Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-08-20 / 22. szám

Kétséget sem szenved, ha az elő­0 munkálatok költségei igen jelentékenyek. De ha tekintetbe vesszük, hogy egy oly műről van szó, mely sok ezer fo­rintba kerül, s hogy e néhány ezer forintért biztositékot szerzünk az épitési tervezet czélszerü, helyes kivitele mellett, akkor ezen előmunkálatok költségei szóba sem jöhetnek. Az általános vizbeszerző telepek egészségügy i s nemzetgazdasági je­lentősége : Hogy a viz életszükségleteink egyik főtényezője, kétséget sem szenved, s ál­talánosan ismert s méltányolt dolog a jó s nagy mennyiségű vizet produkáló vízvezetékek jelentősége. De még ma­gasabb nemzetgazdasági becse is van egy teljesen berendezett vízvezetékrend­szernek. Ma mint a helybeliek állítják, fejenkint 10—12 frtba kerül a jó ivó­víz szállítása egy-egy évben, mely ösz­szeg annál is inkább feltűnő mert ezen összegben csupán, az ivó -főzésre s egyébb szükségletekre használt viz fog­laltatik, mig az utczák öntözése, s sok más alkalmazása a viznek tekin­teten kivül maradt. Ha már most meg­gondoljuk, hogy egy czélszerüen beren­dezett vízvezeték naponkint és fejenkint 100 liter vizet szolgáltat, s pedig csak évi 4—6 forint költséggel, akkor a fentemiitett előny azonnal előtérbe lép. A Pápaváros vízvezeték jövedékének fölszámitása: A népszámlálás adatai szerint Pá­pának van 15000 lakosa, melyek közül egyelőre csak 10000 vehető fel a veze­ték direkt élvezőinek. Ezen • 10000 la­kos összes szükségleteire teljesen ele­gendő ugyan naponkénti 10000 hl. — de a vezetéknek mégis ugy kell be­rendezve lennie, hogy naponként 20000 \ agy még több hl. vizet is szolgáltat­hasson, Vegyük már most fel, hogy az egész vízvezeték berendezése 200.000 frtba kerülne, összeg mely czélzatosan becsültetett ily magasra, vegyük továbbá fel azon esetet, hogy naponkint 10000 hl. viz használtatik fel, akkor megkö­vetelhető szükséglet évenkint : a) A befektetett tőke 472% ka­matai 9000 frt, b) 2%, és ainortisatio 4000 frt, c) Fenntartási költségek 1% 2000 frt, d) Üzem » 6000 frt, Összesen 21.000 frt. Ezen kiadások állnak szemben az 50.000 frt jövedelemmel, melyet a víz­használat hoz évenkint, ha 365 hl, viz 5 frtjával adatik el. Kétséget nem szenvedhet tehát, hogy minden czélszerüen berendezett vizvezetékrendszer jelentékeny jövedelmi forrását képezi a vállalkozóknak, ami még kiviláglik abból is, hogy Német­ország és Ausztria legtöbb helységében, a vízvezetékek 5—8% osztalékot hoz­nak részvényeseiknek. Gleichenbergi fotográfiák. — Pillanatnyi felvételek. — I. Reggeli korzó. Szép nyári reggeleken, mikor a fürdőn­ket körülvevő magas hegyek kibontakoznak a reggeli ködből és a nyári nap sugara be aranyozza a regényes tájat, már 6 óra tájban pezseg az élet a kutak környékén, Szalonkabátokba bujtatott czilinderes urak méltóságteljes léptekkel közelednek a zenekar pavillonja felé, büszke és lenéző pil­lantásokat vetve a korán kelő öreg urak és asszonyságokra, azután elhelyezkednek kellő grandezzával a faalkotmányban és egyszeribe halk vezényszóra fújják a trombitát, penge­tik a hárfát, húzzák a hegedüvonót, verik a csengetyüt, ütik a nagy dobot, amit azutan együttvéve zenekari produkcziónak neveznek. A zene hangjait szépen elviszi a reggeli szellő a szerteszét fekvő villák felé, ahol ez az »ébresztő« öntudatra hozza azokat a soká álomjáró, ha hirtelen felriasztják. Hát lehet­séges ez ? Fodor Jenő mert neki ilyen ocs­mány ajánlattal előállani ? Hát képes volna ő arra az alávalóságra bármi áron ? ... De hátha elvesziti ? . . . A gúnyos kérdések, melyekkel állandóan ostromolni fogják, a kacaj kudarca fölött ... eh ! mindegy — olyan áron nem akar ezektől megszabadulni ! Nem ! Nem ! , . „ . ezerszer nem! — és este ezzel az elhatározással feküdt le. Másnap, az ebéd fölött anyja ismét cél­zásokat tett a doktor magaviseletére s némi malíciával jegyezte meg, hogy : úgy látszik az akarat mégsem egészen elegendő a ferj­hezmenésre. Lianne nem felelt. Hát csaku­gyan gúnyt űznek belőle, csakugyan kine­vetik ? Azt fogják róla hinni, hogy nem tud egy lérfit meghódítani ! Hogy minden erejét megfeszítette és mégsem birt czélt érni ! Sohasem fogja kiköszörülhetni ezt a hiúságán esett óriási csorbát I Szemere fogják % vetni kacérságát, mely eredménytelen volt , . . . Azértsem ! > . . . Nem ! Rajta nem fog szá­nakozni, nem fog kacagni senki. O mégis el fogja magát vétetni a doktorral ! Bármi áron. Mindegy. Rajta ugyan nem fog szánakozni, rajta ugyan nem fog kacagni senkisem . . . Hirtelen magára kapta felöltőjét és el­sietett. A doktor kapuja előtt egy pillanatra ugyan visszahökkent, de aztán gyors elha­tározással felszökött a lépcsőn, Belökte Fodor Jenő szobájának ajtaját, megállt a küszöbön s szilárd, csengő hangon, minden félelem nélkül azt mondta : »ltt vagyok !« Már most tessék eldönteni, hogy hő­seim közül melyik volt a jellemtelenebb ? A leány-e, a ki mérhetlen hiúságában még a becsületét is kepes volt feláldozni, csakhogy dacból maga elé tűzött célját elérje és igy látszólag diadalmaskodhassék ? . . . A férfi-e, a ki helyzetét felismerve és kiaknázva, ké­sőbb már öntudatosan tett hamis ígéretek árán, becsületét kívánta egy védtelen leánynak ? . . Vagy megfordítva : melyik volt talán a nagyobb karakter ? . . . — Melyik volt — ha mindjárt hibás alapon is, makacssá­gában — de nagyobb jellem ? A leány-e, a ki önérzetének és büszkesegenek megóvásáért még a becsületét is képes volt feláldozni, vagy a férfi, ki hogy megbüntesse és meg­boszulja a vele űzött játékot, képes volt egy neki önkényt kínálkozó leánytól becsületének a feláldozását követelni ? . . . Finita la comédia 1 . . . tapsoljatok vagy pisszegjetek .... alvó fürdővendegeket, akik nem kelnek a kakassal, miután nem is azokkal feküdtek le. A gleichenbergi kakasok ugyanis min­den más szolid kakast tulliczitálva nyári na­pokon esti 8 órakor nyugovóra térnek és ugyanezt parancsolja az orvosi rendelet a legtöbb fürdővendégnek. A felkelésnél már nem éppen a kakast állítja az orvos követendő példa gyanánt a pácziensek ele, tanácsolja azonban, hogy 7 ora előtt minden ember talpon legyen, aki a lábára tud állni. Persze az orvosi rendelet csak arra való, hogy legyen valami, amit az ember ne tartson meg és igy a sétáló közönség zöme csak '/. 28-kor verődik össze és ekkor éri el a reggeli korzo a delelő pontját. A »Constantin« és »Emma« forrás vizét néhány mosolygó stájer leányka és egy-két durczás elvirágzott hajadon adja a poharakba. Száz kéz is nyul egyszerre a stájer leányok után és a fiatal emberek cseppet sem félnek attól, hogy a kis leányok egészben fogják őket kívánni, ha ők a kezüket nyújtják. Nem messze a kuttöl női tövisek árul­ják a rózsákat. A környékbeli falvakból ve­tődnek ide ezek a tisztes matrónák, akik té­len vén parasztasszonyok, nyáron meg fiatal virágárusnők. Ezek a »parvenük« minden szerelmes emberbe szerelmesek, ha a tőlük vásárolt virágba »postillon d'ámour.« Kora reggel tehát a szóbeli választot­ton kivül a fiatal emberek gárdája a virág­árus matrónák csábító mosolyának, hivó szó­zatának is ki van téve. Szerencsére az utób­biak szerelme egy piczula leszurásával ki van elégítve legalább egy napra, mig az előbbiek hűséget, udvarlást és virágot köve­telnek. Hűséget 1000 fürdővendég közül ket­tőnél találunk, udvarolni 1000 fürdővendég közül 900 szokott, virágot venni pedig ugyanannyi. A reggeli korzónál tehát a bodros fejű, sűrű fürtü ifjúságtól kezdve lefelé a kopa­szodni kezdő, vagy már kopaszodni is meg­szűnt vén rouékig mindenki udvarol és tele aggatja a helybeli hölgykoszorut rózsákkal, virágokkal, ugy, hogy itt a hervadó szépsé­geken is van valami viruló és a bájos kis feslő bimbókon is van valami, ami a herva­dás küszöbén áll. Apró-cseprő rövidszoknyás kis leány­kák oldalán önérzetesen lépked a pelyhes állu, tejábrázatu ifjú, aki ugyancsak roham­ban akarja bevenni a gyöngén védett váracs­kát: a szivet. Utánuk halad az őszülő mama, akinek valami deres hajú öregedő férfi teszi a szé­pet. Az öreg ur egyenes tartásra kenyszeriti petyhüdt tagjait, gyorsítja a lépteit, pödri a bajuszát és »wie die Jungen summen, so die altén brummen.« Azután sorban elvonulnak a hosszuru­hás leányok, a kifejlett virágok, a viruló ró­zsák. vagy amint egy ismerősöm mondani szokta : a lejárathoz közeledő váltok. Ezek a hölgyek többnyire kiállítási targyak és köztük minden darab eladó. Sajnos, a vételkedv nagyon lanyha, mi­vel a látogatók szükséglete már jórészt fe­dezve van. Más szóval az itteni kurizálok, imádók, szerelmesek többnyire nős emberek, akik a feleségük mellett eltöltött 11 havi böjt után itt tartanak 4 heti farsangot és megteszik azt, amit otthon egész évben el­mulasztanak a feleségeikkel szemben : azaz udvariasak és mulattatnak. Ellenben az a néhány szál nőtlen em­ber, aki ide jár »a hervadó virágok üveg­házába« az egész évi farsang után itt tartja a böjtöt, vezekel, meleg savót iszik, repe­rálja a tüdejét, közbe-közbe verdesi a mellét és üti a blattot. A női szivet ő itten nem veszélyezteti, ez az itt idéző katonatisztek hivatása. Ugy jár egyik-másik a reggeli korzón a diszes pniformishanj mint a délczeg hős a csatat<h

Next

/
Oldalképek
Tartalom