Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-04-06 / 12. szám

II. évfolyam 12. szám. 1946. évi április hó 6. FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. .FELELŐS SZERKESZTŐ:' DR. NAGY GYÖRGY HIRDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG 1946 április 4, a magyarság felssalbadulásánalk. ünnepe Sokan talán nincsenek is tisztában ezen napnak jelentőségévei és nem érzik át ennek a szónak igazi mély értelmét, hogy felszabadulás. Felszabadulás jelenti a nép szabadságát, az önkényuralom megszűnését, a gondolat és sajtó szabadságát, az elnyomatás, terror végét. 1945 április 4-én jutott szerencsétlen hazánk egész területe abba a helyzetbe, hogy mindnyájan -magyarok megkönnyebbült lélekkel és hála telt szívvel sóhajthattunk fel és mondhattuk el magunkról, hogy végre szabadok vagyunk. Hazánk egy új kor történetét nyitja meg ezzel a nappal, mert ezzel a nappalt zárult le véglegesen és soha vissza nem térő az évszázados szenvedés, a német elnyomatás, a tőkések és nagybirtokosok uralma és ezzel a nappal virrad fel a demokrácia éltető napsugara, amely meghozta a magyar dolgozóknak a szívből óhajtott szabadságot és új éltető erőt. Visszaemlékezve az 1945 tavaszi hónapokra nem mulaszthatjuk el, hogy ezúttal is köszönetet mondjunk a hatalmas orosz hadseregnek, amely áldozatos harcaival tette lehetővé, hogy a német rabszolgatartóktól megszabaduljunk és megérhessük a szabadság napját, április 4-ét. Ugyanakkor a hála érzete vált az egész magyar nép részéről az orosz nép bölcs vezére Sztálin marsall felé is, ki lehetővé tette, hogy a magyar nép saját földjén újra maga urakodhassék és megkezdhesse a nyilas és náci hordák által itt hagyott romok eltakarítását és az újjáépítés nehéz munkájának megindítását. Az egés z ország népe megünnepli április 4-ét, ezen ünneplésekből Pápa váfrosa is kivette a maga részét és méltó keretek között ünnepelte a felszabadulást. Az ünnepély lefolyása. Az ünnepségek sorrendje már 3-án f vette kezdetét, mikor az orosz hadsereg Pápán állomásozó részlegének és a Honvéd Hadosztály zenekara a város főbb útvonalait végigjárva indulókkal hívta fel a város lakosságának figyelmét a másnap bekövetkezendő jelentős eseményekre. Április 4-én a város lakossága zenés ébresztőre ébredt.' A pártok, a szakszervezetek, köztestületek, gyárak és iskolák a délelőtti órákban a vasútállomásnál gyülekeztek és onnan zászlók alatt példás rendben, a felszabadulást ünnepelve 'vonultak hatalmas tömegben a Szabadság-térre. Ezt megelőzően 9 órakor az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteleteket tartottak a közhivatalok, 'honvédség és pártok kiküldötteinek jelenlétében. A Szabadság-teret teljesen megtöltötte az ünneplő közönség. Az ünnepélyt Kerekes János polgármester nyitotta meg. Méltatta a nap jelentőségét és a hála szavaival fordult Oroszország felé, hogy lehetővé- tették Magyarországnak az elnyomatás alóli felszabadítását. Varga László a közületek, nevében a német elnyomatást ismertetve emelte ki azon hatalmas segítséget, amelyet az orosz hadsereg a magyar népnek nyújtott, hogy szabadságát kivívhassa és megemlékezett azon nagy véráldozattól; amelyet az orosz hadserég a magyar szabadságért hozott... A pápai orosz városparancsnok a népek szabadsága mellett tett hitet és biztosította a magyarságot, hogy Oroszország mindig a kisnemzetek védelmezője lesz. — Závory Zoltán a Függetlenségi Frontba tartozó politikai pártok nevében méltatta a nap jelentőségét. — Variházy Oszkár ezredes, az I. Hadosztály parancsnoka hatalmas beszédben törI ténelmi visszapillantást vetett az elj mult nehéz időkre, vázolta azqn történelmi okokat, amelyek Magyarország porbasujtását eredményezték és kifejtette azon küzdelmeket, amelyek a magyarság részéről szabadságának kivívása érdekében történtek. Az ünnepély lefolyása után az egész ünneplő közcnség az orosz 'hősihalottak sírjaihoz vonult, hol Kerekes János polgármester és Vari: házy Oszkár hadosztályparancsnok i és Korcsmáros íózsef koszorúk elhei lyezesével rótták le kegyeletüket azon orosz hősi halottak iránt, kik életüket áldozták Magyarország felsza| badításáért. Krusevits Margit Fodor • József: „Piros fejfák" című versét 1 szavalta átérzéssel. ! Az ünnepségek sorozata egész nap folytatódott, a délutáni órákban : futbalmérkőzésben gyönyörködtünk, [ majd 5 órakor az orosz , és magyar hadsereg zenekarai a Fő-téren térzenét adtak. A Corsó-moziban a mozilátogató közönség ingyen filmelőadásban gyönyörködhetett. A Jó! kai mozgóban a Magyar-Szovjet | Művelődési Társaság tartott változatos programmal előadást, amelyen a megnyitóbeszédet Bácsi Sándor ev. lelkész mondotta. Az idő rövidségére tekintettel, az egész ünnepélyről részletesen beszámolni már nem áll módunkban, benyomásunk azonban az volt, hogy az egész város népe örömmel hódolt a szabadság gondolatának. Mindjobban közeledik az idő, mikor a magyar békedelegátusok leülhetnek a nagyhatalmakkal egy asztalhoz, hogy hazánk egész jövőjét meghatározó és biztosító békeszerződést megtárgyalják és végleges formába öntsék. Gyöngyösi János külügyminiszter a legutóbbi napokban a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában arról tájékoztatta a magyar közvéleményt, hogy az illetékes szervek a béketárgyalások előmunkálatait elvégezték és minden szükséges anyagot megszereztek. A békeelőkészítés ezen előmunkálatai szükségesek voltak, sőt szinte nélkülözhetetlenek, ezzel szemben csak az előmunkálatok kis része lett megvalósítva, mert ezenfelül meg} szükség van arra is, hogy az országban olyan előfeltételeket teremtsünk, amely előfeltételek birtokában nemcsak hogy leülhetünk a.tárgyaló asztalhoz, hanem ott bennünket olyan tárgyaló félként fogadjanak, amelylyel nemcsak kell hogv foglalkozzanak, hanem amellyel szívesen is fog'Ialkozzanak, sőt a békeszerződés döntőbírái annak tudatában legyenek, hogy ezen a szerencsétlen és hibáján kívül földig lesújtott maAra 80.000 pengő. gyarságon nemcsak segíteni kell, hanem érdemes is segíteni. Hogy a nagyhatalmaknál e/eket a nélkülözhetetlen előfeltételeket megteremthessük, elsősorban szükség van arra, hogy itt bent az országban a köznyugalmat, a rendet megteremtsük és bebizonyítsuk, hogy mi komolyan és teljes szívvel dolgozunk a demokrácia megvalósítása érdekében. Dolgozunk, hogy lerongyolódott országunkat újra talpra állítsuk, gazdasági helyzetünket megjavítsuk. Szóval lássák a tárgyaló felek, hogy mi tényleg élünk és élni is akarunk. Már egy éve, hogy a felszabadítás bekövetkezett, ezen egy év alatt azonban kevés olyan törekvést láttunk, .arrely azt cé'ozta volna, hogv a külföld felé a békeelőkészítés ezen belső előfeltételeit akarta volna megvalósítani. Elismerjük, hogy sok minden történt a köznyugalom és a belső rend megvalósítása szempontjából, e::en intézkedések azonban még megközelítőleg sem lehetnek elégségesek, mert a nyugalmat és a rendet nem lehet részletekben biztosítani, hanem egv mindenkire kiterjedő és mindenkire egyforma kihatással levő általános megoldással. A törvények erejét és végrehajtását mindenkivel szemben biztosítani kell. A törvény mindenkire egyformán legyen érvényes, és ne történhessen meg, hogy egyesek, pártok erejében és védelmében bízva, a legteljesebb törvénytelenségeket követhessék el. Nyugalom és rend csak akkor lesz, ha minden magyar egyformán érzi a törvény sújtó kezét, ha arra rászolgált. , ( f Biztosítsuk a legteljesebb szabadságot népünknek és irtsuk ki a szabadosságot. A szabadság a demokrácia nélkülözhetetlen kelléke, hol szabadság nincsen, ott már demokráciáról beszélni sem lehet. Joga van minden magyarnak a szabadsághoz és pedig olyan szabadsághoz, amely biztosítja politikai állásfoglalásának, a véleménynyilvánítás és a munkához való jog szabadságát. Dolgozni mindenkinek nemcsak joga, hanem kötelessége is, a munkából senkit csak azért kizárni nem lehet, mert egyik vagy másik párthoz tartozik. Nem szolgálja a békeelőkészítés munkáját az a szomorú jelenség sem, amit a legutóbbi időkben a közelgő B-listával kapcsolatosan a köztisztviselők körében tapasztalunk. A köz-