Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.
1894-03-11 / 10. szám
minta-alapszabály tervezetet dolgozott ki és azt véleményadás végett minden vidéki körnek megküldötte. Miután a vidéki körök a minta-alapszabály tervezetet saját helyi viszonyaikhoz alakítva az anya-egyesülethez visszaküldötték : most már abban a kedvez'; helyzetben vagyunk, hogy azt a mélyen tisztelt közgyűlés jóváhagyása után a m. kir. belügyminisztériumhoz terjeszth tjük fel megerősítés végett. Reméljük, hogy az uj alapszabály tervezet erős kapcsot fog létrehozni az anyaegyesület és a vidéki körök között és a körök megkezdett munkájának sikerét nagyban elő fogja mozdítani. Másodszor a »Tanitónők Otthoná«nak szervezetét és házszabályait kelleti a mai viszonyokhoz alkalmaznunk. A régi szervezet sok tekintetben hiányosnak bizonyult, nem lehetett világosan meghatározni a benlakók, tehát az állandó és ideiglenes lakók jogait és kötelezettségit. Valamint az igazgatónő eljárásának módozatait sem írták körül kellő precizitással bizonyos meghatározott szabályok. Az ebből szármozó kellemetlenségek és félreértések megszüntetése végett a mélyen tisztelt közgyűlés elé egy átdolgozott szen ezetet és házszabályokat van szerencsénk terjeszteni, a mely sokkal részletesebb és határozattabb a réginél. Az egyes poutok megállapításánál a gyakorlatban előforduló esetekből vont következtetések voltak részünkre irányadók. Harmadszor különösen az iskolák és egyesületünk tagjainak segítségével gyűjtést indítottunk meg, hogy a »Tanítónők Otthoná«-t mielőbb megnagyobbíthassuk, kiépíthessük. Az «Otthon» közelében bérelt kis lakás nem elegendő a jelentkező lakók befogadására és minthogy külön épületben van, nem lehet az ott lakóknak olyan kényelmet rnusu, népies zamatu, tőről metszett szilaj kuruez nóta (Csinom Palkó, Csínom Jankó . . . Előadta : Walch V.) a >,Kurucztanya« (Fenynyen tartod az orrodat . . . Előadta : Bely Hermina) s a Kuruez világ legmegkapóbb zenei termeke : a »Ráköczy Ferencz dala« (J aj r eK' szép magyar nép . . . Előadták: W. Bel)' Hermina és Walch Vilmos). A gyönyörű »Rákóczy-nóta« (tárogatón előadta : Maier Adolf), melyből a világhírű »Rákóczyindulo« keletkezett. A nemzeti szenvedés eme megkapó, viharos rapsodiaját, majd siró, búsongó dallamu elegiajat, mely —- mint Thaly Kálmán szépen irja — » sok Vérbe, sok könybe, sok fájdalomba került nekűnk«, Kuliffay Izabella adta elő tűzzel és virtuozitással. Ebben a szakaszban volt még »Balogh Adám nótája« (Török bársony süvegem . . . Énekelte Walch Vilmos), mely Balogh Ádámnak 1709-ben tett ausztria szerencses hadjáratára vonatkozik, mit nyilván kimutatnak a következő sorok : »Fakó lovam a Mur/á, Lajta vizét megússza, Bécs alját ha nyargalja, Császár azt meg siratja.« Továbbá a »Bercsényi nóta«, »Rakóczy kesergője« és a Balassa Bálint »Boidogtalan vagyok« . . . czitnü szép dala után készült gyönyörű »Bujdosók éneke« (énekre, tárogatóra, czimbalomra és zongorára. Előadták : Bely H, Walch V. Maier A. Kuliffay Izabella és Káldy Gyula). Az egesz műsor drága gyöngyei közt ez volt a legdrágább, mert és nyugalmat biztosítani, mint a főépületben. A vidéki körök, továbbá egyes iskolák és tagjaink kiváló buzgalma folytán körülbelül négyezer forint gyűlt eddig össze, a mi természetesen nem elég arra, hogy az építkezésbe belefoghassunk, de elcsüggedni és tervünket elejteni nem fogjuk ; bizton reméljük, hogy a nemes czél érdekében kifejtett törekvésünket végre is siker fogja koronázni. Az egyesület anyagi helyzete az 1893. év folyamán jelentékenyen javult ; tőkésített vagyonunk körülbelül 83,000 forint. Egyes alapjaink, mint a segély- és irodalmi alap, már annyira növekedtek, hogy rendeltetésüknek megfelelőleg használatba vehetőkké váltak. Bevételünk nagyságával a kiadások is növekedtek ugyan, de még mindig jóval kisebbek a bevételeknél. A tudományos felolvasások, melyek Pulszky Polyxéna urnő fáradozásai folytán jöttek létre, 455 írttal, Tordai Grail Erzsi úrhölgy szavalati estélye 216 írttal, néhai Deutsch Bernát ur alapítványa 200 írttal és br. Barkóczyné Dömök Antónia urnő alapítványa a külföldre kiküldendő magyar nevelőnők számára 1 15 írttal gyarapította az elmúlt év bevételeit. A »Tanitónők Otthon«-a állandó lakói közül 400 irtot gyűjtöttek össze az építkezésre. A mult évi közgyűlés által megszavazott 500 forint segélyösszegből 6 beteg, munkák éptelen vagy agg tanítónő kapott segítséget, három Budapesten, hat pedig vidéken. A kiosztott segélyösszeg 350 frt volt, a legtöbb, a mit egyesek kaptak, 55 frt és a legkevesebb 15 frt. Fürdőkhöz intézett kérvényeinkre 34 fürdőigazgalóságtól 46 kedvezményes helyet kaptunk és 39 egyesületi tagot részesíthettünk a jótéteményben. legigazibb, megkapó közvetlenséggel fejezi ki a bujdosó hazafi mélységes fájdalmát : Őszi harmat után Nagy hegyeknek OÍ mán Fújdogál a hideg szé , Fújdogál a hideg szel ; Zöld erdő harmata', Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél > ,. . Régi időm elmúlt, * Most másképpen fordult, Szomorú az én sorsom, Szomorú az én sorsom . . 1 Jobb hát a darvakkal, Vagy más mac arakkal Elbujdosnom mess/ire, Elbujdosnom messzire« .... Alig tudom visszatartani tollamat, hogy az egészet ide ne írjam, Hát a dallama, ez a siró-rivó, édes-bus magyar muzsika ! . . . Hallani kellett azt . . . A Harmadik szakasz a Czinka Panna szép »Magyar nötá«-jával kezdődött (Zongorán előadták : Kuliffay Izabella és Káldy Gyula) s a »Rákóczy imádsága (Előadta : Bély H. és »Rákóczy Bercsényi emlékezetéin Előadta : Walch Vilmos) kivül tréfás és satyrikus dalokból állt, melyekből az engesztelhetlen német gyűlölet szól hozzánk, s melyek közül a »Hajdanában a magyarnak« s a »Az alma lehullott« . . . kezdetüek rendkívül megnyerték a közönség tetszését ; mindkettőt ismételnie kellett az előadó művészA budapest tanítónői szakosztály munkálkodása iránt élénk érdeklődés nyilvánul ; havi üléseit különösen a fővárosi tanítónők látogatják tömegesen. Működéséből különösen két fontos kérdés megvitatása és tisztázása emelendő ki :a »A háztartási iskolák felállításának szükségessége hazánkban« és »A kézimunka tanításának reformálása az elemi népiskolákban« Mind a két dolog keresztülvitele fontos lenne a tanügyre nézve és a tanítónői szakosztály mindenesetre szükséges és hasznos feladat megoldásába fogott. Legjelentékenyebb sikere azonban a tanitónőí szakosztály tevékenységének az, hogy a fővárosi tanítónőkben kedvet ébresztett az egyesületi élet iránt, a mit leginkább bizonyít az, hogy egy-egy ülésre 60—70 tanítónő ís megjelen. A szakosztálynak mult évben kitűzött pályatételére ; »Az idegen nevelőnők hatása nemzeti nőnevelésünkre«, tiz munka érkezett be, az első dijat, 30 irtot Nemecskay Irma fővárosi tanítónő dolgozata nyerte el, a második dijat nem adták ki. Jelenleg »A testgyakorlás és a játék a leány iskolában« czimmel pályakérdés van kitűzve, a melyre azonban eddig csak egy pályamunka érkezett. ürömmel emlékezünk meg ts jelentjük a vidéki körök buzgó működését, melyek az anyaegyesület czéljainak és eszméinek mindig több tért hódítanak meg. Újvidéken, Fiúméban és Brassóban az idegen nyelvű lakosság megnyerésével hazafias missiót teljesítenek. A fiumei kör két magyar nyelvű tanfolyamat tart fenn és a mint a kör elnöke jelenti, szép sikert érnek el a magyar nyelv terjesztésében. Újvidéken a német 'és szerb hölgyeket igyekszik a kör kötelékébe vonni és a felolvasások meghallgatására buzdítani, A brassói kör pedig a német-száz lanek (Walch Vilmos.) — Bezárta az érdekes műsort a hires »Chlopitzky- nóta« (Zongorán előadták : Kuliffay Izabella és Káldy Gyula.) Az egyes darabokat Káldy Gyula kisérte az ő virtuóz zongora játékával s ugy ő, mint a többi szereplő művésznők cs művészek legnagyobb mértékben megnyerték s elragadták a közönséget mely egy kellemesen töltött est kedves emlékével távozott a színházból, megtöltve szivét azokkal az édes bűs magyar dallamokkal, melyeket soha sem fog elfeledni. . . . Ezek a dalok egykor üldözöttek s átkozottak voltak s a min szárnyra keltek, a min szivbe lopó hangjaikat Kárpátoktól — Adriáig hangóztaták; a tárogatót —- megégették 1 — Epur si mouve I . , . . Párisi séták* — A »Pápai Független Ujság« eredét! tárCzája. — Irta : TROÜBADOUR. Paris, 1894. márczius 2. A francziák tegnap temették el másodszor a Carnevalt. Ez az élvvágyó nép nem elégszik meg avval, hogy húshagyó kedden amúgy igazában kitombolja magát ; a hat heti böjtöt hosszúnak, végtelen unalmasnak találja és a közepén, a harmadik hét végén Mi-Caremekor rendez egy olyan murit,
