Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-05-06 / 18. szám
II. évfolyam. 18. szám. Pápa, 1905. május 6. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség-: Jókai Mór utca 856. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 215. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. A városok pénzügyi helyzete. Irta : dr. Antal fcíéza. Szentes város polgármestere a rendezett tanácsú városok kiküldöttei részéről múlt év május havában tartott országos értekezleten azzal bízatott meg, hogy a városok pénzügyi helyzetének miként való orvoslása érdekében benyújtandó memorandumhoz tervezetet készítsen. A polgármester ezt a tervezetet elkészítette, s múlt hó végén városunk polgármesterének is megküldötte áttanulmányozás 8 az esetleges észrevételek megtétele céljából. A közügynek vélünk szolgálatot tenni, ha e fontos kérdést e lapok hasábjain is szellőztetjük s a tervezethez saját szerény reflexióinkat is hozzá csatoljuk. A városok pénzügyi helyzetének orvoslására Szentes város polgármestere a következő hármas javaslatot teszi: 1. A kormány terjesszen a törvényhozás elé oly törvényjavaslatot, melyben a legmagasabb közigazgatási hivataltól a legalacsonyabbig szabályoztassék a közigazgatás szervezete; központi-, megyei-, járási-, városiés községi tagozatok szerint. Ezen törvényben pontosan Írassék körül, melyek az állami közigazgatás kizárólagos tárgyai s melyek a megyei-, járási-, városi- és községi autonómiához tartozók. 2. Áll apíttassék meg e törvényben a csak törvényhozás útján változtatható-, módosítható száma, területe a megyéknek, járásoknak, városoknak és községeknek s az ezekben szüksé ges hivatali ál ásóknak, melynek megállapításánál egyedül az állami közigazgatás jó és gyors keresztülvitele lenne az irányadó. 3. Az ekként létesítendő' tisztviselői állások, illetve hivatalok személyi- és dologi kiadásai pedig fedeztessenek az állami jövedelmekből. Teljes tisztelettel vagyunk Szentes város polgármesterének munkálata és javaslatai iránt, de minden tiszteletünk sem fojthatja el bennünk azt a véleményt, hogy e javaslatok mindenre alkalmasak lehetnek, csak arra nem, hogy a városok pénzügyi helyzetén a közel jövőben segítsenek, pedig — ebben tökéletesen egyetértünk a tervezet tisztelt Írójával — nagyon is elérkezett már a cselekvésnek ama bizonyos 12-ik órája Egyáltalán fölvethetnők a kérdést, hogy mi szükség a városok anyagi támogatását szoros kapcsolatba hozni az ország általános közigazgatásának azon ideális reformjával, melyet a javaslat 1-ső és 2-ik pontjai kívánalomként jeleznek ? Mi szükség a territoriális beosztásokat szabályozni a célból, hogy a városokon nyugvó nagymérvű teher csökkentésére az intézkedések megtehetők legyenek ? Ha van is kapcsolat a két első javaslat ? a városok segélyezése közt, ez annyira ideális csak, hogy a két első javaslat megvalósulásától tenni függővé a harmadikat: a leghatározottabban ellenkeznék a városok érdekével. Kétségtelennek tekintünk ugyanis három oly tényt, mely magában elégséges arra, hogy a városok terhének könnyítésére minden más előfeltételtől . függetlenül megtegye a törvényhozás a kellő intézkedéseket. E három tény röviden fölemlítve, a következő: 1. a városok közigazgatási szervei legalább felében állami szolgálatot teljesítenek; 2. a városok a kulturális és humánitárius intézmények istápolásával vagy éppen fenntartásával, az állam kötelességének egy részét vállalták magukra; 3. a városok a lakosság tömöttségénél fogva, kénytelenek oly közegészségügyi s köztisztasági intézményeket létesíteni, melyek a gyérebb lakosságú községekben szükséglet tárgyát egyáltalán nem képezik. Ha ezeket tekiutetbe veszszük, nincs szükség arra, hogy előbb a közigazgatás általános rendezését hajtsuk végre s csak ezzel kapcsolatban állapítsuk meg — bizonyos fokű mesterkéltséggel, — hogy hány százaléka a végzett teendőknek állami természetű s hány százaléka vág szorosan az autonómia körébe, hanem minden további vizsgálódás nélkül igényelhetjük, hogy az állam direkte és indirekte jöjjön segítségükre a városoknak már-már elviselhetetlenné váló terheik könnyítésére. Ha a vármegyék, melyek épp úgy teljesítenek autonóm közigazgatási szolgálatokat is, mint a városok, úgyszólván kezdettől fogva (1872 : Y. t.-c.) részesültek direkt állami segélyben, mely állami segély azóta ismételten emeltetett: nincs semmi ok, hogy a városok a hasonló, sőt azonos természetű teendők végzéséért miért ne részesülhetnének közigazgatási segély cimén szintén állami segítségben már most, tekintet nélkül a közigazgatás jövendő szabályoA „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. A líis öreg'. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Bársony István. — Na hála Istennek !. . . megy már megint! . . . megy már a vén gonosz, a szívtelen! . . . Hát nem itt hagy magamra? Öregségemben, betegségemben! Jaj, hogy érné is már valami odakint, oszt.' menne el kedve az örökös kódorgástól, a hiábavaló szünetlen vadászattól! Mind megétetem a kutyáit; megbiz' én, mihelyt fel tudok kelni. Kövér, piros, nehezen lélegző asszonyszemély volt, aki így beszélt. Nagy karosszékbe ült és szuszogva majszolt egy-egy tepertős pogácsát. Előtte volt még a tányéron vagy egy tucat. A „vén gonosz" csöndesen szedegette össze a holmiját, a vadásztarisznyát, a töltényeket, a puskát, meg a kis kulacsot, s miközben egyiket a másik után magára akasztotta, halkan mormogta: — Ne duzzogj virágszálam; hát nem eleget ültem melletted harminc esztendő óta? Még csak husz évet várj szivem, oszt' megüljük az arany lakodalmat, csak ne duzogj tubicám ! A néui azt nézte nekivörösödve, hogy mit. vágjon a kötekedő ember fejéhez; de nem volta kezeügyében semmiféle alkalmas tárgy sem. Felugrani nem igen tudott a kövérsége miatt. Ez volt a betegsége. — Jaj, minek is vagyok ilyen kódus; jaj, minek is vagyok ! — sopánkodott, s mohóbban fogott hozzá, hogy eltüntesse a pogácsákat. Tele szájjal hadarta aztán: megöl ez az ember, megöl — a vén gonosz, a lelketlenségével ! Ezt már a kis öreg csak félfüllel hallotta. Kint járt az udvaron s lármásan hivogatta össze a kutyákat. Corkára fűzte valamennyit. Voltak vagy négyen ; telivér kopó mind : fényes feketeszőrü, sárga szemöldökű, rezes orru. Kettő kölyök volt, kettő öreg. Az öregek csak megmaradtak volna mögötte láncon, de a fiatalok szörnyen bomlottak ; azok mindenáron hajtani akartak rögtön, s nyefegve, liehegve, lihegve rúgtattak előre, nagyokat rántva gazdájokon, aki alig birta visszacibálui őket. Ha az öreg „Csiga" nincs, tán nem is bir velők. De a haragos morgó Kani, a kopók nesztora, fel-felmordult, ha megsokalta a kölykek fickándozását. Mert iszen Öt is rángatták azok, nemcsak a gazdát. Ahányszor Csiga felhördült, a kölykek sunyítva lapultak meg s elcsöndesedtek kis időre. A vén gonosz megsimogatta a mord kopót. Csiga lomha kedveskedéssel nyalta végig a simogató kezet. Nagyon szerették egymást. Talán azért is, mert sánták valának mindaketten. A kis öreg bicegett, s ennélfogva futni nem volt szokása. Csigának még szopóskorában történt valami baja ; megfeküdte egyszer az anyja s attól elferdült az egyik hátulsó lába. Sohasem lehetett hát olyan gyors, mint a többi. Összeillett a gazdájával. Mentek mendegéltek. A kis szürke ember nagyokat lélegzett s el-elmosolyodott. A mamára gondolt, aki odahaza egyre szidja. Milyen jó is, hogy nem jöhet utána ; nem engedi a hája ! Andalogva ment át a lókerten, az erdő felé. Gyönyörű idő volt. Az apró tüskebokrok levelei kezdtek már ősziesen tarkálni, sárgán és pirosan. Kellemes, egyenletes szél fujt. A bokrok tüskéje közt fehér pihék libegtek. Erre járt a juhász s a tüske megtépte a nyájat; gyapjufoszlányok röpködnek a levegőben. Tudták már a kutyák, hogy a domb alatt, ahol a nagy fák sűrűsödnek, kezdődik az ő mulatságuk. Dudásnak szinte dülledt a szeme, úgy vonszolta. Sirolitu tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál ú gy mint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajMtaük. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a llöpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermkeek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — ügyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc). Lapunk mai száma ÍO oldal.
