Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-02-09 / 6. szám

II. évfolyam 6. szám. Pápai 1946 február 9. POLITIKAI HETILAP. Szerkesziőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Az államhatalom egyedüli forrása és birtokosa a nép írta: Dr. Nagy György. A nemzetgyűlés január utolsó napjaiban tartott ülésén egyhangú határozattal szavazta meg az egész magyarság jökendőjére nagy kihatással lévő 1946. évi I. törvénycikket. A nemzetgyűlés által megszavazott törvény elsősorban az emberi szabadsághoz való jogokat biztosítja és csak másodsorban fendezi az államforma kérdését. A törvénynek ilyen módon való meghozatala, élénken világít rá a törvényhozásnak azon céljaira, hogy elsősorban az emberi szabadságjogokat kell biztosítani, mert csak egy szabad nép tudhat felelősségteljesen ?Höv5 f?ors*,t illetően dönteni ugyanígy egy minden tekintetben szabad nép határozhatta el azt is, hogy a jövőben a köztársasági államformát választja. Szabadság néikül tulajdonképen nincsen élet. Ha az élethez való jogunkat biztosítani akarjuk,, akkor elsősorban szerezzük meg a szabadságot. Az 1946. I. t.-c. biztosítja a magyar nép szabadságát, így a sajtó-, gyülekezési-, vélemény- és vallásszabadságot, a tulajdonhoz való jogot és az életlehetőségek biztosításához való jogot. A magyai nép számára biztosított szabadságjogok teszik eleve a magyar népet az összes jogok kútforrásává és birtokosává, amely jogait az általános, titkos és minden befolyástól mentes választás után megválasztott nemzetgyűlés utján gyakorolja. Kútforrása és birtokosa lévén a magyar nép az államhatalomnak és az összes szabadságjogoknak, kell is, hogy ez a nép ezen jogaival éljen és élni tudjon, A magyar nép többségi akarata elsőiorban az államforma kérdésében nyilvánult meg, mely népakaratmegnyilvánulást mindenkinek tudomásul kell venni, még akkor is, ha ezen kérdés megoldását egyenlőre nem tartotta időszerűnek, vagy talán egészen más felfogása volt. A hatalom a nép kezében van, a nép többségének akarata a döntő minden kérdésben. Mindaz, aki a nép többségi akaratával szembehelyezkedik, árulója nemcsak hazájának, hanem az egész magyarságnak. Az újonnan megalkotott törvény, amely a népet tette a hatalom birtokosává, azonban nemcsak jogokat íuházott a népre, hanem ráruházta az ezen jogokkal járó súlyos és felelősségteljes kötelezettségekét. A magyar nép, ha hosszú évszázad s küzdelmek, rengeteg vér és egyéb áldozatok árán végre kivívhatta jogait, most vállalnia kell az azzal járó nehéz kötelezettségeket is. Nem gondolhatja senki, hogy a szabadságjogok biztosításával és az államforma kérdésének eldömé^évpi az ő szerepe befejeződött és ezzel nyugodtan visszahúzódhatik kis kuckójába, munkapadja mögé, vagy hivatalába, a dolgok most már maguktól jönnek, nekünk kezünket sem kell kinyújtani, minden megoldódik annak rendje és módja szerint. A demokrácia teljes megvalósítása nem köveíkezhetik be ilyen kényelmes állásfoglalás mellett, hanem igenis, ha komoly és tökéletes demokráciát akarunk, akkor mindnyájunknak megfeszítet^ erővel ki kell vennünk a részt a ránk váró munkából. Munka van elég, nem is kell nagyon keresni, csak oda kell nyúlni, hol a legtöbbet és a legjobban tudunk segíteni. Városaink, falvaink romokban hevernek, vasutaink, hidaink tönkretéve, népünk éhezve és dideregve kinlódja át ezt a nehéz telet, gyáraink, ipartelepeink üzemen kívül, gazdaságaink szinte a nincstelenségig kifosztva néznek a jövő elé. Pusztulás, romlás, egekig hstó panaszkiáltások mindenhol és mindenfelől. A munka területe tehát adva van, mert kell, hogy mindezen szenvedéseket megszüntessük, a könnyeket letöröljük, az éhezőknek kenyeret adjunk, a ruhátlanokat felruházzuk, á gazdaságokat, gyárakat és műhelyeket munkába állítsuk, mert ha mindez nem történik meg, a demokrácia megvalósítása ismét csak szalmaláng lesz, amely végeredményben azokat perzseli meg, akik ezeknek megvalósításáért sokat küzdöttek. Éljünk becsülettel és tisztességgel azon jogokkal, amiket demokratikus berendezkedésünk számunkra biztosít, de vállaljuk is a vele járó kötelezettségeket, mert csak így tudjuk fiatal demokráciánkat megszilárdítani és vihartállóvá tenni. Paraszt, munkás, tisztviselő és az összes dolgozók tegyenek félre minden elvi ellentétet, egyesüljenek a munka frontján, küszöböljék ki maguk közül mindazokat, kik a munkát akadályozzák. Ne keressük egymásban a hibákat, hanem ha ilyenek vannak, ezeket igyekezzünk jóakarattal helyrehozni és mindenkit beállítani a munkába. Szűnjön meg a folytonos dologtalan politizálás, mert ugyan kell a politika, de az csak akkor fogla.hasson helyet, mikor ránk kiszabott munkánkat elvégez! tük. Magában a politika ne legyen -nyiikcreicíi forrás, csak azt ismerjük el politikai vezérünknek, ki a munka más terén is kiveszi a maga részét. Mindenkit a legmegfelelőbb helyre állítsunk, ahol a legjobbat és a legtöbbet alkothatja. A munkaterület kiválasztásánál nem lehet irányadó szempont a páriállás, vagy hogy ki mennyit tett valamely párt érdekében. Főként tegyük félre az egyéni önző érdekeket, tanuljuk meg végre, hogy jót és maradandót alkotni csak tiszta, önzetlen szándékokkal lehet. Mindaz, aki a közéletet, vagy valamely más munkaterületet csak arra tart jónak, hogy ott magának, vagy családjának nagy anyagi hasznot szerezzen, vagy kényelmes elhelyezést találjon, közösítsük ki magunk közül, mert ezek nem segítői, hanem árulói a demokráciának. A nép birtokosává vált az államhatalomnak, most azonban élni kell tudni vele, hogy ezt a nagy vívmányát örökre megőrizhesse, ezt pedig csak úgy teheti, ha azért mindent félretéve, megfeszített erővel dolgozik és fárad, mert ha ezt nem teszi, a magyar nép maga lesz, aki a kivivolt szabadságot viszi újra sírba, ezt pedig minden áron és minden érdek feláldozásával meg kell akadályoznunk. pl köztársaság ünnepe Február 1-ével a magyar nép évszázados harca fejeződött be és szabadságjogait kivíva, dönthetett az államforma kérdésében. A magyar nép által általános, titkos és minden befolyástól- mentes választás alapján összeült nemzetgyűlés szinte egyhangú határozattal a köztársasági államforma mellett döntött és február • 1-én megtartott ülésén a köztársaság eiső elnökévé Tildy Zoltán miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt országos vezérét választotta meg. Az egész ország népe megünnepelte ezeket a sorsdöntő és az egész ország jövőjére kihatással lévő eseményeket, így Pápa városa is méltó keretek között vette ki részét az országos ünneplésből. Február 1.-én d. e. 10 órakor a Jókai mozgóban gyülekezett a város lakossága társadalmi különbség nélkül. Csakhamar nemcsak a nézőtér telt meg az ünneplők tömegével, hanem az előcsarnok és az utcai előtér is feketéllett az érdeklődők nagy seregétől. A szíripad nemzeti színű lobogókkal és délszaki növényekkel, virágokkal feldíszítve várta az ünnepélyes díszülés megnyitását. A város polgármestere és a Nemzeti Bizottság által mégrendezett díszülés keretében tartotta a városi képviselőtestület is ünnepélyes ülését, hogy ezzel is az ünnepély fényét emelje. A díszülés az I. honv. hadosztály zenekarának kíséretével előadott Szózat hangjaira vette kezdetét, majd Kerekes János polgármester magasszínvonalú beszédben vázolta a nap jelentőségét és azokat a küzdelmeket, amelyet köztársasági államforma kivívása érdekében folytattak. A polgármester beszéde után elszavalták Petőf nek a Republika c. költeményét, majd Szalay Tibor vezér- N őrnagy hosszabb beszédben történelmi visszapillantást vetett a köztársasági államforma kifejlődését illetőleg és hitet tett a népakarat feltétlen megnyilvánulása mellett. Nagy István a Nemzeti Bizottság nevében' juttatta kifejezésre azon örömet, mely az egész magyar népet eltölti a köztársaság kikiáltása alkalmából. Dr. Nagy György a Független KisgazdaáRA: 3000 peng§.