Pápai Hirlap – Mutatványszámok I. évfolyam – 1903.

1903-12-24 / Második mutatványszám

az ajándékozónak igen kevésbe kerül, de a megajándékozottnak az előnyös tervezetnél fogva nagy örömet és boldogságot hozhat. Részletes tervezetet bárkinek készséggel küld a központi menetjegyiroda Budapest, Vigadó-tér 1. — Több világosságot. Nem Goethe, hanem a gyimóti úti lakosok kiáltanak ekként a világosság pápai urai: az elektromos-bizottság felé. A gyimóti útról (ott kezdó'dik a Szélesviznél!) ugyanis a világítási tervezet annak idején egyszerűen megfeledkezett s továbbra is átakarja őt adni annak a komor sötétségnek, melynek áldozata lett immár ezen a forgalmas úton nem egy parasztszekér, molnár kocsi, a meredek útról az árokká fordúlván bele s áldozata lett nem egy gyimóti úti lakos, akit hajnalban vagy este 11 órakor legédesebb szenderéből zörgettek fel: kérünk lámpást, hogy a kocsit kiemelhessük. Két lámpáért

; két körtéért esedeznek a gyimóti-úti lakosok g ez valóban oly szerény kívánság, hogy még ebben a gyümölcsszegény világban is bízvást teljesíteni lehet. — Heti állatvásárok. A járás ö sszes községeiben a száj- és körömfájás megszűnvén, a heti állatvásárok nem sokára megtarthatók lesznek. x A legszenzációsabb meglepetés, melyben magyar lap olvasóit részesíti, kétségkívül az a díszes kiállítású, hatalmas, gazdag tartalmú „Irodalmi Almanach", melyet a legrégibb, legszebb és legelterjedtebb képes heti lapunk az „OrszágVilág" ad előfizetőinek ingyen karácsonyi ajándékul. Körülbelül száz kiváló magyar iró és költő legszebb munkáit tartalmazza ez a mű, melyet az „OrszágVilág" előfizetői ingyen kapnak (azok is, akik most újonnan fizetnek elő), mások részére azonban hat korona a bolti ára. A zenekedvelők 25, zongorára letett zeneművet találnak az Almanachban, mely befejezésül a „Pesti könyvnyomda részvény-társaságot", hazánk ez elsőrendű, legnagyobb ipartelepét ismerteti Írásban és képben. Ez a nyomda alapította meg tudvalevőleg Magyarországon a hangjegy metszést is. Ez az Almanach azonban, — melynek képei Magyarország összes alispánjait és rendőrkapitányait mutatják be — csak az egyik meglepetés. A második lessz maga az „Ország-Világ" karácsonyi száma, melynek tartalmát a legkiválóbb magyar irók irták. Képei a legismertebb magyar művészek festményeinek reprodukciói lesznek. Harmadik meglepetésnek tartja az „Ország-Világ" azt a szinnyomatú műmelIékletet, mely Honti Sándor gyönyörű festménye után készült, s oly fényesen sikerűit, hogy az eredetitől alig lehet megkülönböztetni. Ezt a műmellékletet az „Ország-Világ" előfizetői január hó első felében fogják megkapni. Most, az előfizetési szezon küszöbén, a legmelegebben ajánljuk előfizetésre a dr. Váradi Antal és dr. Falk Zsigmond által kitűnően szerkesztett képes heti lapot, melynek mindenegyes száma vetekedik a külföld hasonló irányú lapjaival. Az „Ország-Világ" előfizetési ára egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, az előfizetési pénzek pedig — legcélszerűbben postautalványon — a kiadóhivatal cimére küldendők : Budapest, V., Hold-utca 7. szám. x Gondos anyák figyelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé, edzetté és a ragájos betegségekkel szemben ellentálló képessé tesszük. Az angol gyermekhalandóság azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordíttatik s nincs család, hol a gyermekek hideg évszak alatt ne fogyasszák a csukamáj-olajat, mert e szer az, mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz, hogy a gyermekek nem szívesen vették be e szert, de mióta a Zoltán-féle csukamáj-olaj forgalomba jött, azóta minden kifogás elesik, s e kiváló szer elterjedése oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden gyógyszertárban kapható. x Forradalom a sajtó terén. Magyarország legkedveltebb, legnépszerűbb és legtemperamentumosabb újságja, a Budapesti Napló, január 1-től kezdve olyan reformmal lepi meg a közönséget, amely valósággal korszakos jelentőségű. Felére szállítja le az eddigi előfizetési díjat.. A Budapesti Napló tehát félévre ezentúl 3 frt 50 kr., negyedévre 1 'frt 75 kr., egy hónapra 60 krajcár. Egyes szám ára 2 krajcár. Ez a merész és nagyszerű újítás immár megszünteti az ujságtartás minden akadályát. Hisz ez szédítő olcsóság! E mellett a Budapesti Napló a legbrillánsabban szerkesztett napilap. Minden egyes száma valóságos öröm. Bizton hisszük, hogy ezzel a kolosszális előnnyel lépést fog tartani a közönség tömeges sorakozása a Budapesti Napló körül. A reform alapgondolata ez: annyi koronába kerül ezentúl a Budapesti Napló, amennyi forintba került ezideig. A legpéldátlanabb siker íogja koronázni a Budapesti Napló e nagyszerű elhatározását. Karácsony este. Messze innen, távol A falu határán Áll egy kopott kis ház Düledezve, árván. Apátlan két gyermek A hideg szobába, Mit gyéren világít Egy olajmécs lángja. E<ry fiu — most alszik — Másik kicsi lányka, Szegény özvegyasszony Két szegény árvája. A lány az asztalnál Rozzant karosszékben A kis Jézuskához Levelet ir épen. Édes kis Jézuskám ! — Levelét így kezdi — Hallottara, hogy holnap Kell neked születni. S mivel Te oly jó vagy - Hogy éhen ne haljunk Édes k is Jézuskám Könyörülj meg rajtunk. Edes apánk meghalt : Reá szakadt a hid, S árván hagyott minket, Engemet és Palit, Ki a ládán alszik S tán álmodik rólad, Ki megváltod lelkét Minden halandónak. Szegény mamuskám meg Dolgozik napestig, S lásd kenyérre is csak Alig-alig telik. Ruhánk elszakadt rég, Szobánk is fűtetlen S fogvacogva fázunk, Didergiink szünetlen. Oh, a gazdagoknak - Nem haragszunk rájuk Legyen csak azoknak Szép karácsonyfájuk, S rajta dió, alma, Hajasbaba, ostor . . . Minket meg Jézuskám Ments meg a gonosztól. Ha éhezünk és ha Könnytől ázik orcánk : Szánakozzál rajtunk És tekints le hozzánk. Ne fehér kalácsból, Kenyérből adj többet, Vedd pártfogásodba Akik szűkölködnek. Hozzád fordulunk mi, Akik úgy szeretnek : Oh, a mindennapi Kenyerünket add meg. S kik jók vagyunk hozzád : Jobban szeress minket, S bocsásd meg óh Jézus A mi vétkeinket. Taníts meg bennünket Szeretetre, hitre, A szegények sorsát Vedd a kezeidbe, S ha mindenki elhágy, Árváidról, kérlek, En édes Jézuskám Ne feledkezzél meg. Molnár Kálmán. A Forgács leányok. Irta: Alapi Gyula. Polgári és katonai történet. Ketten voltak, a szőke Márta, meg az öccse, a Giza. Házias nevelésben részesültek, ami Garamfüreden annyit jelent, hogy a leányka végigtanulja az ottani apácazárda minden elemi osztályát, aztán varróba jár két évig Weiszmayer kisasszonyokhoz, ahol, ha egy kis tehetsége van, szabni is megtanulhat. Tizenhat éves korában minden vasárnap elmén a fehér papok klastromába, a vastag Léni gazdaasszonyhoz és ott néz, L'.t, hall állítólag főzési-gyakorlatot végezvén, megtanul kitűnő halkocsonyákat készíteni, mesés krémeket és sok mást, amit életében sohasem fog főzni. Szívrepesve várják a napot, mikor tizenöt évesek lesznek, akkor kapnak félig-hosszú ruhát, bokáig érőt és repertoárra kerülnek ; joguk lessz az utcára nyíló ablakhoz ülniök, hogy lássanak és láttassanak. Aztán végigolvassák Marlitt vagy Beniczkyné regényeit és mivel ebben a korban szerelmeslevelet kissé korán volna még irniuk, hát a helyesírási szabályokat rohamosan kezdik felejteni, amiben pedig szoror Dufémia tökéletes precizitással kiképezi a garamfüredi suttyóleányokat. I. A házias nevelés elmélete. A Forgács leányokkal is éppen így történt azzal a különbséggel, hogy az első báljuk, a diák táncpróba, egybeesett az első hosszú ruhával, mikor Mártha tizenhat tavaszt látott, Gizuska pedig egygyel kevesebbet. (Ezt a garamfüredi hölgyek kedvéért mondom ilyen szépen.) A két leány mindig egyformán járt, ugyanegyszinű napernyővel és kalapban, egyformán fésülködtek és a termetük is megegyezett. Mind a kettő magas, erős, egészséges és • az ifjúságtól volt üde, csakhogy Márta lágy, kék szemei fehér bőre és büszke római orra elütött a Giza villogó fekete szemeitől, melyekből eleven szilajság és sejtelmes szenvedélyek vetették előre villámaikat. A szine barnásnak, kreolnak tetszett, dallamos és behízelgő althangja pedig édesen csendült. Garamfüred mindkettőről elismerte, hogy igen szépek, háziasak és dolgosak. A Forgács leányoknak is éppen úgy kijutott a diákregényekből, mint minden számbavehető

; valamirevaló garamfüredi kisleánynak. Az odavalósi gimnázium nyolcadéves hallgatói, (ezzel a névvel tetszelegnek maguknak), míg meg nem érnek, szívesen elidőzgetnek lányos házaknál, sőt a bátrabbak haza is merik kisérni Dulcsíneájukat az az apácák templomából a fő-utcán végig, kitéve magukat az utcán sétáló tanárok fürkésző tekintetének és a másnapi szekundák kellemetlenségeinek. Tehát Márta Vági Lászlónak volt az ideálja, Giza pedig nem idegenkedett Alán Tihamértól, aki a Garamfüredi Értesítő tárcájában három szonettet irt Gizikéhez Havasi gyopár álnév álnév alatt, sorra szedvén a leányka bájait; úgyis mint éjfél szemét, szög haját és megdalolván a holdvilágos esték édesI bús, örökszép perceit . . . 1 A nyugovó nap röppenő sugára Aranyfényt hintsen drága kedvesemnek Dicső, imádott, szűzi homlokára . . . Oh, az igen szép volt, kár hogy többet nem tudok belőle, az egész város szavalta és a leányok mind beleírták a Poesie-jükbe. De az érettségi vizsga után ezek a viszonyok többnyire megszüunek és a rövid terminusra kötött szívbeli határidő üzletek lejáratnak indulnak, mert az ifjú don Jüanoknak szűk lesz Garamfüred és aprók az ottani emberek. Hogyne, érettségi után! Mi is az a főispán ? Az csak főispán, nem kell oda kvalifikáció, sőt lehet, hogy érettségije sincs ! De a fiatal Rómeók a belső zsebükben hordják a Testimonium Maturitatis-t. Az első, utcán elszítt regalitász (a szalagot nem veszik ám le róla, hadd lássák !), az első nyilvános séta valamilyen lehetetlenül vastag furkósbottal kiemeli a fiatal- embereket a diák romantika boldog, egyszerű köréből. Márta és Giza szerenádot kaptak és másnap az egész várost ette az irigység. Végre is Vági Laci örökölt ezer holdat és elvett egy szegény, de szép baronesszt. Alán pedig elszakadt Budapestre, ott szerepel valamelyik minisztériumban és a lóversenyeken veszi jelentékeny összegeket. Ha gondolna a diák szerelemre egyszer, elmosolyogná magát : " — Fenomenális rossz pártik vannak arrafelé, de egész csinos kik nénikék. Mártha eleiute sírt egy kicsit, hogy fel kellett ébrednie bakfis álmából, Giza pedig sok álmatlan percet szerzett azóta a garamfüredi gimnázium nyolcadéves kamasz nebulóinak. II. Leányálmok, bálok, hadnagyok. Forgácsné elvitte leányait a farsang alatt néhány bálra. (3 nem ám azért, hogy elkeljenek, nehogy azt higyjék, korántsem. Mária huszonegy éves, Giza húsz, ráérnek még. A gondos mama itt-ott véletlen nyilatkozatával sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a leányokra egyenként húszezer forint vár, ha férjhez mennek. Akadt is néhány kérőjük, de válogattak. A földbirtokos, az nagyon kártyázott; egy gazdatiszt, arról azt hallották, hogy szereti az italokat, egy szolid községi jegyző, de özvegy ember volt az Istenadta. Jött egy csúnya fiskális, az nem köllött, aztán jelentkezett egy igénytelen körorvos, az ellen az volt a kifogás, hogy a régen meghalt édes apja valami hiba folytán, egy kis baj miatt — mi tagadás benne ?, fejbe találta kólintani egy cselédjét, — két évet ült. Mind kosárral ment el. Gizust legutóbb egy ékszerész kérte, de Forgácsné eldöntötte az elvi kérdést és pedig úgy, hogy a leányok iparoshoz és kereskedőhöz nem mennek, az ékszerész pedig középlény a kettő közt. Márta és Giza vártak és elég sokat tartózkodtak naponta az ablakokaál, örömére a garnizon gyalogos tisztjeinek, akiknek ellenállhatatlan tisztelgését szeretetreméltóan tudták viszonozni. A Garamfüredi Hiradó szerint a polgárság és katonaság közti barátságos viszony tényleg létezik, — azonban hihetőleg csak papíron. Mert leányos házak alig fogadnak tiszt látogatókat: mire is?, kaució nincs a szegény ördögöknek és csak hírbe hozzák a leányokat, meg elidegenítik a cibileket, akik szerelemből házasodnak. E miatt a tisztek a nap legnagyobb részében céltalanúl Őgyelegnek az utcákon vagy a Három Oroszlán füstös éttermében söröznek,