Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.
1893-12-10 / 38. szám
ígérvén, hogy ezen ügyben a legrövidebb idő alatt végérvényesen intézkedni fog. Helyén látom itt egyleti beléletünk háztartásáról is említést tenni. — Szomorúan kell constatálnom, ^miszerint egyleti háztartásunk egészen pang, mert a tagsági dijakból 1890. év végéig egy árva krajczár sem folyt be, pedig a tagsági dijakról vezetett törzskönyv kimutatása szerint 1892, évi deczember hó 31-ig 1331 frt 50 kr. van künn. Szemben tehát azon kiadásokkal, melyeket az egyletnek évenként fedezni kell, csaknem elviselhetlen, mert az országos központi egylet évenkénti 27 frt 50 kr. követelese is már annyira felszaporodott, hogy a mult 1892. év végével 247 frt 50 kr. hátralékot kepez. Ehhez járul még, valamint a múltban, ugy a jelenben is felmerült és felmerülendő egyleti küldöttsegi tagoknak központi költségei és a nagyobb összegre felszaporodott postai költségek is. Tisztelt közgyűlés! Mi korosabb kartársak, ha egy visszapillantást vettünk a múltra, látni és tapasztalni fogjuk, hogy rögös pályánkon, nrgy változás történt ; mert közszolgálatunk terén, elismerésben, a társadalmi téren pedig tekintélyben részesültünk. Igaz, hogy közszolgálatunkból kifolyó sok mellék jövedelmező forrást elvesztettünk, de szemben ezen anyagi veszteséggel, erkölcsi és szellemi tekintetben azon niveaura emelkedtünk, melylyel mint testület, közbecsülésben állunk. Azért tehát tisztelt kartársak, egyesült erővel hassunk oda, hogy megyei egyletünket minden áron íenntartsuk, annak anyagi terheit viseljük, hogy igy mi is mint egylet, az országos községi és körjegyzők központi egyletének fönntartásához évenként hozzá járuljunk és annak létét ápoljuk és támogassuk ; mert közös érdekünknek előmozdítása, tekintélyünknek gyarapítása és anyagi helyzetünknek javításéra egyedül ő van hivatva. Ugy hiszem tisztelt közgyűlés, hogy mindnyájunkat érdekelni fogja a magyarországi községi és körjegyzők árvaházi egyletének alaptőkéje, mely ma már 19293 frt 86 krból áll, melyben a veszprémmegyei községi és körjegyzők egyletének 302 frt 73 krja is benn foglaltatik. — Hogy pedig országos árvaházi alaptőkénk oly hamar s ily szépen felszaporodott, azt egyedül dr. Wekerle Sándor miniszterelnök ur, úgyis mint pénzügyminiszter ur O nagyméltósága atyáskodásának köszönhetjük, mert 0 excellentiája kegyes volt az állami sorsjáték jövedelméből az országos központi jegyző egylet árvaház alap tőkéjének fokozódásához 8694 frt 93 krral hozzájárulni. Egyben jelentem a tisztelt közgyűlésnek, hogy az ezen jelzett kegyes adományért az országos központi jegyző egylet Kuncze Imre elnöklete alatt küldöttségileg mondott hálás köszönetet O excellentiájának, — mely küldöttségnek, csekély személyem is tagja volt. S ugyan akkor, a midőn központi egyletünk küldöttsége köszönetét tolmácsolta 0 nagyméltósága előtt azon nagylelkű adományért, a melyet az országos árvaházunk javára az 1891. évi állami sorsjáték jövedelméből juttatni kegyes volt, — azon nagybecsű ígéretet tette, hogy a jegyzői kar a jövőben is számithat, közczélu törekvéseiben a kormány erkölcsi és anyagi támogatására. Tisztelt közgyűlés ! Ezen igéret ösztönözhet minket íokozatosabb tevékenységre, s ha a magas kormány jó indulatu támogatását kiakarjuk érdemelni, magunknak is meg kell tennünk mindent kitűzött czélunk elérésére. Vivmányként jelenthetem tisztelt közgyűlés, hogy a belügyminiszter ur O nagyméltósága kegyes volt egy községjegyző tanfolyamnak berendezese iránt, hozzá engedélyért folyamodó Bernáth Ágoston ur, valamint hasonlóczélu intézmény létesítése tárgyában hozzá benyújtott torontálmegyei jegyzői egylet kérelme fölött, — véleményadásra hjyni fel országos központi egyletünket. Továbbá megnyugtatására szolgálhat a megyei jegyző egylet tisztelt karának, hogy állásunk fontosságáról a jelenlegi belügyminiszter ur u nagyméltósága teljesen tájékozva van. — Központi egyletünk küldöttsége előtt tett azon fontos nyilatkozatot, hogy a jegyző ma —- bár működése nem gyökeredzik tételes törvényekben, — minden téren fontos tenyezőkent szerepel s ez okból oda fog hatni, hogy közigazgatásunk e hasznavehető szervének történelmi fejlődésen alapuló működése törvényszerűvé tétessék és hatásköre az alkotandó községi törvényben körvonalozva legyen, s hogy ezen szándékát sikeresen oldhassa meg, figyelemmel kisérendi országos központi egyletünk működését, s a községi törvény alapelveinek megállapítása czéljából összeülendő ankettre az országos központi egyletet is meghívja. Íme közéletünknek erre leghivatottabb tényezője ismeri el a jobb jövőbe vetett hit alaposságára a legkecsegtetőbb kifejezésekkel, állásunk fontosságát. Ily körülmények között tehát tisztelt közgyűlés, csüggednünk nem szabad, sőt jelszavunk legyen a munka és kitartás! Tisztelt közgyűlés ! Megemlitendőnek találom Alispán ur Ö nagyságának 10022/893. szám alatt kelt hozzám intézett azon megkeresesétöl a tisztelt közgyűlést értesíteni, melyben felhívott arra, hogy én mint a jegyző egylet vezetője, Hegedűs János torontálmegyei aljegyző (jegyzői almanach) czim alat általa kiadott szakkönyv beszerzése tárgyában a megyei jegyzői egylet 1892. évi vagyoni állagát vele közöljem. Fájdalom tisztelt közgyűlés, Alispán ur I O nagyságának szives megkeresésére, azt kellett válaszolnom, hogy egyletünk pénztára egy krajczárral sem rendelkezik, hanem igen is az 1890. évi deczember hó 31-ig bezárólag 911 frt 50 kr. befizetetlen vagyoni állaga van. — Ugyan Alispán ur Ö nagysága 20441/892. számú megkeresésében a községi elöljárók időrendi tudnivalóiról és teendőiről szerkesztett táblázatot a megyei jegyzői egyletnek pártolás végett megküldte ; melyet a tisztelt közgyűlésnek melegen ajánlok. Végre Alispán ur O nagyságának 18897/892. számú nagybecsű megkeresesében felhívott arra, hogy Hegedűs János torontálmegyei aljegyző es az ottani jegyzői tanfolyam egyik előadójának, hozzá intézett abbeli kérelmét közölte velem, felvilágosító jelentés tétel végett; hogy a veszprémvármegyei jegyzői egylet mióta áll fenn, hány tagból, áll, mennyi az évi egyleti tagsági dij, kik a megyei jegyzői karban a jegyzőket vizsgáló szigorló bizottságnak tagjai az egylet fennállása óta, hány segédjegyző tett szigorlatot, s mily eredménynyel és hogy hány szigorló vétetett vissza és hány nyert képesítést és végre mennyi a jegyzői nyugdíj alap ? Én e tárgyban tisztelt közgyűlés Alispán ur 0 nagyságának kimeritő érdemleges jelentésemet megtettem. Évi jelentésem keretébe tartozónak találom azt is a tisztelt közgyűlésnek tudomására hozni, miszerint egyletünk a mult 1892. évig 72 rendes tagból állott, kik közül 8 segédjegyző és 3 tiszteletbeli tag ; pártoló tag nincsen. — Egyidejűleg szomorú kötelességet kell teljesítenem a tisztelt közgyűlésnek, akkor, a midőn Schill Manó duciari, Böcskeí Sándor várpalotai és Omböli András marczaltői kartársainknak a legszebb férfi korban történt elhalálozásukat és igy karunk veszteségét be jelentenem kell. Tisztelettel hozom tudomására a tisztelt egyleti közgyűlésnek, hogy a megye területén működő segédjegyzők közül; 1888. évben 4, 1889. évben 4, 1890. évben 6, 1891. évben 10 és 1892. évben 4, összesen 28 tett szigorlatot. Ezek képesítést is nyertek. Nem mulaszthatom el a zirczi járás jegyzői egyletnek elismerésemet kinyilvánítani, ama magasztos emberbaráti szeretet iránt tanúsított jó indulatáért, melylyel boldog- emlékű Vágó Ferencz volt központi egyleti főjegyző síremlékének költségeihez 13 trtnyi kegyes adományával hozzá járult; mely összegről Kovács Gyula monori körjegyző mint központi pénztárnok 1891. évi április hó 26-án a szabályszerű nyugtát köszönet nyilvánítása mellett megküldte. Elodázhatlan kötelességemnek tartom, a tisztelt közgyűlésnek tudomására hozni, hogy a mult 1891. évi április hő 12-én Pápán tartott rendkívüli közgyűlésünk jegyzőkönyvének 3. pontja értelmében, kiküldetésemhez képest az országos jegyzői közponil egylet, a közigazgatás állomositása tárgyában, az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat 265. és 273. sérelmes §§-ai ellen, a képviselőházhoz kérvényét benyújtotta. Midőn tehát egyleti beléletünk mozza* natairól, évi jelentésemet a tisztelt egyleti közgyűlésnek beterjesztvén, ez alkalommal a tisztelt kartársaknak eddig is irányomban érdemem felül nyilvánított megtisztelő bizal® máért hálás köszönetemet nyilvánítom ; engedjék meg kijelentenem, hogy mind addig, mig én a jegyzői karnak tagja leszek, nerrl szűnöm meg annak érdekeit, bármily minőségben, tőlem telhetőleg szolgálni. Adja a mindenható, hogy a közjó előmozdítására irányzott egyleti törekvéseinkefe siker koronázza, s közigazgatásunknak a kor igényelte színvonalra való emelese által törvényhatóságnnk boldogságát, a jegyzői kstf minden egyes tagja sorsának s jóletének, biztosítását elérnie sikerüljön. Végre, miután ugy az én, mint kartár1 saim s a válás tmány tagjainak megbízatása lejárt, a mai napon letett állásunkat ezennel a tisztelt közgyűlés rendelkezésére bocsájtjuk. Hazafiúi üdvözlettel maradtam a mélyen tisztelt egyleti közgyűlésnek alázatos szolgája Schill János, mj. elnöki A selyemtenyésztés. — Két czikk. — II. Mottói Krajczárból lesz a fotfrlt (Folytatás és vége,) Akik még mindig kételkednek a selyemipar életrevalóságán hazánkban, legyen szabad figyelmeztetnem még a következőkre : Nálunk Magyarországban a selyemipar újra megteremtve és az évi selyemgubó ter* més egy millió kilóra emelve lett az államnak majd csak azon segélyezese mellett, hogy a selyemt. felügyelőségnek, üzleti kiadásai fedezésére a szükséges forgó tőkét kamat nélkül előlegezte. Hogy az államnak a czélhoz képest aránylag ily csekély áldozata méllett a fen* tebb jejzett eredmény mégis elérhető volt t csak annál inkább tanuskodhatik a mellett, hogy mennyire vannak meg ezen ipar alapfeltételei Magyarországban, ha meggondoljuk, hogy Francziaország ugyanazon időben minő nagy anyagi áldozatokat volt kénytelen hozni nem azért — hogy mint mi egy uj ipart teremtsen, hanem, hogy a már századok óta viruló selyemiparát a beállott végzetes válság daczára fenntartsa. Francziaország ugyanis, — látván azon krízist, mely a selyemipart az utóbbi évtizedben komolyan veszélyezteté, 1892. évi január hó 24-én törvény utján intézkedett a selyemipar felsegélyezése iránt és egymásután következő 6 évre 6 millió frank évi segélyt utalványozott, mely csakhamar 7 millióra emeltetett. Ezen segélyösszeg aránylagosan felosztav lett, részint a gubótermésre, részint a gubó ipari feldolgozására oly formán, hogy ezen években a selyemtenyésztö guböi után nyert rendes keresetén felül aaí államtól külön 27 frank segélyben részesült:
