Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.

1894-03-11 / 10. szám

II. évfolyam. Pápa., 1394. márczius 11 10. szám. ELOFlZETESI ÁRAK : Egész évre 6 frt (12 korona) Negyedévre I #5okr.(3 korona) Egyes szám ára 15 kr. (30 fii.) TANÍTÓKNAK ÉS KÖZSÉGI JEGYZŐKNEK Egész évié 5 frt (10 korona) NYlLTTÉR petitsora 20 kr. HIRDETÉSEK egyezség szerint. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BÁSTYA-UTCZA 470. r PA. P-A. X HIRDETESEKET és ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET elfogad A KIADÓHIVATAL, valamint NOBEL Annin papírkereskedő. Lapunk számára hirdetésedet elfogad a Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda hirdetési irodája Budapest, Gránátos utcza 1. szám. LAPTULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ : GOLD LAJOS. Márczius idusa. Es eljött ismét a magyar nemzet feltámadásának napja ; ünnepeljük ismét márczius idusát. A lelkesedés tüze járja, át a szive', et és lángoló kebellel áldozunk az 1848-iki nagy hősök emlékének. A magyar alkotmányos szabadság pirosló hajnala dereng újra előttünk önfeláldozó nagyjaival, dicső martyrjaival. Üdvözölve légy márczius idusa : esemény dus napodból hadd tanuljon az ifjúság, miként lehet a hazát nagygyá, virágzóvá tenni ; drága emlékeid között hadd kutasson az agg harczos, kinek szemét már homály fedi, de benn ég még a nagy napoknak éltetado, hazafiúi lángja. Dicső, halhatatlan a te szent napod, márczius idusa. Emléked fennmarad, mig a magyar nemzet él és munkálkodik. Elzarándoklunk hozzád végtelen időkig, s történelmi alakjaidtól tanuljuk meg, miként kell e drága hont szeretni, miként kell a liberális, a hazát felvirágoztató szent eszmékért — ha szükség van reá — még éltünket is áldozni. Gazdag forrásból merítjük szüntelen hamisítatlan lelkesedésünket, energikus bátorságunkat, mely szembe száll a klikkel, csirájában fojtja meg a titkos cselszövést s a magasztos eszméket diadalra juttatja. Ezért jövünk el minden esztendőben, hogy évfordulód napján levett kalappal, egyszerű őszinteséggel hódoljunk meg újra és újra magasztos emléked előtt, s a küzdelmes napokra lelki erőt gyűjtsünk a márcziusi honfiak hatalmas tetteiből. Áhítatos imára kulcsoljuk kezünket, imát rebegünk elhunyt ; nagyjainkért ; aggódó kebellel kérünk [egészséget a nagy Kossuthnak, kinek (éltéért remeg az egész magyar haza. Betekintünk a rég mult idők messze homályába, magunk elé varázsoljuk a jövő munkáját, s megelégülten távozunk újra ; küzdünk, munkálkodunk, mert hiszszük és tudjuk, hogy a magyar nemzet biztos alapon halad előre. Üdvöz légy márczius idusa, a magyar nemzet feltámadásának dicső, magasztos ünnepe ! ! Egy jótékony egyesület. Egy csöndben, de áldásosán működő egylet tartja ma az ország székes fővárosában, Budapesten, IX. évi rendes közgyűlését, C s á k y Albinné grófnő elnöklete alatt. — A »Mária Dorothea-Egyesület« ez, melynek nemes czélja a magyar tanítónők és nőnevelők sorsának, helyzetének javítása s igy a magyar nőnevelés előmozdítása. A választmanynak a közgyűlés elé terjesztendő évi jelentéséből vettük és közöljük a következő — nem csak az egyesület tagjait, hanem minden művelt magyart, ki a nők művelődésének fontosságát ismeri, érdeklő — s az egylet áldásos működését megvilágító részletet : Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Egyesületünk belső életének folytonos fejlődése munkásságunk elé különösen három feladatot tűzött az elmúlt év alatt. Először is a vidéki körök viszonyát kívántuk az anya-egyesülettel szemben világosabbá és határozottabbá tenni, a mely czél elérése végett az anya-egyesület választmánya Ül TÁRCZA.JI i Történeti hangverseny. — Márczius 4-én. — — A »Pápai Független Ujság« eredeti lárczája — Irta: LAMPÉRTH GÉZA. A magyar nóta : a magyar história. A magyar: dalos természet. Eleitől fogva dalba öntötte szive virágos örömét, és azt is, ha mi bántotta, büsitotta. . Különösen a hazafias érzés az, a mi a magyar dalnokok lantján minden időben és körülmények között, oly szivbekapó, közvetlen hangon megzendült. Es ezeréves történetünkben — ha visszatekintünk — bizony-bizony sokkal több a harczok, a küzdelmek borongós zivatara, mint a békesség verőfénye, — azért vigad sirva a magyar 1 Már Attila, Árpád idejében hegedősök, vándor troubadourok öntöttek dalba a harczi diadalmak örömét s később a nagy nemzeti szerencsétlenségeket — Mull i, M 0 h á c s, — is ők gyászolták, keseregték meg, sokszor együgyü, de mindig megkapó, mert igaz —- hangokon. S a nemzet eltanulta és ajkára vette a hegedősök dalait : dallal rohantak a csaták tüzébe, dal adott balzsamot a vérző honfi szivre . . . Egy-egy rövid, röpke dai sokszor hívebben kifejezi a nemzet hangulatát, mint a historikusok hosszú foliánsai. Ezek a dalok azonban — fájdalom ! — a viharos idők zivataraiban nagyobbrészt elvesztek, Csak egyes töredékek maradtak fenn a régebbi századokból. Csak a XVII. és XVIII. századból — a Thököly és Rákóczy korából — sikerült egyes buzgó búvároknak ujabb időben (különösen Thaly Kálmánnak) több gyönyörű, már feledésbe ment dalt felkutatni, melyeket K á 1 d y Gyula, ez a kiváló magyar muzsikus, irt át, harmonizált es hangszerelt geniális talentummal s mutat be most, általános lelkesedéssel fogadtatva, szerte az országban. Városunk közönségének mult vasárnap mutatta be Káldy társulata a »kurucz dalok«-at, mely alkalomra a szinház zsúfolásig megtelt előkelő publikummal. Egy darab história, abból a küzdelmes, viharos, de lélekemelő, magasztos jelenetekben gazdag időszakból — a »kurucz világ«-ból domborodott ki, elevenült meg előttünk e gyönyörű magyar melódiák hallatán . . . Látni vettük a kurucz tábort, mikor a tábori dal felhangzott. (Te vagy a legény Tyukody pajtás . . . Előadta Waích Vilmos.) Majd a gályarabságra itélt szegény protestáns lelkészek búsongó, de sziklaként erős hitből takadó éneke zendült fülünkbe (Terj magadhoz drága Slon — énekelte: W, Bély Hermina), majd a bujdosók megható dala (Most jöttem Lrdélyből . . . Előadta: Walch Vilmos) és a Rákóczy Sámuelről szóló szomorú ballada (Előadták : W. Bély Hermina, Kuliftay Izabella es Káldy Gyula). A második szakaszban Rákóczy Ferencz idejéből vett darabok voltak. Á »Kurucz dal«, ez a hatalmas magyar rythKRAUSZ MANÓ divat-, nórinbergi- és rövidáru üzletét Pápán, Fo-utcza (Neumann-fele házban) megnyitotta. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kéri.