Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-01-14 / 2. szám

eszméket o a hatalom székéből többé nem valósíthat meg, de élére állt, hogy ezzel példát adjon az utódoknak, ekkor és ezért — barátja lett ismét. Hogy Eötvös beszéde mily hatást keltett, minek szóljunk róla ? Akik jelen voltak tudják, de tudják mások is, mert hirét ép úgy mint a Bánffy beszédjének, hamarjában szétvitte a hallgatóság az egész városba. Az idő előre haladván, már több beszéd nem volt s csak Hajnóczky elnök szólott még lelkes hangon, szólt a párt működése ellen irányuló nyomásról, melynek a párt elszánt akarata ellent fog állni s találó hasonlattal végezte, hogy mi Pápa városa kőszikla legyünk, melyen a hazafiság temploma felépül. Ezzel a gyűlés végett ért, de a közönség még igen sokáig éltette Bánffyt, majd a Kossuth-nóta eléneklése közben szétoszlott. A fáklyásmenet. Közben leszállt az est s mialatt a terem közönsége oszladozott, a Jókai utca végén a Széles viz mellett már gyülekeztek a fáklyásmenet résztvevői. Ez a fáklyásmenet is olyan volt, amilyent még nem látott Pápa. A 200 fáklya fénye napallá változtatta az éjszakát s határtalan lelkesedés közepette hazafias és kortesdalok éneklése közben vonúlt végig a fáklyavivők sorfala között mintegy 3000 főnyi nép az egész városon Báqffy lakása elé. (Kár, hogy méltóságos lefolyását megzavarta az az incidens, melyről ujdonságrovatunkban szólunk s melyet maga az iíjuság szónoka a néptömeg füle hallatára keményen megbélyegzett.) Hatalmas látvány volt a zúgó népáradat, mely a fáklyák fénye mellett a Hungária előtt mintegy varázsütésre elcsitult és megállt s itt egy kocsi tetejéről dr. Dózsa Zsigmond az ifjúság szónoka beszélt a lakása ablakában megjelent s az ovációt megköszönni alig győző Bánfíyhoz. Dózsa dr. szép beszédének költői szárnyalása és előadásának heve elragadta a hallgatóságot. Az ifjúság szónokának Bánffy válaszolt s mély hazafiasságtól áthatott szavai csak ujabb alkalom volt a népnek, hogy őt ünnepelje. A szálló ablakából még egy beszéd hangzott el: Szemere Attiláés ez a neves publicista és politikus rövid, de gyönyörű dikciójával egyszerre megnyerte a sziveket. A beszédek után a fáklyákat eloltották s a rengeteg néptömeg most már a legszebb rendben szétoszlott. Bankett. A befejező pont természetesen a bankett. Hogy hányan gyűltek össze a Griff fehér asztalai mellé, azt pontosan nem tudom, de hogy a hármas sorú asztalok előtt egymás mellett szoronkodva ülők közé egy tűt sem lehetett volna leejteni, az bizonyos, szent igaz. Ünnepi lelkes hangulatban folyt le az egész lakoma, kezdetét vévén 1/

i9 előtt és végződvén úgy éjfél felé. Tósztban persze nem volt hiány, a legtöbb persze Bánffyt dicsőítette s a párt diadalát kivánta. Az első nagy tetszéssel fogadott felköszöntőt dr. Rétbei Prikkel Márián mondotta Bánffyra, mire Bánffy báró Pápa város polgáraira ürítette nagy ovációk közepette poharát, Hajnóczky Béla az Uj-párt táborkarát, Makay István Bánffyt éltette, dr. Fehér Dezső a párt diadalára tósztozott. Szemere Attila szép tósztban szólt az önálló vámterületről, s éltette a pápai választókat, Hörömpő Elek ugyancsak az önálló vámterületnek az iparra vonatkozó részét fejtegette meggyőzően s a mellett rendkívüli szellemesen s a város gazdasági fejlődésére emelte poharát. Győri Gyula Bánffyt éltette s utána dr. Benedek János hozta valósággal extázisba a közönséget remek dikciójával, melynek végén dr. Prikkelt köszöntötte fel, majd dr. Kőrös Endre Bánffyra, dr. Kende Ádám báró Bánffy Dezsőnére, Rapoch Vilmos Hermán Jánosra, mondott tósztot, mire az általános kérésnek engedve Eötvös Károly köszöntötte fel humorban gazdag tósztban Bánffyt. Dr. Ováry Ferenc pár lelkes szóban Pápa város hölgyeit éltette s felköszöntőket mondtak még dr. Lakos Béla Bánffyra, dr. Hoffner Sándor az ipartestületre és kollégiumra, Halász Mihály a kitartó harcra, Győri Gyula az alsó és felsővárosi gazdaközönségre, dr. Hoffner Sándor a kereskedő osztályra. Az 5. 6. tószt után már a közöket a Csinom Palkó nótájára szerzett, nagy népszerűségre vergődött kortesdal töltötte be, de azért a tósztokat is figyelmeeen meghallgatták. A hangulat emelkedettségéről csak az szerezhetett fogalmat, aki jelenvolt. A bankett vége felé Bánffy Dezső báró körüljárt a teremben s minden jelenvolt választó polgárral megismerkedett. Meg is nyerte annyira szeretetüket, hogy még az éjfél után egy órai vonathoz is kikisérték s a mielőbbi viszontlátás reményében vettek tőle lelkes búcsút. A VÁROSHÁZÁRÓL § A központi választmány f. hó 8-án d. u. 4 órakor Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt a városházán gyűlést tartott, melyen mindenek előtt a választmány összes tagjai s az egyhangúlag megválasztott jegyző: dr. Kluge Endre tették le az esküt. A választás kiírását elrendelő belügyminiszteri leirattal kapcsolatban felszólalt dr. Hirscli Vilmos, aki kijelentette, hogy amint teljes lojalitással kellett tudomásul venni a városi közgyűlésben felolvasott királyi leiratot, akképen itt e helyen tiltakozni kell a választásoknak exlexhen történt elrendelése ellen, kéri óvásának jegyzőkönyvbe vételét. Sült József szerint a központi választmány nem jogosult e dolog bírálásába bocsátkozni, Galamb József pedig ez okból az óvás jegyzőkönyvbe vételének megtagadását indítványozza. Dr. Kende Ádám szerint a tiltakozás megtörtént tényét a jegyzőkönyvből kihagyni nem lehet. Saáry Lajos szeriut a király tényének bírálatába nem mehetünk bele, dr. Rechnitz Ede pedig azt a véleményét fejezi ki, hogy dr. Hírsch felszólalásának legfeljebb a közgyűlésen lett volna helye. Miután még dr. Hírsch kijelenti, hogyha óvása jegyzőkönyvbe nem vétetné, az aláírást lenne kénytelen megtagadni s ennek megokolásábau fejteni ki álláspontját, felszólalt dr. Antal Géza, aki azt az indítványt tette, hogy a tényleg elhangzott óvás vétessék jegyzőkönyvbe, de ha a többség az óvást a központi választmány hatáskörén túlmenőnek tekinti, ez is említtessék fél a jegyzőkönyvben. Miután még az ügyhöz, melynek különös érdekességet az a körülI mény adott, hogy ez volt az első politikai jellegű diskusszió, mely Pápa város tanácstermében elhangzott, Hajnóczky Béla és az elnök is hozzászólt, szavazás rendeltetett el, amelynek eredményeként 8 sz'ival 3 ellen kimondták, hogy dr. Hirsch felszólalását jegyzőkönyvbe veszik ugyan, de kimondják egyszersmind, hogy az óvás-emelés fölött való határozathozatal a központi választmány hatáskörét túlhaladja. A választás határnapjául január 26-ka, helyiségéül a városház nagyterme tüzetett ki. A választás elnökéül dr. Koritschoner Lipótot, h.-elnökéül dr. Antal Gézát, jegyzőjéül dr. Kluge Endrét, h.-jegyzőjéül dr. Kapossy Luciánt választatták meg, mindnyájukat egyhangúlag. Végül a kibocsátandó hirdetmény szövegét állapították meg. § A közegészségügyi bizottság f. hó 13 án dr. Kövi József elnöklete alatt ülést tartott, amelyen 20 új kanyaró-esetet jelentettek be. Eszerint a járványban, mióta az iskolák csukva vannak, némi csökkenés állott be s a zárvatartás négy hete talán majd egészen megszűnik a járvány, mely talán még soha nem grasszált ily makacs erővel, mint idén. § A képviselőválasztásra vonatkozólag Pápa város központi választmánya a következő Hirdetményt bocsátotta ki: „Ő császári és apostoli királyi felsége a folyó évi január havának 4-ik napján kelt legmagasabb elhatározásával az országgyűlést f. évi február hó 15-ik napjára egybehívni méltóztatván, a m. kir. belügyminiszter úr az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 56. §-ban foglalt rendelkezés alapján 292—1905. szám alatt kelt leiratával, az általános képviselőválasztásokra f. évi január hó 26-ik napjától, február hó 4-ik napjáig terjedő 10 napot tűzte ki határidőül. Pápa város központi választmánya ennek következtében a mai napon tartott ülésében, a képviselőválasztás határidejéül 1905. évi január hó 26-ik napját tűzte ki, amikor az a városházánál fog megtartatni. Választási elnökké: dr. Koritschoner Lipót, helyettes elnökké: dr. Antal Géza, jegyzővé: dr. Kluge Endre, helyettes jegyzővé: dr. Kapossy Lucián urak választattak meg. Az 1874. évi XXXIII. és az 1899. évi XV. t.-cz. rendelkezéséhez képest a központi választmány a következőkre figyelmezteti a választóközönséget: 1. A választás reggel 8 órakor kezdődik. 2. Képviselőjelöltet 10 választó Írásban együttesen ajánlhat. 3. Ezen ajánlat a választási elnöknek legkésőbb félórával a választás megnyitása útán írásban adandó be. Jogosítva van azonban az elnök az ajánlatokat az általa meghatározandó helyen és időben, a választást megelőző napon is átvenni. 4. A választóknak a választás helyszínén bottal, vagy fegyverrel megjelenni nem szabad. 5. Pápa város tanácsa a választók személyazonosságának ellenőzésére Szente János v. ügyész és Csoknyay Károly v. főjegyző urakat küldötte ki. 6. A jelöltek bizalmi férfiainak is jogukban áll egy-egy városi lakost, mint személyazonossági tanút kijelölni. Mindezen intészkedésekről a választók és a közönség azon felhívással értesíttetnek, hogy a választási elnök rendelkezéseinek mindenekben engedelmeskedni, polgári és hazafias kötelességüknek ismerjék. Pápán, 1905-ik évi január hó 8-án. Mészáros Károly, a központi választmány elnöke; Dr. Kluge Endre, a központi választmány jegyzője." EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap január 15-én este 6 órakor estélyt tart saját helyiségében a következő műsorral: 1. Dialóg. Irta Erdélyi Zoltán. Előadják Geiger Edith és Galamb Laura. 2. La Juive de Halevy. Zongorán előadja ifj. Sült József. 3. Erdős Renée versei. Felolvasás. Tartja dr. Kapossy Lucián. 4. II. Rapsodia: Ha elmegyek nemsokára öimü dal fölött, Gaál Ferenctől. Zongorán előadja Kis Ilonka. 5. Versek. Szavalja Bodor Aladár. 6. Stabat Mater. Rossinitől. Kiss Vilma zongora-kisérete mellett cellón előadja Losonczi Gyula. — A kath. kör e hó 15-én azaz ma este V zenével egybekötött tea-estélyt rendez, a melyen nem tagokat is szívesen látnak. Belépti dij személyenként 40 fillér, családonként 90 fillér. Ételekről is gondoskodva vau. Az estély kezdete 8 órakor. — Kaszinói teaesték. A Szilveszter-esti pompásan sikerült mulatság, meg a tavalyi kedves teaesték emléke felbátorították a Kaszinó vezetőségét, hogy idén is rendezzen társas összejöveteleket. Az első ilyen estély február hó 4-én lesz, amit a hölgyközönség bizonyára nagyon messze levő dátumnak fog találni, de ne tessék felejteni, hogy előbb jön a férfi — s csak azután a növálasz. = Az ev. leányegylet 1905. évi január hó 15-én, este 6 órakor a gyülekezeti nagy tanácsteremben felolvasással és szavalatokkal egybekötött hangversenyt rendez a következő műsorral : 1. Kreutzer Conradin: A kápolna. Énekli a leányegylet énekkara. Vezető: Szutter Dániel tanító. 2. Veér Judit rózsái. Lampérth Gézától. Szavalja: Kakas Irén. 3. Fenn az alapokon. Stájer népdal. Énekli: Kéringer Julcsa ; harmoniumon kiséri: Szutter Dániel tanító. 4. Rozgonyiné. Arany Jánostól. Szavalja: Király Jolán. 5. Mária, a humanista magyar királyné. Irta és felolvassa: Payr Sándor soproni theologiai tanár. 6. Mária, magyar királyné éneke. Énekli: Kéringer Julcsa; harmoniumon kiséri : Szutter Dániel tanító. 7. Magyar népdalok. Énekli: Görög Irén; hegedűn kiséri: Görög Kálmán. 8. Miért vagyok én ilyen kicsi ? Víg monolog. Erdődi I.-tŐl. Előadja: Pálfy Margit. 9. Sarudy Ottó: Népdalok. Énekli: a leányegylet énekkara. Vezető : Szutter Dániel tanító. 10. Bezerédi. Vargha Gyulától. Szavalja. Vittnyédy Anna. 11. Éji dal. Solo quartett. Éneklik: Szakács Lujza, Németh Julcsa, Stróbl Katica és Meszlényi Zsófia. Belépti dij fejében tetszés szerinti szives adományokat — a leányegylet céljaira — köszönettel fogad a leányegylet vezetősége.