel ontja sugarait, hát elmegyünk az uszodába, ahol még a legfölhevültebb kebel is enyhülést talál. Ilyenkor az uszoda tükre olyanforma képet mutat, mint a csuzimai tengerszoros a nagy ütközet idején. Terebélyesebb polgártársaink fújva és prüszkölve úgy uszkároznak a felkorbácsolt habok között, mint valami nagy csatahajók és vértezett cirkálók. E nagy testek között cingárabb termetű honfitársaink csak úgy tudnak átsiklani, ha egy torpedóhajó ügyessé­gével és gyorsaságával szeldelik a hullámokat. Külön­ben könnyen a viz alá szorulhatnak. De nemcsak az uszoda nyújt enyhülést a fölhevült kebleknek, A Tapolcza medre végig tele van boldogságot kereső és találó magyarokkal. Különösen a nyilt helyek nyújtanak ilyenkor kellemetes látványosságot, ahol a sardült ifjúság óriási zsivalygás mellett fürdőzik malacok és más négylábúak társaságában. S ha leszáll az est, a bűvös nyári est, akkor mosolygó holdvilág mellett, vagy anélkül is meg­kezdődik a tömeges séta. Csaknem mindenki az utcákra tódul. Hányféle élvezet kínálkozik ilyenkor ! Szinte nem is lehet elszámlálni. Én csak azt emelem ki, hogy ilyenkor mily gazdag társadalomtudományi és művelődéstörténeti megfigyelések eszközölhetők. A többek közt megfigyeltem egy ütköző bajuszú ifjút, ki az oldala mellett haladó kis tündérhez így szólt: Olvasta-e már nagysád Petőfi Apostolát ? Óh, mily megrázó! . . . S a föllelkesült ifjú legalább harminc másodpercig tényleg és testileg is rázkódott az elragadtatástól úgy, hogy kisérője szintén csaknem rázkódásba esett. Egy másik ifjú pedig Madách Ember Tragédiájának szépségeivel ragadta el az Őt kisérő szépségeket. No hát kérem, ahol ily magas hangnemből folyik a közönségen utcai társalgás, ott a társadalom műveltsége magas fokon áll és irányzata határozottan ideális. Ezt ezennel hivatalosan megállapítom. B. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Erdélyi Zoltán, az ismert nevű költő, lapunk kiváló munkatársa, nejével rokonai látogatására a napokbah városunkba érke­zett. — Szokoly Ignác rendőrkapitány, ki gyógy­kezeltetése végett Budapesten tartózkodott, kedden gyógyúltan haza érkezett. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Piri Károly szendi evang. lelkész eljegyezte Hiljber Irmát, a pápai evang. egyház tehetséges tanítónőjét. — Nyugdíjaztatás. K. Tóth Pál okleveles rendes tanárt, főiskolánk tornatanárát, ki főgimná­ziumunkban közel 10 évig működött s ez idő alatt többször vezette ifjainkat győzelemre úgy az or­szágos, mint a kerületi versenyeken, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter saját kérelmére nyugdíjazta. — Anyakönyvvezetö-helyettes kinevezése. A m. kir. belügyminiszter Vinkler Győző homok­bödögei lakos segédjegyzőt anyakönyvvezető­helyettessó nevezte ki. — Yakok hangversenye. Érdekesnek Ígérkező hangversenyekben lesz részünk e hó 26-án és 27-én, amely napokon a vakokai gyámolító országos egye­sület küldi el hozzánk zenekarát, hogy az itt rendezett hangversenyek jövedelmével a Szombathelyen székelő duuántúli fiókegylet bevételeit szaporítsa. A zenekar Braun Ruben vak gordonka-művész vezetése alatt áll és azt hisszük, méltán számíthat közönségünk lelkes pártfogására, nemcsak a nyújtandó művészi élvezet miatt, hanem azért is, mert csak Dunántúl 2855 vak van, akiknek sorsa jórészt attól függ, hogy az országos egyesület minő anyagi eszközökkel rendelkezik ápoltjainak eltartására és képzésére. Tehát nemcsak a művészet, hanem az emberbaráti szeretet nevében is megérdemlik ezek a hangversenyek kö­zönségünk fokozott érdeklődését. — Köszönetnyilvánítás. Dr. Both Miksa bécsi főorvos, a Ferencz-József rend lovagja, a pápai izr. iparosok gyámolító egyletének jótékony céljaira 20 koronát, Billitz Ferenc pedig ugyanazon célra 10 koronát adakozni kegyeskedtek, amiért a nemes­szivü adakozóknak hálás köszönetet mond az egylet nevében Böhm Samu elnök. — A Polgári Kör mulatsága. Amint előre is reméltük, a Polgári Kör táncvigalma rendezőségé­nek ügybuzgó fáradozását szép siker koronázta. A mulatságnak kellemes, szép nyári idő kedvezett s a csinosan díszített, villamos fénnyel pazarul világított kerti helyiséget nagyszámban kereste fel nemcsak a táncért rajongó fiatalság, de a kör azon tagjai közül is sokan, akik, ha táncról van szó, menten erősen szabadkoznak, hogy már ők „nem arra valók". A tánc azért folyton tartott a legjobb hangulatban s a négyeseket körülbelül 30 pár táncolta. A kedélyes mulatság a hajnali órákban ért véget. — Tudósítá­sunk hiányos volna, ha nem emlékeznénk meg a délutáni tekeversenyről is, amely rendkívül nagy érdeklődés közben folyt le. Valóságos kis totalizatőr volt a tekepálya s kiváncsi érdeklődés kísérte, hogy kik lesznek a kitűzött díjak nyertesei. A nyertes azonban Illés Béla lett egymaga, aki mind a három díjat elvitte, 20 — 20 bábu döntésével. — Alapítvány árva flú számára. A kőszegi „Kelcz Adelfy r. kath. árvaház" Grosz-féle ala­pítványi helyére rokon az idén nem pályázott, s így az alapítványi szabályok értelmében az alapítványi helyre egy szegénysorsu, pápai illetőségű, árva fiú tarthat igényt. Az alapítvány kamatai évenkint 160 koronát tesznek ki, ehhez még az évi tartásdíjhoz 240 korona pótlandó. Az alapítvány a középiskolának mind a nyolc osztályára szól. Felhívjuk erre a helyre az érdeklődők figyelmét. — Amerikai levél. Egy levél jutott kezeink közé Buffalóból, Amerikából. írója — G. J. — egy pápai volt molnár-segéd, egy félévvel ezelőtt vitor­lázott ki Amerikába, hogy magának jobblétet teremt­sen. Azonban a levélből arról győződtünk meg, hogy Amerika sem a boldogság hazája minden emberre nézve. A kivándorló magyar munkásnak nagy nehéz­ségekkel kell küzdenie az angol nyelv nemtudása miatt, s nehezen kap munkát, azt is rosszat, azután meg gyakran éri szerencsétlenség a bányákban, a gyárakban, minthogy ilyen muukákhoz nincs hozzá­szokva. A levélnek a kivándorló munkás sorsát illető részét közöljük a következőkben : . . . Nekünk, külö­nösen az új bevándorlottaknak, a sárja marad a munkából, a jobbat elfoglalják az angolok és akik már több év óta itt vannak s birják az angol nyel­vet. Szép ó hazánkban mindég csak azt hallottam azoktól, akik már ismerték részletesebben az itteni viszonyokat, hogy az ember minél beljebb megy, annál jobb, de ez sem igaz, mert mi ezt is meg­próbáltuk. Elmentünk Amerika belsejébe, a fekete népek közé, de most meg már kifelé jövünk, mert a fizetés egyforma, azontúl meg mégis csak, ahol hazaföldiek között lehet az ember, jobban érzi magát ebben a rettenetes idegen világrészben ... A levél írója aztán arról panaszkodik, hogy mennyit kellett bete­geskednie a szokatlan munka és viszonyok miatt s azzal végzi őszinte hangú levelét: hogy vannak emberek, akik itt megtalálják a szerencséjüket, de a legtöbbje küzd a szerencsétlenséggel. — A dohánygyár nyári táncvigalma. A m. kir. dohánygyári igazgatóság védnöksége alatt a dohánygyári altisztikar és munkás-személyzet 1905' évi augusztus hó 13-án a Katholikus Kör kerti helyi­ségében Füredi és Lángó teljes zenekara közremű­ködésével a dohánygyári betegsegélyző pénztár javára, illetőleg zászlóalap gyűjtésére tekeversennyel, konfetti­és szerpentin-csatával egybekötött nyári táncmulatsá­got rendez. Tekeverseny kezdete d. u. 2 órakor. Három dobás ára VQ fillér. Dijak : I. dij egy drb 10 koronás arany, II. díj 6 korona, III. díj 4 kor. Díjkiosztás esti 7 és fél órakor. Tánc kezdete esti 8 órakor. Belépti dij ; Személyjegy 1 korona, család­jegy (3 személyre) 2 kor. 40 fillér. A mulatság kedvezőtleg idő esetén Nagyboldogasszony napján, azaz augugztus 15-^n tartatik meg. — A mihályházai ifjúság folyó h<5 30 án az urasági kert mellett elterülő réten az olvasókör javára zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete délután 5 órakor. Belépti 1 korona, családjegy 3 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom