Református nőnevelő intézet, Pápa, 1935

Kossuth Lajosról (Marczéllyné Csekey Jolán előadása)

Újságja utolsó számában »Búcsú az olvasóhoz« című cikkben felhangzik a kiáltás: Magyarország ébredj! Az ébresztő munka még erősebben folyik egy másik lap­ban, a Törvényhatósági Tudósításokban. A\inden vármegyében volt 2—2 ifjú megbízottja az országgyűlési ifjak közül, akik már tudták Pozsonyból, mit kell feljegyezniük Kossuth számára. A vármegyék tanácskozásairól szóló híreket felküldik Kossuthoz Pestre. A kormány már felfigyelt e munkára. Kossuth és a vele dolgozó ifjúság az alsó nemességhez tartozott, ezt az osztályt tartotta Metternich veszedelmesnek. Lovassy Lászlót, az ifjúság egyik vezetőjét már elfogták, Wesselényit üdvözlő lelkes beszéde után. Ekkor írta a jóbarát, Deák Ferenc, Kossuthnak: »Valóban mulatságos a kormány és híveinek nevetséges félelmét látni. Makacsul hátat fordítanak a felkelő napnak és ijesztő kísértetnek látják saját árnyékukat«. Kossuthot is elfogták. »A királyi fiskus hűtlenségi álladalmi büntető pere tekintetes Kossuth Lajos úr ellenében« egyik vádja így hangzik: »És végezetül mit szóljunk vájjon ama hallatlan merénylethez, hogy a Tudósítások 1835. febr. 11-i száma gyászkeretben jelent meg ily invocatióval: »Lapjaimnak gyászszélű szegzete nem mindennapi veszteség jele Hű védjeid sorában csorbát szenvedtél óh Hazám, csorbát és tetemest!« És vájjon ki hala meg, hogy így elparentáltatik? Senki sem, hanem az országos gyászhirdetés azt akarja jelenteni, hogy Szatmár megye rendei visszavonták követeik liberális re­form utasításait, s azért ott hagyá a diétát Kölcsey Ferenc, ki­hez a szerkesztőt kétségtelen rejtett kötelékek fűzhették«. Egy másik vád: »Szerkesztő nemcsak célzatos, gonosz csoportosítás­sal hamisítja meg közléseit, ahogy Fáy András, Deák Ferenc és általa , Kölcseynknek nevezett ellenzéki követek beszédeit folytatásokban s nagy terjedelemben közli, amig a kormány­pártiak nemes és felséghű vélekedése úgy szólván elnyomattatik«. A három börtönesztendő tanulmányi idő lett Kossuth szá­mára. Shakespearetől tanul angolul; német és angol közgazda­sági munkák tanulmányozásával megismerte nemzete anyagi éle­tét, ezirányú gazdag tudásával is meglepte barátait a börtönéből kiszabadult Kossuth. És fölépül Buda börtönfalai közt lelké­ben a szabadságnak az a széttörhetetlen rendszere, hogy ezután mindig ez lesz a lelke — mondja Hegedűs Lóránt. Hányszor sóhajt fel a szűk cella négyméteres sétájában: »Szabadság, te vagy és senki más talpköve mindennek, ami jó — a Te szavad gyújt lelkesedést, Te vagy a világtörténet mozgásának legfőbb kereke!« 1841 január 2-től újra kezébe veszi az első fegyvert, a tollat, mint a Pesti Hirlap szerkesztője. »Először merte egy újságíró Magyarországon megmondani azt, ami van, és minden hatalomra nézve a döntő veszély éppen innen fenyeget: egy­szerű és világos kimondásából annak, ami van« írja Otto Zárok. Mesteri irányítással tárja fel a bajokjat az ország különböző

Next

/
Oldalképek
Tartalom