Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-05 / 33. szám

sokkal többe, mivel 200 ívlámpa hasz­nálata közel 4000 frt költséggel járna. A város azt a jogot is fenntart­hatja magának, hogy a részvénytársa­ságot ro—15 év múlva megfelelő fel­tételek mellett magához váltja. E terv­hez többen hozzászólottak igy Feny­vessy, Steinberger, H a­n a u e r, Szilágyi, utóbbi kettő a viz megoldásának ügyét fontosabbnak tartva, mivel ez közszükségletet képez, mig a villany inkább fényűzés mint szükséglet. A határozat a villany dol­gában az, hogy az értekezlet kimondja a villanyvilágítás behozatalának szüksé­gességét, több előkelő és hírneves czég pontos és részletes ajánlatát bekeri, a terveket esetleg a polytechnikum által felül biráltatja és Steinberger Lipót ügyvédet kéri meg egy memo­randum elkészítésére, hogy annak f i­gyelembev ételével hozhassa meg annak idején a város a határozatot. Addig is privátim és hivatalból is meg­kérik Gránzenstein miniszteri ta­nácsost, hogy a dohánygyár villany nyal való világítását lehetőleg halaszsza el addig, mig a város végeredményesen dönt a villanyvilágítás kérdésében. — A vízügyi mizériák mikénti megszüntetése képezte azután hosszabb vita tárgyát. Osváld polgármester felemlíti, hogy Bierbrauer jószágigazgató, ki legutóbb tanulmány tárgyává tette viz­kérdésünket legközelebb memorandumot készít, részletes tervekkel lépve fel, ezt tehát bevárandónak tartja. A polgár­mester ur ezen véleményével meglehetős elszigetelten állott, mivel Szilágyi, Dr. Lővy, Hanauer, Antal Géza sürgősen kívánnak intézkedni és különösen hangsúlyozzák a bécsi L a n g­s o h n czég méltányos és haladéktala­nul elfogadandó ajánlatát, mely szerint helyszínén maradtak Olympiában. Ilyen az a dombormű, mely Augiás király istállójá­nak Herakles által való kitisztítását ábrá­zolja, s eredetileg naiv íelfogásával (Herak­les Athéné istennő segítségével a szó teljes értelmében söpri az istállót !) csaknem de­rültségre hangolja a nézőt. Ilyen továbbá a nemeai oroszlán elejtése, melynek szintén figyelemreméltó a felfogása. Első sorban az a különös rajta, hogy mig az antik művé­szét általában szereti a folyamatos cselek­vényeket bemutatni, ebben az esetben a cse­lekvényt befejezett alakjában mutatja, vad­állat már el van ejtve és a szakáll nélküli Herakles, mintegy a győzelem jeléül, lábát teszi a szörnyetegre, melynek lehúzott bő­rét ezentúl vért gyanánt viselte. A győztes hős alakja, a ki ezen első nagy tettét át­gondolva, a többiekre készül, az ókor tömör kifejezés módjának egyik kiváló képviselője. Herakles tizenkét tettének többi kép­leges ábrázolásai közül megemlíthetjük meg a háromtestű Peryon megölését és azt a je­lenetet, midőn a gyáva és elpuhult Eurys­theus, a kit Hera szeszélye Herakles paran­csolójává tőn, az erymanthusi vadkannal ér­kező hérosz elől egy érczhordóba bújik. A többi metopon alig látszik több egyes test­részeknél, az amazonok harczát bemutatón éppenséggel csak az amazon királynő feje. A képfaragó művészetnek eme kisebb termékei mintegy bevezetésül szolgálnak a múzeum két gyöngyéhez, melyek egyma­guk^an fliegértaielaék, hogy í* régép é§ ők próba kútfúrásokat hajlandók azon­nal eszközölni egy általuk ide küldendő művezető vezetése mellett, kinek részére csupán 3 frt 50 krnyí napidijat igényel­nek fentartva maguknak azt, hogy kedvező eredmény esetén a vizvezeték berendezésére pályázók között nekik a megillető hely biztositassék. Megjegyezzük, hogy a íentemlitett bécsi czég már hetekkel ezelőtt fordult ajánlatával a városhoz, de még eddig még válaszra sem érdemesítették. Most azonban az értekezlet kimondta, hogy a Langsohn czég azonnal értesítendő ajánlatának megtörtént elfogadásáról és hogy a próbakutak fúrását minél előbb kezdje meg. Az értekezleten mindvé­gig jelen volt Kremeniczky Máyer és Társa bécsi czég képviselője is, ki a szükséges felvilágosításokat ugy a vil­lany- mint a viz kérdésében készséggel megadta és czége megbízásából jutá­nyos ajánlatot is fog tenni a villany berendezésére. Barthalos István szóba hozta a házi kezelést is, amire kü­lömben még visszatérünk. II. A Jókai-kör szűkebb körű vég­rehajtóbizottságának ülésén Feny­vessy Ferencz orsz. képviselő fog­lalta el az elnöki széket. Az ülést meg­nyitva bejelenti, hogy a kör alapsza­bályai a belügyminiszter jóváhagyását • megnyerték és igy mi sem állja útját a Jókai-kör végleges megalakulásának. A bizottság hozzájárulásával azután ha­tározatba ment, hogy az alakuló köz­gyűlés e hó 19-én, amikorra a már ki­bocsátott taggyüjtő ivek is beérkeznek, okvetlen megtartatik. A Pápa és vi­déki közművelődési egyesületnek a Jó­kai-körhöz való csatlakozása kerülvén szóba, ezt a bizottág örömmel fogadná műbarát kedvökért Olympiába zarándokol­jon. ü, két műremek a Paionios Niké-je (győ­zelmi istenaszszonya) és Praxiteles Herme­ses a nagy mester egyetlen reánk maradt hiteles szobra. Ezekről nekünk is kötelessé­günk gyönge erőnkhöz képest külön meg­emlekezni. A győzelmi istennők az ókori művé­szet egyik sajátszerüen jellemző motívumát képezik. A győzelmet személyesitik szár­nyas nő alakjában, mely a győztes nép vagy egyén felé lebben. Előfordulnak nagy alak­ban templomok és paloták oromzatán, kis alakban egyes istenségek (kivált Minerva) kezén. Paionios győzelmi istenasszonya az érkező, megjelenő győzelmet mutatja ; azt, mely a küzdőket váratlanul lepi meg. A le­lehető leggyorsabban repülő, igazabban leb­benő nő alak merészen van kigondolva és mesterileg megalkotva. Egyike amaz antik szobroknak, melyeket csak bámulni lehet, de utánozni nem. Sajnos, hogy a szobor arcza a viszontagságok által egészen leko­pott, de megmaradt a redőzet tökeletes tech­nikája és az izmok és idomok remek ana­tómiája. A szobor mellett ott van Grüttner pompásan sikerült gipszmodellje, a mely a laikusnak is fogalmat nyújt a szobor hajdani tökélyéről. Érdekes, hogy ez volt az ujabb ásatások egyik első lelete és mint kedvező előjel buzdított azoknak további folyta­tására. Szándékosan hagytuk utoljara & mu­és megkéri a nevezett egylet elnökét, hogy e terv megvalósítása érdekében mielőbb hivja egybe a választmányt, esetleg közgyűlést ís tartasson, hogy a beolvadás annak rendje és módja sze­rint megtörténhessék. — Hasonló eljá­rás mellett szívesen fogadná a bizottság a leányegyletet ís körébe és erről a leányegyleti elnökséget értesíteni is fogja. — Nagy lelkesedést keltett Jókai Mór hazánk ünnepelt költőjének Fenyvessy Ferencznek tett azon Ígérete, hogy a Jókai körben a legközelebbi alkalom­mal felolvasást fog tartani és a bizott­ság ki is mondta egyhangúlag, hogy a koszorús költőt a deczember hó vé­gén — legnagyobb valószínűség sze­rint karácsony napján — rendezendő fényes ünnepélyre hivja meg felolvasásra. Ezen estély a Jókai-kör első debut-je és bizonyára olyan lefolyású lesz, ami­nőnek alig volt még tanuja Pápa város közönsége. A bizottság még megkérte dr, K a p o s s y Luczián tanár ideiglenes titkárt egy munkaprogramm készitésére, hogy az az alakuló közgyűlés elé terjeszt hető legyen és ezzel tanácskozásának véget vetett ! III. A róm. kath. templomban elhelye­zett város zászlója helyett — mint an­nak idején emiitettük — egy uj, körül belül 200 frtba kerülő zászló készítte­tését határozták el és erre egy több­tagú bizottság kapott meghatalmazást. Ez a bizottság is vasárnap ülésezett és arra a felfedezésre jutott, hogy Pápán' tulajdonképpen senki sem ismeri a város czimerének színeit. Miután ez pedig a zászló készítésénél okvetlen szükséges, a bizottság egyik tagja, dr. F e n y­v e s s y Ferencz vállalkozott annak kipuhatolására, milyen is a város czi­zeum gyöngyét :Praxiteles Hermesét, a mely épp úgy, mint Párisban a milói Vénus, kü­lön tülkében van felállítva. A fülke egy­szerű, sima felüktü falaitól, melyek sótet szinüre vannak festve, a vakító feher már­vány úgy üt el, hogy kedvezőbb hátteret képzelni sem lehet. E háttérből kiemelkedve, szemben fogadja a belépőt Hermes isten, a ki ez egyszerű környezetben, a puritánul vakolt talak közt, maga előtt a dísztelen és kissé kopott szalmaszékekkel, olyan mint az Ovidius istenei, kiket Philemon és Bau­cis paraszt kalyibájukban, de hivő lélekkel fogadtak. S valóban, az olympiai múzeum fülkéje fölé szószaporítás volna felérni : Lép­jetek be, mert itt is istenek vannak ! Maga a szobor Hermest a gyermek Dionysossal (Bachussal) karján mutatja be. Midőn a szobrot a Héra-templomban közel a talapzathoz, melyen még Pausanias látta volt, megtalálták, hiányzott a jobb keze. E jobb kéznek a csoportban való szerepét csak azóta ismerjük, mióta egy hasontárgyu fal­festmény Pompéjiben megadta a szükseges felvilágosítást. E falfestmény fonalán tisztá­ban vagyunk a bájos csoporrtal, a mely leg­jobban mutatja, mint tudta az ókor művé­szete isteneinek ábrázolásába a tisztán em­beri érzelmeket bevonni. Ime a helyzet : Hermes a gyermekbarát, kinek feladata, hogy az ujdonszült Bacchust Zeusz paran­csához képest ápolás czéljáböl a nymfáknak átaladja, mosolygó arc?'--/ál egy szőlőge­rezdet nyújt oda a gye .Jenek. A kis Bac«

Next

/
Oldalképek
Tartalom