Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-04-06 / 12. szám

Füszzer- és ffásztariási árui • Csafiay-tói • A vasút száz éves fennállását ünnepeljük ebben az évben tisztviselők jó része, azt tehet mondani a könnyen ijedősek és azok, kiknek lelkét valami mult bűne terheli, pánikszerűen menekülnek valamely munkáspárt védőszárnyai alá, hogy irhájukat megmentsék. Nem akarom elhinni, hogy a munkáspártok vezetősége örömmel fogadja ezeket a beijedt kis nyulakat és a mult fertőzöttjeit, sőt remélem, hogy a B-lista előkészítésénél különös gondot fognak fordítani arra, hogy ezek a gyávák és bujkálok minél előbb kikerüljenek az egyébként is telített köztisztviselők táborából. Sem a szabadság, sem a demokrácia harcosának nem tekinthető az, aki gyávaságból és a B-listától való félelmébe 11 vállalja most az utolsó pillanatban valamely párt programmját, amelytől a felszabadulás egv éve alatt talán irtózott, vagv idegenkedett. A személyek gátlás és minden félelemérzet nélküli szabadság jogain felül biztosítani kell az egyes osztályok megélhetési és munkalehetőségeit, hogy ezeken keresztül az ország gazdasági helyreállítását és. továbbfejlődését biztosíthassuk. A dolgozók bármely rétegének helyzetét vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy mindenhol csak panaszok vannak és sajnos, ezen panaszok mind jogosak. A földmíves osztály az iparcikkek magas árát, a fogaterő hiányát stb. panaszolja, a munkás keresményéből nem tudja fenntartani családját és pénzért semmit sem kap. Az iparos a magas házterhiek miatt nem juthat megrendeléshez, a köztisztviselő pedig már nem is panaszkodik, hanem letargikus a n várja az elkövetkezendő éhhalált. Ezek a szomorú jelenségek .kétségtelenül fennállanak és ezek nem nagyon jó színben tüntetnek, fel bennünket azok szemében, kik hivatva lesznek jövendő sorsunk felett dönteni. El kell azt is ismerni, hogy ezen szomorú állapotokért nem mindenében a kormányzat a felelős, hanem azok nagy részét egy rajta kívül álló ok, a bűnös háború idézte elő. Ennek megállapítása mellett is azonban azt is meg kell állapítani, hogy eddig nem sok történt ezen álla

r potok megszüntetése érdekében, sőt a helyzet napról napra rosszabbodik és már félő a végső összeomlás bekövetkezése. Minden áron és minden körülmények között meg kell akadályozni a gazdasági életnek ezen örvénybe zuhanását. A dolgozóknak munkát és ezen keresztül legalább a legszükségesebb megélhetést biztosítani kell, hogy erőt öntsünk beléjük a még előttünk álló nehéz idők átvészelé' sére. A békeelőkészítés munkáját tehát csak úgy végezzük el tökéletesen, ha az egyén politikai és a munkaszabadság jogait biztosítjuk és ezeken keresztül megszüntetjük az elégtelenséget és erőt öntünk' a magyarságba, hogy a jövő nehéz feladatait megoldhassa, majd a békeszerződések által véglegesített demokratikus új hazában. A pápai vasutasok ünneplés helyett önkéntes helyreállítási munkával emlékeznek meg a 100 éves évfordulóról. Ezen év július 15-én lesz 100 éve annak, hogy az első vasútvonalat Magyarországon átadták a forgalomnak. Száz év előtti technika csodája volt az első gőzmozdony, mely 2—3 kocsit vonszolt maga után és 10—25 km. óránkénti sebességgel »száguldott« Pestről Vácig. A technika ezen vívmányának alkotóit is támadták egyes tudósok, mert azt állították, högy az emberi szervezet nem képes elviselni ilyen óriási sebességet. És 100 év alatt a ívasút oda fejlődött, hogy 180—200 km. órasebességgel röpíti az utasokat, %gondoljuk magunkat normális állapotok közé: kényelmes, fűtött, biztonságos, s nem utolsó sorban percnyi pontos utazást biztosít utasainak. Az elmúlt rettenetes háború, mely hazánkon is végig dult, s óriási véráldozatot követelt tőlünk, s vasutat sem kímélte meg. A vasút műtárgyait, hídjait, épületeit felrobbantották, mozdony- és kocsiparkját megsemmisítették,. s a háború befejeztével a többi nagy megoldatlan kérdés között ott szerepelt a vasút sürgős helyreállítása is. Vezető államférfiaink tudták azt, hogy legfontosabb és legsürgősebb feladat a vasút helyreállítása, mert a yasút, az ország közlekedési hálózata, olyan fontos, mint az emberi testben a vérkeringést biztosító érzet. Megindult a legfontosabb vonalak helyreállítása. Különféle szükségmegoldásokkal sikerült is a helyreállítás. Az építő munkából a pápai vasutasok is kivették részüket. Az állomásszemélyzet romokat takarított, rendbehozta az állomást, a fűtőházi személyzet a tönkrement mozdonyokat javította meg s feladatát kitűnően oldotta meg, mert még a javításnál a legszükségesebb szerszámokat és gépeket is nélkülöznie -kellett. A műszaki építési pályafenntartási munka az osztálymérnökségre hárult. A Győr—pápai, a Győrszabadhegy—veszprémvarsányi, a Bánhida—pápai Vonalakat hozta helyre olyan rövid idő alatt, hogy munkája az illetékesek elismerését vonta maga után. Ma már viszonylagos jó állapotban vannak a kezelésére bízott vonalak s nyugodtan mondhatná a 100 éves évfordulón: dolgoztam, vonalaim rendben vannak, ünnepelthetek. S mégsem ünnepelünk. Portánkon rendet teremtettünk, most pedig szomszédunknak segítünk rendbehozni a vonalat. A Prága—csornai vonal Marcal' és Cigánypatak hídját vállalt önkéntes munkával helyreállítani. Ezen vonal felépítése és forgalomnak átadása elsőrendű érdeke Pápa városnak gazdasági és különösen közellátási szempontból. Az ünneplés helyett azt a feladatot vállalta magára a pápai vasutasság, hogy ezen vonalat felépíti és záros határidőn belül átadja Pápa város közönségének. A vasútvonal azonban olyan rossz állapotban van, hogy azt a helyi vasutasok maguk nem képesek rendbehozni. Ezért azzal a kérelemmel fordulunk a hivatalokhoz, közületekhez, hogy ezen munka vállalásában támogassák a vasutasságot önkénles munka hozzájárulásával. Minden pápai lakós legalább egykét napi testi munkával járuljon a vonal felépítési munkáihoz s ezzel szemben a vasutasság szavatol, hogy a vonal a legrövidebb időn belül elkészül s a forgalom" megindul. Ez Pápa város fontos érdeke. A környező falvak már önként felajánlották segítségüket. Pápa város közönsége sem maradhat el ezen munkából. Munkánk gyümölcsét pedig érezni fogjuk a pápai piacon. Tehát munkára fel! Muhi Gyula főintéző. Pápa megyei vá

ros termelési bizottságától. 19—1946. sz. Felifivás. A termelési bizotts. felhívja a város gazdálkodással foglalkozó lakóit, hogy mindenki termeljen takarmányt és egyéb vetőmagokat legalább olyan mennyiségben, amennyi a saját vetőmagszükségletét kielégíti. Csak így tudja a gazdaközönség elkerülni azokat a nehézségeket, amelyek a vetőmagakcióval kapcsolatban már eddig is felmerültek és csak így lehet a termelés folytonosságát fenntartani. Pápa, 1945 március 31. A termelési bizottság felhívja azokat a földtulajdonosokat és bérlőket, akik még földjeiket mindezideig nem munkálták meg, hogy. azt az idő előrehaladott volta miatt annál inkább is tegyék meg, mert ellenkező esetben a termelési bizottság kiadja azokat megmunkálásra. Pápa, 1946 március 31. . Mészáros József termelési biz. elnök. Teremtsünk rendet a piacokon Lapunk hasábjain már több ízben szóvátettük azon lehetetlen állapotokat, amelyek a pápai piacokon vannak. A piacokat már a kora reggeli órákban ellepik a pápai és idegenből jött lánckereskedők, kik minden felvásárolható árut összevásárolnak csak azért, hogy utána egy pár perc múlva az adott vételárnál lényegesen magasabb áron adják tovább. A piacok ezen rémei nagy előnyben vannak a fogyasztóközönséggel szemben, mert megfelelő anyagiak birtokában módjuk van a várakozást egyébként is unó eladótól árukészletét egy tételben megvásárolni. A piacokon szerzett tapasztalat azt- mutatja, hogy a fogyasztóközönség ezen hiénái legtöbbször olyanokból kerülnek ki, kiknek sem termelői igazolványa, sem kereskedői jogosítványa nincsen, így a közönség rovására szerzett busás hasznukból a köz részére semmit nem adnak le. Az illetékes hatóságok már több ízben elrendelték, hogy a viszonteladó kereskedők a piaci nap csak egy bizonyos meghatározott órájának letelte után vásárolhatnak. A rendőrhatóságok ezen rendelkezés betartását eddig nem őrizték ellen a legszigorúbban, így megtörténhetik, hogy a viszonteladó kereskedő a korareggeli órákban ma is felvásárolják a piacra hozottakat, hogy utána üzletükben magasabb áron adhassák tovább. Mindezen jelenségek csak azt eredményezik, hogy a pápai piaci árak olyan toronymagasságot érnek el, hogy a kevéspénzü fogyasztó képtelen az árut megvásárolni. Áruhiányt is eredményez ez a helyzet, ugyanis az idegenből jött felvásárlók a pápai közönség részére nélkülözhetetlen árukat más városokba viszik el. Felhívjuk az illetékes rendőrhatóságok figyelmét a pápai piacokon tapasztalható lehetetlen állapotokra és felkérjük, hogy mielőbb tegyen meg mindent a fogyasztóközönség érdekeinek megvédése végett és irtsa ki a pápai piacok illegális lánckereskedőit. Foto-optika KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész és fényképészmester Pápa, Rákóczni. 3.