Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-07-23 / 18. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 6 frt (i2korona) Negyedévre I frt 5okr (3 korona Egyes szám ára 15 kr. (30 fillér) TANÍTÓKNAK ÉS KÖZSÉGI JEGYZŐKNEK Egész évre 5 frt (10 korona) SZERKÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Bástya-utcza 470. sz. P-Á-PJ^-I Közérdekű függ HIRDETÉSEKET ÉS ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET elfogad A KIADÓHIVATAL, valamint NOB1L Ármin papiikereskt dö. Lapunk számara hirdeteseket elfogad a REUTER ÜGVNÖKSÉG ÉS a MAGY. TÁVIR. Iroda hirdetési irodája Budapest, Gránátos u. 1. LAPTULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ : GOLD LAJOS. FŐMUNKATÁRS ; SALZER ALADÁR. Városunk vagyoni állapota 1892-hevi. Bármely város haladásának egyik főbizonyitékát a rendezett vagyoni állapot képezi, mikor a kiadások nem múlják felül a bevételeket, s a költségvetési előirányzat adatai a város anyagi helyzetének előnyére változnak. Ugy a magánéletben, mint a közéletben a bevételek és kiadások mérlegének egyensúlya józan cselekvést, praeciz munkálkodást követel, s a legkisebb ballépés sajnos következményeknek válhatik szülőokává. A kiadások szaporítása a bevételek növekedésével csak egy id> ben állhat be a józan, komoly gazdálkodás keretében, s a mérleg egyik oldalát sem szabad egészségtelen, erőltetett eszközökkel kimerítenünk. reformok megvalósítását sohasem szabad gyorsan, megfontolatlanul for^iroznunk, s mindig számolnunk kell a körülményekkel, hogy valami reform keresztülvitele, mely egy város vagy az ország felvirágzását egyik oldalról biztosítja, másik oldalról nem fogja-e a haladásnak útját állni. Ilyen közgazdasági axiómák jutnak akaratlanul is eszünkbe most, mikor előttünk fekszik városunk mult évi számadása s költségvetési előirányzata ; és jó eleve sietünk kijelenteni, hogy jelen alkalommal a városi tanács gazdálkodása valódi dicséretet érdemel. Mi, kik városunkban az ellenzék orgánumát vagyunk hívatva képviselni, minden alkalommal városunk minden cselekedeténél, reformmunkájánál szigorú kritikát gyakorolunk. Ha a városi tanács működése dicséretet érdemel, megdicsérjük ; ha pedig helytelen eljárást tapasztalunk, ií)iltan sikra szállunk az igazság érdekében. Es igy most, midőn városunk mult évi számadásával foglalkozunk, csak elfogultságot tanúsítanánk, h a az 1892-ikí vagyonállapotért városunk tanácsának elismeréssel nem adóznánk. De e mellett az egyes tételeknél fennálló ferdeségekre és hibás eliarásra is reá fogunk mutatni. Tekintetbe véve, hogy városunk néhány év óta némileg már felvirágzásnak indult, s a kiadások között számos jelentékeny rendkívüli kiadásokra is akadunk, mégis a mult évi mérlegnél nagyon kedvező, egészséges arány fennállását tapasztaljuk. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a dohánygyári építkezések mintegy 600 frtba kerültek már, a mult évi kolera elleni védekezések körülbelül 900 írttal terhelik városi pénztárunkat s a regale per is már mintegy 600 frtot emésztett fel. Jótékony czélokra 7603 frt 20 krt adott a varos, mely tételnél a takarékosságot épen nem helyeseljük ; az előirányzatnál 7950 frtot szavazott meg jótékony kiadásokra, s mintegy 350 írttal megsoványitotta a szegények falatját, nagyobbította a koldusok nyomorát. E tételnél inkább bőkezűek legyünk, s ne tanusitsunk takarékossá^ got. A tanügyi kiadások *343

2 frt 55 krra rúgnak, a mi, tekintetbe véve az egyes felekezetek tanügyi segélyezé-sét is, városunk anyagi helyzetéhez képest ideiglenesen kielégít o segélynek tekinthető. De e tanügyi segélynél nem szabad megállnunk, s a kiadások rubrikájában a nagyobbítandó összegek közé kell besoroznunk. A közigazgatási kiadások természetesen mennyiség tekintetében az első helyet foglaljak el. Az előirányzott 24870 fa 9° kr., s a tényleges kiadas 25*48 frt 98 kr. volt, a mi számos, előre figye^ lembe nem vehető kiadásnak tudható be, A járdák javítása, s néhány utczában uj járda készítése 3296 frt 97 krba került, melynél az előirányzathoz képest 296 frt 97 krnyi költségszaporodás tapasztalható. Utczavilágitásunk 2113 frt 62 kr.j kiadással járt (költség előirányzat 2000 frt), mely csekély összeg élénken tanúsítja, hogy világitásunk nagyon is alacsony niveaun áll, s sürgős reformot követel. Közegészségi és tisztaságügyi czélokra 403 frt 97 krt fordítottak, (előTÁRCZA. VALASZ EGY LEVÉLRE. Azt az unalmas, sivár életet, Mely most a/, osztályrészem lett, Csak nagy rilkán szakítja félbe Egy aranyos, picziny levélke. S mint hulló csillag szép tavaszi éjjel, Mely fényt lövell ki szerteszéjjel, Egy perezre ugy üzi tovább Kedélyem szürke fátyolát. A mi madárnak lombos ág, Lepkének himporos virág, Fáradt utasnak hüs berek, Nékem levélkéd adja meg. Elring a lelkem minden szódon, Es újra megvigasztalódom, Mint hogyha híívös forrás mellett Fáradt utas nyughelyre lelhet. Ml lett belőled ? Gondolsz-e reám, Te barna fürtü, kék szemű leány ? Vagy tán egyéb mulatságod akadt, S feledted, mire taniíottalak ? Szemem a messzeségbe téved: Megvan-e még pajkos kedélyed ? Magamba' százszor kérdezem, S levélkéd megfelel nekem. Légy boldog kis lak szép lakója, Álmodat könnyű szellő óvja, Melynek titokba' megsúgod. Ha szived vágynék édes dalra, Dalos madárka szálljon arra, S legszebb dalát dalolja ott ! Ha kérdeznék az ismerősök, Hová szakadtam én el tolók, Mondd el, hogy bárha messze járok, Gyakoria gondolok reájok. Mondd ezt a fának is, mely elhagyatva, Talán a légi ismerőst siratja A völgy ölében árván odalenn . . . Arankának meg — mondd, hogy tisztelem. Steiner Kornél. Válasz egy levélre. — A »Pápai Független Ujság« eredeti tárczája — Irta: RÓZSA MIKLÓS. Budapest, 1893. július. Verset akartam irni, ékes epistolát, zokogó rímekben, válaszul az Ön levelére asszonyom, de aztán hirtelen ugy rémlett, mintha hallanám, mily hamis pathossal declamálja el a férjének az én összecsendülő stanzaimat és összetéptem azt az ostoba poemát. Nem! én nem fogom Önnek _ megszerezni azt a gyönyörűségét, hogy ön boldog családi köreben szineszi pose-sal szavalhassa egy lábainál heverő együgyű poéta siránkozó döngicsélését, mert Ön nem érdemli meg a poézist asszonyom ! Kissé nehezemre esik' ugyan ezt kimondani, mert hiszen én annyi verset irtam Önhöz, de könnyít rajtam az a tudat, hogy azokat az ertéktelen lapokat eddig ön már ugy is régén tűzbe szórta. Hisz Ön annyira józan lett, annyira reális ! Nem kell félnem tehát, hogy önmagammal fog leczáfolni és meglobogtatja lejem felett azt a papircsomót, melyet egykor én irtam tele Önnek szerelmes dalokkal asszonyom. De meg ha is —- mit bánom ? Más idők voltak akkoron meg azok, a mikor Ön még gyermek volt valószínűleg, éretlen gyermek, — mint én — bizoriyára, ha mindössze csak hat hét mult is el azóta. Dé úgy látszik, hat het alatt sok minden megváltozhatik a világon, különösen, ha ezalatt a hat hét alatt példás, hű feleség szinébeii akar feltűnni valaki, mint ön teszi aszszonyom. Mert ne higyje, hogy én nem látom levelén keresztül ezt a czélt ! Tudom, hogy nem titokban irta a levelét nekem, sőt meg